nesz

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Probably of onomatopoeic origin. It's either the first member of a word family or a back-formation from neszel or neszez (to make a slight noise, rustle).[1]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

nesz (plural neszek)

  1. slight sound, rustle

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nesz neszek
accusative neszt neszeket
dative nesznek neszeknek
instrumental nesszel neszekkel
causal-final neszért neszekért
translative nesszé neszekké
terminative neszig neszekig
essive-formal neszként neszekként
essive-modal
inessive neszben neszekben
superessive neszen neszeken
adessive nesznél neszeknél
illative neszbe neszekbe
sublative neszre neszekre
allative neszhez neszekhez
elative neszből neszekből
delative neszről neszekről
ablative nesztől neszektől
non-attributive
possessive - singular
neszé neszeké
non-attributive
possessive - plural
neszéi neszekéi
Possessive forms of nesz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. neszem neszeim
2nd person sing. neszed neszeid
3rd person sing. nesze neszei
1st person plural neszünk neszeink
2nd person plural neszetek neszeitek
3rd person plural neszük neszeik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ nesz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • nesz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN