Az EU és tagállamai
Alapítás: 1951-ben, a második világháború után jött létre, az alapító tagállamok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország.
Jelenlegi tagállamok: Az EU-nak ma már 27 ország a tagja.
Tagság iránt folyamodók: Kilenc ország rendelkezik tagjelölti státusszal, egy további pedig potenciális tagjelölt.
Intézményi felépítés: Az Európai Unió felépítése egyedülálló. Intézmények, szervek és ügynökségek alkotják, melyek mind az EU és az európai polgárok közös érdekében munkálkodnak. Hét európai intézmény, nyolc uniós szerv és több mint 30, meghatározott szakterületeken tevékenykedő decentralizált ügynökség működik EU-szerte.
Választások: Ötévente kerül sor európai választásokra, amelyek során a szavazók megválasztják az Európai Parlament tagjait.
Lakosság, területi kiterjedés, nyitott határok
Népesség: 448 millió lakosával az EU a világ népességének 5,6%-át teszi ki.
A népesség alakulása: A szakértők becslése szerint az EU népessége 2026-ig folyamatosan nőni fog, majd ezt követően 2100-ra várhatóan 420 millióra esik vissza.
Multikulturális társadalmak: EU-szerte mintegy 41 millió külföldi állampolgár él. Közülük csaknem 14 millióan uniós polgárok, akik az EU egy másik tagállamában élnek. A többiek nem uniós ország állampolgárai. Átlagosan az uniós országokban élők 3,1%-a egy másik uniós országból való, 6,1%-uk pedig nem uniós ország állampolgára.
Terület: 4 millió km². Az EU legnépesebb országa Németország, területi kiterjedését tekintve pedig Franciaország a legnagyobb. Mind a lakosság, mind a terület tekintetében Málta a legkisebb uniós ország.
Urbanizáció: Az EU lakosságának 39%-a nagyvárosban, 36%-a kisebb városokban és elővárosokban, 25%-a pedig vidéki területeken él.
Nyitott határok: A schengeni térség 1985 óta lehetővé teszi az emberek számára, hogy határforgalom-ellenőrzés nélkül utazzanak a térség egyik országából a másikba. Ez a szabad mozgás uniós elvén alapul, amelynek köszönhetően minden uniós polgár különleges alakiságok nélkül utazhat bármely uniós országba, illetve ott letelepedhet és munkát vállalhat. Ciprus és Írország kivételével mindegyik uniós ország a schengeni térség tagja. Legutóbb, 2024 márciusában Bulgária és Románia csatlakozott a schengeni térséghez. Négy nem uniós ország (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein) szintén tagja a schengeni térségnek.
Források: Eurostat – 2023. évi adatok a lakosság, a népesség várható alakulása, a területi kiterjedés, az EU-ban élők állampolgársága, a világnépesség és a városi és vidéki lakosság tekintetében, valamint 2022. évi adatok a világkereskedelmi részesedés vonatkozásában.
Gazdaság, kereskedelem és államháztartás
Egységes piac: Az Európai Unió egységes piacként működik, amely a 27 uniós tagállamból és – bizonyos kivételektől eltekintve – négy nem uniós országból áll. Az egységes piac azt jelenti, hogy az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabadon, technikai, jogi és bürokratikus akadályok nélkül mozoghatnak.
Egységes pénznem: Az 1999-ben bevezetett euró 20 uniós ország hivatalos fizetőeszköze. Ezek az országok alkotják az euróövezetet. Az euró elősegítette az európai integrációt azáltal, hogy lehetővé tette az euróövezet lakossága számára, hogy kihasználja az egységes piac előnyeit. A legtöbb uniós ország a termékeinek 50–80%-át exportálja más uniós országokba.
GDP: Az EU-ban előállított áruk és szolgáltatások összértéke, más néven a bruttó hazai termék (GDP) 17 ezermilliárd euró, és ezzel az Európai Unió a világ egyik legnagyobb gazdasága. Az EU-n belül pedig Németország GDP-je a legnagyobb, a második és harmadik helyen Franciaország, illetve Olaszország áll. A szolgáltatások az uniós GDP 72%-át teszik ki, a fennmaradó részt pedig csaknem teljes egészében az ipar alkotja.
Kereskedelem: Az EU a gyártott termékek és a szolgáltatások legnagyobb exportőre a világon. Az Unió bonyolítja a világ áruforgalmának körülbelül 14%-át.
