Wikipédia

Kastélyosdombó

magyarországi község Somogy vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 10.

Kastélyosdombó község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Kastélyosdombó
Kastélyosdombó címere
Kastélyosdombó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterKirizs Zsolt (független)[1]
Irányítószám7977
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség240 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 14″, k. h. 17° 37′ 15″45.953811°N 17.620900°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 14″, k. h. 17° 37′ 15″45.953811°N 17.620900°E
Kastélyosdombó (Somogy vármegye)
Kastélyosdombó
Kastélyosdombó
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kastélyosdombó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A Dráva völgyében, Barcstól keletre, Darány és Potony közt fekvő település.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány–Sellye–Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település, illetve Barcs felől is. Kétújfaluval az 5809-es út, déli szomszédai közül Drávagárdonnyal az 58 162-es, Drávatamásival pedig az 58 161-es számú mellékút köti össze.

A térség legnagyobb városa, Pécs felől Szigetváron és Darányon át közelíthető meg a legegyszerűbben; a somogyi megyeszékhely, Kaposvár felől pedig ugyancsak Szigetvár érintésével.

Keresztülszeli a települést az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát–magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut. Érdekesség, hogy a térségben amúgy jobbára a Dráva töltésén vezető útvonal itt több kilométeren keresztül eltávolodik a folyótól, északi irányba.[3]

Története

szerkesztés

Birtokosai

szerkesztés

Kastélyosdombó egykor királynéi birtok volt, melyet még 1323-ban Károly Róbert király adományozott Zákány comesnek, valamint fiainak, Conrádnak és Noénak, mely adománylevelet 1412-ben Zsigmond király Dombai Péter fia György és Dombai Konrád fia István kérelmére átírt és megerősített. 1493-ban Kornis Mihálynéé volt, aki Dombai leány volt, és aki itteni birtokrészeit az Enyingi Török családnak adta el. 1506-ban II. Ulászló király eladományozta néhai Dombai Dávid itteni birtokait. A 16. század elején Dombón erődítmény is volt, melyet 1541-ben Török Bálint ostrom alá is vett.

1553-ban I. Ferdinánd Dombai Ferenc János nevű fiának, az alsólendvai Bánffy családból való Bánffy István várnagyának, Dombó, Zádor, Tóti, Homok, Fok, Adórján, Apáti, Diós, Kisfalud és Viszló helységekben levő birtokaira új adománylevelet állított ki. Ez a Dombai János volt Verőce kapitánya, aki – mivel Verőce várát a töröknek gyáván feladta – elveszítette itteni birtokait, amelyeket I. Ferdinánd király Nádasdy Tamásnak adományozott. Ennek ellenére 1583-ban mégis a Dombai család volt a helység földesura. 1554-ben Dombó már a törökök által megszállt területek közé tartozott. Az 1565-1566 évekből fennmaradt adólajstrom szerint 15, az 1571-ben pedig 33 házból állott.

1600-ban Haraszti Deseő Benedek volt Dombó birtokosa. A 17. század első felében kihalt a Dombai család, utolsó sarja, Dombai Ilona, Koppányi Péter neje lett. Leánya, Anna, pedig Pottyondy Istvánhoz ment nőül, miután a Dombaiak itteni birtokai a Pottyondyakra szálltak. Pottyondy István a Dombaiaktól öröklött javakat 200 aranyért Borbély Györgynek zálogosította el, aki aztán a birtokot 1682-ben Zajgár Györgynek bocsátotta át. 1700-1702 körül a Zajgár (Szaigar) és a Mustos családok voltak a Dombó birtokosai, 1726-ban azonban az egész helység Zajgar Györgyé lett, aki a zálogjogot magához váltotta, majd 1730-ban Dombóra királyi adományt nyert. Zajgár György örökösök nélküli halála után Dombó a királyi kincstáré lett, a kincstártól 1767-ben Nedeczky Károly és Tamás vásárolták meg. 1854 után a Nedeczkyektől Kund Vince és Krammer Ferenc vették meg, majd Kund birtokai vétel útján Hegyesy Kálmán, később Ivankovics István, utána pedig gróf Erdődy Rezső kezére kerültek.

