Berni német nyelv

A berni német nyelv (németül Berndeutsch vagy Bärndütsch) azon svájci német dialektusok összessége, amelyeket Bern kantonban és Mittellandban beszélnek.

Elterjedés

Nincs egységes, világos határvonala a berni német nyelvterületnek. Általában a Bern Kantonban beszélt dialektusokat sorolják ide, de a dialektushatárok csak részben esnek egybe a kantonhatárokkal. Freiburg kanton északkeleti részén, Solothurn kanton déli részén és Aargau kanton délnyugati részén beszélnek olyan dialektusokat, amik a berni némettel gyakorlatilag azonosak. A Berni-felvidék völgyeiben azonban a Berner Mittelland dialektusától nagyon eltérően beszélnek. A Berner Jurában franciául beszélnek, Bielben pedig egyaránt beszélnek svájci németül és franciául.

Kiejtés

A berni német kiejtése az alábbiak szerint tér el a többi svájci dialektustól:

Az /l/ hangot mássalhangzó előtt és szótag végén zárt „u”-nak ejtik, például Miuch (Milch), Fauue (Falle), Esu (Esel);
Az /nd/ általában [ŋ(:)], például angers (anders), Ching (Kind), Sang (Sand), de vannak kivételek is, például Fründ (Freund);
Az ei esetében kiejtik az é és i hangokat, hasonlóan az angol „take” és „mail” szavakhoz.
Az Alpok felé haladva egyre kevésbé, de az egész Berner Mittellandban elterjedt az, hogy a /k/ előtti /n/ módosítja a kiejtést, hasonlóan a régies treiche (trinken), däiche (denken) és a Schinken szóval rokonítható ma is használt Scheiche (láb) szavakhoz.

Szókincs

A berni német szókincs javarészt megegyezik a svájci német szókinccsel, de vannak különlegességei, mint például a gäng/geng/ging (ami azt jelenti magyarul, hogy mindig) vagy a Schaft (a szekrény, ami a legtöbb svájci dialektusban Chaschte) és a praktikus jokerszó, az äuwä illetve äuä.

Erős francia hatás is felismerhető például a merci (köszönöm), Velo (kerékpár) és a Coiffeur (fodrász) szavakban, valamint szaporodnak az angol jövevényszavak is.

Nyelvtan

A berni német nyelvtana messzemenően hasonlít a többi svájci dialektus nyelvtanához, de egy feltűnő különbség a magázó forma, amely (a franciához hasonlóan) a többes szám második személlyel azonos:

magyarul: Ön mit akar inni?
Bernben: Was weit Dihr trinke?
Svájc többi részén: Was wänd Si trinke

Ebből következik az is, hogy a köszönés magázó alakja Bernben Grüessech (Grüss Euch), szemben Svájc más részeivel, ahol az Grüezi (Grüss Sie).

Névmások

A következő táblázat a személyes névmásokat foglalja össze minden személyben és esetben. Zárójelben szerepelnek a hangsúlytalan alakok:

Eset	Egyes szám			Többes szám
Eset	1.	2.	3.	1.	2.	3.
Nominativ	ig, i	du (de)	är (er), si, äs	mir (mer)	dihr ('er)	si
Akkusativ	mi	di	ihn (ne), si (se), ihns	üs (is, nis)	öich (ech, nech)	si (se)
Dativ	mir (mer)	dir (der)	ihm, ihre, ihm	üs (is, nis)	öich (ech, nech)	ihne (ne)
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 17. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6

A birtokos névmások alanyesetben (Nominativ) és tárgyesetben (Akkusativ) azonosak:

	Egyes szám			Többes szám
	1.	2.	3.	1.	2.	3.
Mask.	myne	dyne	syne/ihre	üse	öie	ihre
Fem.	myni	dyni	syni/ihri	üsi	öiji	ihri
Neut.	mys	dys	sys	üses	öies	ihres
Plur.	myni	dyni	syni/ihri	üsi	öiji	ihri
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 89. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6

A birtokos névmások részes esete (Dativ) a következő:

	Egyes szám			Többes szám
	1.	2.	3.	1.	2.	3.
Mask.	mym	dym	sym/ihrem	üsem	öiem	ihrem
Fem.	myre	dyre	syre/ihre	üsere	öiere	ihre
Neut.	mym	dym	sym/ihrem	üsem	öiem	ihrem
Plur.	myne	dyne	syne/ihre	üsne	öine	ihrne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 89. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6

Genitiv a svájci német dialektusokban, így a berniben is gyakorlatilag nem használatos.