Kereskedelmi partnerek: Az uniós áruexport legnagyobb célországa az Egyesült Államok, míg az árubehozatal tekintetében Kína az EU legjelentősebb kereskedelmi partnere. A szolgáltatások terén az EU fő kereskedelmi partnere az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság.
Uniós költségvetés: Az EU saját költségvetéssel rendelkezik olyan uniós prioritások és nagy projektek finanszírozására, amelyeket a legtöbb uniós ország önmagában nem tudna finanszírozni, akár a projekt mérete, akár a határokon átívelő jellege miatt. A jelenlegi hosszú távú uniós költségvetés 2021-től 2027-ig tart, és mintegy 2000 milliárd eurót tesz ki.
Adósság: Az államháztartási hiány az EU tagállamaiban átlagosan 3,5% a GDP arányában. A konszolidált bruttó államadósság az EU-ban átlagosan 82% a GDP-hez viszonyítva, ami csökkenést jelent a világjárvány idején, 2020-ban elért 90%-os csúcsértékhez képest. Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban a legmagasabb a GDP-arányos államadósság, mely ezekben az országokban mindenütt meghaladja a 100%-ot. Az államadósság mértéke Luxemburgban, Bulgáriában és Észtországban a legalacsonyabb.
Forrás: Eurostat – 2023. évi adatok a GDP, a gazdasági ágazatok, az EU-n belüli kereskedelem, az árukereskedelem, a szolgáltatáskereskedelem, az államháztartási hiány és a konszolidált bruttó államadósság tekintetében, valamint 2022. évi adatok a világkereskedelmi részesedés vonatkozásában.
Energia- és éghajlatpolitika
Éghajlat-politikai célkitűzések: Annak érdekében, hogy megvalósítsa célját és 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, az EU úttörő szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és gazdaságának környezetkímélőbbé tételében. Kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását.
Kibocsátás: Az elmúlt évtizedben az uniós gazdaság egy munkavállalóra jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 26%-kal csökkent.
Fosszilis tüzelőanyagok: Az EU-ban az összes energia 70%-át még mindig szénből, kőolajból és földgázból állítják elő. Az EU azon dolgozik, hogy csökkentse a más országoktól való függőségét az üzemanyag-behozatal tekintetében. Jelenleg üzemanyag-szükségletének 63%-át importálja harmadik országokból.
Megújuló energia: Az EU-ban felhasznált energia 23%-a már most is megújuló, és ez az arány folyamatosan növekszik. A villamosenergia-termelést ma már legnagyobb arányban megújuló energiaforrások biztosítják. E tekintetben az uniós országok közül Svédország jár az élen – energiafogyasztásának közel kétharmada megújuló energiaforrásokból származik. Svédországot Finnország, Lettország és Dánia követi. A megújuló energiaforrások aránya Írországban, Máltán, Belgiumban és Luxemburgban a legalacsonyabb.
Forrás: Eurostat – 2022. évi adatok a fosszilis tüzelőanyagok, az energia, a megújuló energia, az energiafüggőség és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében.
Életminőség, munkahelyek és egyenlőség
Várható élettartam: A férfiak esetében közel 79 év, a nőknél 84 év.
Egészség: Az EU-ban élő, 16 éves vagy annál idősebb emberek 68%-a úgy véli, hogy jó vagy nagyon jó egészségi állapotban van.
Demográfiai változások: Az elmúlt évtizedekben Európa nagy részén megfigyelhető volt a népesség elöregedése. Ez súlyos következményekkel jár majd a nyugdíjalapokra, az állami bevételekre és az olyan szolgáltatásokra nézve, mint az egészségügyi és szociális ellátás. EU-szerte a munkaképes korúak aránya az idősek számához viszonyítva 2002 és 2022 között 3,8-ról 2,8-ra csökkent. Ez az arány az elkövetkező években várhatóan tovább fog csökkenni.
Munkanélküliségi ráta: A munkanélküliek aránya 6,1%. A 15–24 éves fiatalok körében pedig több mint kétszer ilyen magas az állásnélküliek aránya (14,5%).
Munkaadók: A szolgáltatási ágazat – 74%-os részesedéssel – messze a legnagyobb munkaadó az EU-ban. A munkaerő fennmaradó része az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat között oszlik meg.