A falu fejlődése

szerkesztés

A 19. század végén a falu határában levő Temető dűlőben őskori telep nyomaira bukkantak. Az újkori település már több száz éve létezett, amikor 1788-ban megjelent első pecsétje. Iskolát 1720-ban nyitottak itt, az oktatás egészen 1950-ig tartott a településen. Az Erdődy grófok az ország egyik leghíresebb lótenyészetét hozták létre a községben. 1897-ben megalakult a dombói hitelszövetkezet, a 20. század elején leventeegyesület és polgári lövészegyesület is működött itt, 1921 és 1928 között Hangya Szövetkezet is volt, és nevezetesek voltak a szüreti bálok is, ezek azonban a század közepétől megritkultak. Mind az első, mind a második világháborúnak 13–13 hősi halottja volt, utóbbi alkalommal ezen kívül még nyolc embernek nyoma is veszett.[4]

1910-ben 601 lakosából 599 magyar, 2 német volt. Ebből 183 római katolikus, 406 református, 10 izraelita volt. A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1938-tól 1947-ig itt volt a központja egy tejszövetkezetnek. 1950-ben megalakult a Rákosi termelőszövetkezet, 1951-től a Búzakalász és a Felszabadulás nevű téesz működött a településen, 1957 és 1959 között pedig a Népakarat nevű. Az állattartás mindig is fontos szerepet játszott a falu életében, az 1960-as években például a Barcsi járás átlagát mintegy harmadával haladta meg a helyi szarvasmarha-állomány.[4]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Bodnár József (független)[5]
  • 1994–1997: Nagy M. László (független)[6]
  • 1998–1998:
  • 1998–2002: Kirizs Zsolt (független)[7]
  • 2002–2006: Kirizs Zsolt (független)[8]
  • 2006–2010: Kirizs Zsolt (független)[9]
  • 2010–2014: Kirizs Zsolt (független)[10]
  • 2014–2019: Kirizs Zsolt (független)[11]
  • 2019–2024: Kirizs Zsolt (független)[12]
  • 2024– : Kirizs Zsolt (független)[1]

A településen 1998. január 25-én időközi polgármester-választás zajlott.[13]

Népesség

szerkesztés

Az 1910-ben Somogy vármegye Barcsi járásához tartozó 601 lakosú településnek 599 magyar, 2 német lakója volt.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
221
253
268
248
214
230
240
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 11,5% cigánynak, 19,7% horvátnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,4%, református 23,1%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 7,7% (3,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 86,4%-a vallotta magát magyarnak, 14,5% horvátnak, 7,9% cigánynak, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,6% volt római katolikus, 11,7% református, 0,9% egyéb katolikus, 27,1% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Református temploma 1828-1834 között épült.
  • Dráva-kastély – A kastélyt még az Ivankovics család építtette, később gróf Erdődy Rudolf kibővíttette. 2010-ig szociális otthonként működött, később a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet lát el benne rászorulókat.[16]
  • A Zádori utca közelében találhatók a 20. század eleje táján a hét vezér emlékére ültetett tölgyfák, bár villámcsapások miatt több közülük tönkrement.[16]

Források

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  4. ↑ a b Településtörténelem. A falu honlapja. [2018. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 13.)
  5. ↑ Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  7. ↑ Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. ↑ Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  10. ↑ Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. ↑ Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  12. ↑ Kastélyosdombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  13. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  14. ↑ Kastélyosdombó Helységnévtár
  15. ↑ Kastélyosdombó Helységnévtár
  16. ↑ a b Kastélyosdombó honlapja. [2018. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 13.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kastélyosdombó&oldid=27436724”