Igék

A berni németben az igék alapalakjának végződése rendszerint -e. Az igék jelenidejű ragozása alapesetben a következő:

	Egyes szám	Többes szám
1. személy	-e	-e
2. személy	-(i)sch	-et
3. személy	-(e)t	-e
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 17. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6

Igeidők

Az igeidőknél hiányzik a jövő, helyette jelenidőt használnak, szükség esetén időhatározóval.

A többi svájci dialektushoz hasonlóan a berni sem ismeri a Präteritum fogalmát, mindig a Perfekt alakkal helyettesíti, például a német „Wir schauten.” mondatból „Mir hei gluegt.” lesz. A Präteritum hiánya miatt nem képezhető Plusquamperfekt sem, ezért az előidejűséget dupla segédigével fejezik ki:

Magyar: Amikor bejöttem, addigra már befejezték az étkezést.
Német: Als ich hereinkam, hatten sie bereits gegessen.
Berndütsch: Woni bi inecho, hei si scho ggässe gha.

A példa azt is szemlélteti, hogy a wo kérdőszóhoz n kötőhanggal kapcsolódik a személyes névmás.

Rendhagyó igék

Egyes igék ragozása eltér a szabálytól, kivételt képez. Ezeket foglalja össze a következő táblázat:

Irodalmi német	Berni német	Egyes szám			Többes szám			Perfekt
Irodalmi német	Berni német	1.	2.	3.	1.	2.	3.	Perfekt
essen	ässe	isse	issisch	isst	ässe	ässet	ässe	ha ggässe
geben	gä	gibe	gisch	git	gä	gät	gä	ha ggä
gehen	gah	gah	geisch	geit	göh	göht	göh	si ggange
haben	ha	ha	hesch	het	hei	heit	hei	ha gha
kommen	chöme	chume	chunsch	chunt	chöi	chöit	chöi	si gcho
lesen	läse	lise	lisisch	list	läse	läset	läse	ha gläse
nehmen	näh	nime	nimsch	nimt	näh	näht	näh	ha gno
sagen	säge	säge	seisch	seit	säge	säget	säge	ha gseit
sein	si	bi	bisch	isch	si	seit	si	si gsi
stehen	stah	stah	steisch	steit	stöh	stöht	stöh	si gstange
tun	tue	tue	tuesch	tuet	tüe	tüet	tüe	ha taa
werden	wärde	wirde	wirsch	wird	wärde	wärdet	wärde	si worde
wollen	wölle	wott	wotsch	wott	wei	weit	wei	ha wölle
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern (1995). ISBN 3-305-00250-6

Segédigék

Mint a legtöbb nyelvben és dialektusban, a berni németben is rendhagyó a segédigék ragozása:

Irodalmi német	Berni német	Egyes szám			Többes szám
Irodalmi német	Berni német	1.	2.	3.	1.	2.	3.
können	chönne	cha	chasch	cha	chöi	chöit	chöi
müssen	müesse	mues	muesch	mues	müesse	müesst	müesse
dürfen	dörffe	darf	darfsch	darf	dörffe	dörffet	dörffe
lassen	la	la	lasch	lat	la/lö	lat/löt	la/lö
mögen	möge	ma	masch	ma	möge	möget	möge
sollen	sölle	söll	söllsch	söll	sölle	söllet	sölle
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern (1995). ISBN 3-305-00250-6

Szórend

Különösen a mellékmondatokban figyelhető meg a berni német szintaxisának eltérő volta.

Magyar: Mivel múlt este hideg volt, most (ő) el akar menni fát hozni.
Irodalmi német: Weil es letzte Nacht kalt war, will er nun Holz holen gehen.
Zürichi német: Wils letscht Nacht chalt gsi isch, will er jetz Holz ga hole ga.
Berni német: Wüus letscht Nacht chaut isch gsi, wott er itz ga Houz reiche.

A megyek aludni kifejezés így hangzik: I ga ga lige.

Számnevek

Figyelemreméltó még, hogy a számnevek egytől háromig nemfüggőek:

egy férfi: ein Mann
egy nő: eine Frou
egy gyerek: ein Ching
két férfi: zwe Manne
két nő: zwo Froue
két gyerek: zwöi Ching
három férfi: drei Manne
három nő: drei Froue
három gyerek: drü Ching

Kérdőszavak

A Genitiv gyakorlatilag a kérdőszavak esetében sem használatos a berni németben. A was kérdőszó (magyarul mi illetve mit) minden nemben és esetben az irodalmi némettel azonos. Más a helyzet a wer (magyarul ki illetve kit) kérdőszóval, ugyanis annak Nominativ és Akkusativ alakjait a berni németben nem különböztetik meg, hanem mindkét esetben wer.