Nemek közötti egyenlőség: Bár az elmúlt évtizedekben előrelépés történt a nemek közötti egyenlőség terén, az EU-ban a nők átlagosan még mindig 12,7%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A férfiak általában magasabb beosztásban dolgoznak, mint a nők. Például EU-szerte a vezetői pozícióban dolgozóknak alig több mint egyharmada (35%) nő. A női vezetők aránya egyik uniós országban sem éri el az 50%-ot, de meghaladja a 40%-ot Lettországban, Lengyelországban, Svédországban, Bulgáriában és Finnországban. Cipruson, Luxemburgban és Horvátországban dolgozik a legkevesebb női vezető.
Infláció: 2023-ban a pénzromlás üteme 6,4% volt. Az elmúlt években az élelmiszerek, valamint az üdítő- és szeszes italok ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A közlekedés, a lakhatás, a víz, a villamos energia, a gáz és egyéb üzemanyagok költségei a 2022. és 2023. évi emelkedést követően jelentősen csökkentek.
Az elszegényedés veszélye: EU-szerte 94,6 millió ember van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A gyermeket nevelő háztartásban élő európaiak több mint egyötödét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye. A magánháztartásokban élő európaiak 31%-a nem képes megbirkózni a váratlan pénzügyi kiadásokkal. A szegénység kockázata Romániában és Bulgáriában a legmagasabb, Csehországban és Szlovéniában pedig a legalacsonyabb.
Forrás: Eurostat – 2023. évi adatok a várható élettartam, a saját egészségi állapot megítélése, az időskori függőségi ráta, a munkanélküliség, a foglalkoztatási ágazatok, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés, a háztartásokat sújtó váratlan pénzügyi kiadások, az infláció, az egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó infláció, a nemek közötti bérkülönbség és a vezetői állások tekintetében, valamint 2022. évi adatok a háztartások fogyasztása vonatkozásában.
Oktatás, nyelvek és turizmus
Kultúra és többnyelvűség: Az EU gazdag kultúrával és nyelvi sokszínűséggel rendelkezik. Egy ország kulturális örökségének a területén beszélt nyelvek is szerves részét képezik. Az EU ezért támogatja a többnyelvűséget, és 24 hivatalos nyelve van.
Nyelvtanulás: EU-szerte az iskolások már fiatal koruktól kezdve tanulnak idegen nyelveket. Ez elősegíti, hogy kommunikálni tudjanak más országokban és más országok polgáraival, és megkönnyíti, hogy később külföldön tanuljanak. Az EU-ban a felső középfokú oktatásban tanulók 49%-a tanul két vagy több idegen nyelvet.
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők: Évente több mint 4 millióan szereznek egyetemi vagy főiskolai végzettséget. A legnépszerűbb tanulmányi területek a következők: üzlet, igazgatás és jog, mérnöki tudományok, gépipar és építőipar, valamint egészségügy és jólét.
Diákcsereprogramok: Az 1987-ban elindított Erasmus+ program csereprogram-lehetőségeket kínál a diákoknak EU-szerte. Az első évben 11 európai ország 3200 diákja vett részt ilyen csereprogramban. Létrejötte óta az Erasmus+ 15 millió embernek biztosított lehetőséget arra, hogy tanuljon vagy szakmai tapasztalatot szerezzen a programban részt vevő 34 – uniós és nem uniós – ország valamelyikében.
Turizmus: Az EU a világ vezető turisztikai célpontja, a nemzetközi idegenforgalom 60%-a az uniós országokba irányul. Németország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország a világ leglátogatottabb országai közé tartozik, és a turisták évente több mint 430 millió vendégéjszakát töltenek e négy ország mindegyikében. Az EU-ban élők is közel 1,1 milliárd, szabadidős vagy üzleti célú utazást tesznek belföldön vagy más uniós országokba. Az utazást nagyban megkönnyítik az EU szabad mozgást biztosító nyitott határai.
Forrás: Eurostat – 2023. évi adatok az iskolai nyelvtanulás, a felsőfokú végzettség, a felsőoktatási tanulmányi területek, az idegenforgalmi vendégéjszakák, a turizmus és az európaiak által tett utazások tekintetében, valamint 2022. évi adatok a külföldi tanulmányok vonatkozásában.