Csarnóháza

falu Romániában, Bihar megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 26.

Csarnóháza (románul: Bulz, németül: Grünfeld) település Romániában, Bihar megyében.

Csarnóháza (Bulz)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségCsarnóháza
Rangközségközpont
Irányítószám417110
SIRUTA-kód27944
Népesség
Népesség693 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 00″, k. h. 22° 43′ 00″46.900000°N 22.716700°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 00″, k. h. 22° 43′ 00″46.900000°N 22.716700°E
SablonWikidataSegítség
 
Csarnóháza elhelyezkedése Bihar megye térképén

A Réz-hegység alatt, a Jád völgyében, a Jád és a Sebes-Körös völgyének összeszögelésénél, a Nagyvárad-Kolozsvár-i vasútvonal közelében, Királyhágó-tól délre fekvő település.

Története

szerkesztés

Csarnóháza nevét az oklevelek 1406-ban említették először Chornahaza néven. 1552-ben Charnohaza, 1808-ban Csarnóháza, Bulcz, 1888-ban Bulz néven írták nevét.

Első ismert földesura a Batthyány család volt, a 20. század elején pedig gróf Bethlen Aladár volt a település birtokosa.

A 20. század elején lakosai görögkeleti vallású románok voltak. Ekkor 2278 lakosa volt, és 432 ház állt a településen.

A községet a jád völgyi iparvasút szelte át, mely Remecz fölött az Izvor-völgy-től a Jád torkolatáig vitt.

A Jád völgyi település környékén hatalmas sziklafalak vannak és sok a barlang is. Az 1900-as évek elejei leírások szerint van itt egy olyan barlang is, melynek egyik üregét kénes víz tölti be.

A környező hegyekben sok feketemárvány is van.

Az itteni néphagyomány szerint a település határában, Csarnótetőn állt egykor Csarnó vezér vára, melynek azonban már a XX. század elején semmi nyoma nem volt, s e hagyománynak a történelmi feljegyzésekben sem volt nyoma. Az innen lefelé húzódó kút alakú üregről az a hagyomány maradt fenn, hogy alagút volt, mely a Körösig vezetett.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Görög keleti temploma - 1894-ben épült.
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.