Az irodalmi német welche (magyarul melyik) kérdőszava a következőképpen alakul:

	Nominativ	Akkusativ	Dativ
Mask.	wele	wele	welem
Fem.	weli	weli	welere
Neut.	weles	weles	welem
Plur.	weli	weli	welne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 77. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6

Az irodalmi német was für (magyarul milyen) kérdőszava pedig az alábbiak szerint:

	Nominativ	Akkusativ	Dativ
Mask.	was für ne	was für ne	was für emne
Fem.	was für ne	was für ne	was für ere
Neut.	was für nes	was für nes	was für emne
Plur.	was für	was für	was fürigne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 78. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6

Helyesírás

A berni német főleg csak beszélt nyelv. Létezik széles körű berni németben írott irodalom, de minden szerző a saját írásmódját használja. Nincs egységes helyesírás, de mégis körvonalazódik két fő irányzat:

Az egyik igyekszik az írásképet az irodalmi némethez igazítani. Ez a régebbi megközelítés, például Rudolf von Tavel, Simon Gfeller, Otto von Greyerz és Carl Albert Loosli műveiben figyelhető meg és még ma is ez a gyakoribb. Ezt írja le Werner Marti a Bärndütschi Schrybwys című könyvében.
A másik igyekszik a berni német hangjait következetesen visszaadni. Ez az Eugen Dieth által írott Schwyzertütschi Dialäktschrift könyvre visszavezethető megközelítés más svájci régiókkal ellentétben Bernben nem nyert teret, ami azzal magyarázható, hogy már e publikációt megelőzően létezett széles körű berni irodalom.

Mint a svájci német többi dialektusáról, a berni németről is elmondható, hogy írott formája ma főleg csak a „kváziszóbeli” csatornákon terjed, például személyes levelekben, e-mailben, SMS-ben illetve chaten. Ezekben többnyire „érzés szerint” írják le többé kevésbé fonetikusan a szavakat. Ezek az írásmódok nem sorolhatók be a fenti két irányzatba.^[1]

Belső különbségek

A kantonon belül is számos dialektusváltozat létezik. Azonban uniformizálódásuk figyelhető meg, idővel a különbségek csökkennek.

Bern városában a 20. század elején még a különböző társadalmi rétegek is más-más dialektusban beszéltek. A felső rétegek az archaikus patriciánus-berni németet beszélték, azaz az l helyett nem mondtak u-t és az r inkább a franciára hasonlított. A tősgyökeres polgárok a régies városi-berni németet beszélték, az alsó réteg ún. mattenenglisch dialektusban beszélt, a környékről a városba vándorlók vidéki dialektusokban beszéltek.

A modern városi dialektus főleg a vidéki dialektusokon alapszik, de sok szót kölcsönöz a mattenenglischből is.

A legfeltűnőbb variáció a kantonon belül a ja/jo különbség. A kanton északi részén, azaz Seeland és Oberaargau régiókban, Unteremmental egyes részein a szavakban az a gyakran o lesz (például ja/jo, Jahr/Johr, Fraag/Froog).

Jegyzetek

↑ Sprachgeographische Aspekte der Morphologie und Verschriftung in schweizerdeutschen Chats - Kapitel 6 Endungsvokal im Infinitiv in: Beat Siebenhaar (2003). Linguistik online. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 2.)

Irodalom

Otto von Greyerz, Ruth Bietenhard. Berndeutsches Wörterbuch für die heutige Mundart zwischen Burgdorf, Lyss und Thun, 9, Francke [1976] (2008). ISBN 3-305-00255-7
Werner Marti. Berndeutsch-Grammatik für die heutige Mundart zwischen Thun und Jura. Francke (1985). ISBN 3-305-00073-2
Werner Marti. Bärndütschi Schrybwys. Ein Wegweiser zum Aufschreiben in berndeutscher Sprache, 2, Francke [1972] (1985). ISBN 3-305-00074-0
Eugen Dieth. Schwyzertütschi Dialäktschrift. ISBN 379412832X
Roland Ris. Bibliographie der berndeutschen Mundartliteratur. Selbständig erschienene, rein oder mehrheitlich berndeutsche Publikationen von den Anfängen bis und mit Erscheinungsjahr 1987. Emmentaler Druck (1989). ISBN 379412832X

További információk

Bärndütsch-Verein (Berni Német Egyesület). baernduetsch-verein.ch. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
Bernbiet (audio anyaggal). dialekt.ch. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
berndeutsch.ch. berndeutsch.ch. (Hozzáférés: 2009. december 4.)

[1] Sprachgeographische Aspekte der Morphologie und Verschriftung in schweizerdeutschen Chats - Kapitel 6 Endungsvokal im Infinitiv in: Beat Siebenhaar (2003). Linguistik online. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 2.)

[1]