Spinális izomatrófia
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A spinális izomatrófia vagy gerinc eredetű izomsorvadás (angolul spinal muscular atrophy, rövidítve SMA) egy ritka öröklődő betegség, amit az SMN gén hibája okoz, és a gerincvelő mozgató idegsejtjeinek a fokozatos elvesztését eredményezi. Az idegsejtek pusztulása fokozatos izomgyengeséget, sorvadást okoz a kapcsolódó izmokban. A leggyakrabban és legelőször érintettek a nyak és a törzs tartását végző izmok, majd a láb és karok azon izmai, amelyek a mozgásért felelnek, végül a bordákhoz kötődő, légzést támogató izmok.
| Spinális izomatrófia | |
 | |
| OMIM | 253300 |
| DiseasesDB | |
| MedlinePlus | 000996 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spinális izomatrófia témájú médiaállományokat. | |
Diagnózis
szerkesztésAz SMA-betegek általában teljesen egészségesnek tűnnek születéskor. A tünetek a legsúlyosabb forma (1-es típus) esetén három hónapos kor környékén jelennek meg először. Közepesen súlyos (2-es típus) esetben egy- és kétéves kor között, kevésbé súlyos esetekben később illetve ritkán már csak felnőtt korban jelentkeznek az első jelek. A betegség diagnózisát genetikai teszt alapján lehet megállapítani, amennyiben az izomvizsgálatok során az alapos gyanú felmerül.
Betegségtípusok
szerkesztésAz SMA-betegek a betegség súlyossága szerint típusokra oszthatók. Az egyes típusok eltérő súlyosságát genetikai eltérések okozzák, azonban minden esetben ugyanaz a gén a felelős a betegségért, és azonos a hatásmechanizmus is. Az 1-es típusba (SMA I) tartozó betegek nem tudnak megtanulni ülni. A második típusba (SMA II) tartozó betegek képesek segítség nélkül ülni, esetenként állni is, de sosem tanulnak meg járni. A harmadik típusba (SMA III) tartozó betegek megtanulnak járni, azonban a betegség megjelenésével ezt a képességüket elveszítik és kerekesszékbe kényszerülnek. Létezik egy nagyon ritka, még enyhébb forma (SMA IV), amely csak felnőttkorban jelentkezik és izomgyengeséget okoz.
Kezelése
szerkesztésA Zolgensma nevű génterápiás gyógyszert 2019 májusában engedélyezték az Egyesült Államokban. Emellett az izom- és mozgásfunkció fokozódó romlása lassítható megfelelő gyógytorna segítségével. Elméletileg a betegség ellen hatásos lehet az elvesző idegsejteket pótló őssejtkezelés, azonban ilyen kezelés egyelőre nem érhető el. Az Egyesült Államokban a közeljövőben[mikor?] terveznek egy erre vonatkozó klinikai tesztet elindítani.
A betegség genetikai sajátosságai alapján folyamatban van több ígéretes hatóanyag kutatása, ezekkel a klinikai tesztek 2010 körül kezdődhettek el.
2005 és 2008 között az Egyesült Államokban klinikai teszten vizsgálták a valproinsav és karnitin hatóanyag együttes hatását II-es és III-as típusú betegek esetén. Bár általánosan pozitív eredményt nem találtak, azonosítottak egy betegcsoportot, ahol nagy valószínűséggel hatásos lehet a készítmény. Ez a betegcsoport azokból a gyerekekből áll, akik a kezelés megkezdésekor még nem érték el a hároméves kort, legalább egy éven keresztül kapták a készítményt, és nincsenek elhízva. Valproinsavat tartalmaz a Convulex szirup készítmény, amelyet epilepsziás betegek kezelésére használnak, de a fentiek miatt SMA-betegek közül is többeknek felírták már. 2017 szeptembere óta az EU-ban is van elérhető gyógyszeres kezelés. Magyarországon 2018-ban kezdődött el az I-es II-es típusú beteg gyermekek kezelése, a nusinersen hatóanyagú SPINRAZA nevű gyógyszerrel. A kezelés a 0. 14. 28. és 63. napon lumbálisan beadott feltöltő kezeléssel kezdődik, majd ezt követően minden 4. hónapban ismételni kell a kezelést, a beteg élete végéig. A kezelést, Magyarországon, 2018 közepéig körülbelül 16 gyermek kaphatta meg a rendkívül magas ára miatt, ami ampullánként (kezelésenként) nagyjából 22 000 000 magyar forintot tesz ki.[forrás?]
Következmények
szerkesztésMinden SMA-betegnek fokozódó mozgáskorlátozottsággal és a legsúlyosabban érintetteknek légzési komplikációkkal is számolniuk kell. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az ebben a betegségben született legsúlyosabb, 1-es típusú SMA-ban szenvedő gyerekek – az összes SMA beteg közel fele – nem érték meg a kétéves kort.
További információk
szerkesztés| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
