A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet

A szabad médiaorgánumok kulcsfontosságú szerepet töltenek be mindegyik demokratikus berendezkedésű ország életében, és a piacgazdaságok egészséges működéséhez is elengedhetetlenek. Világviszonylatban az Európai Unió továbbra is a médiaszabadság fellegvárának számít, demokratikus elkötelezettsége pedig más kontinensek számára is zsinórmértékül szolgál. Ugyanakkor olyan tendenciák megjelenését is tapasztaljuk, amelyek egyre több aggodalomra adnak okot. Korábbi erőfeszítésekre építve a Bizottság számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy megvédelmezze az EU-ban a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, és elősegítse a szolgáltatások szabad mozgását. Ennek a folyamatnak a betetőzéseként született a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, amely 2024. május 7-én lépett hatályba. Az új szabályokat 2025. augusztus 8-tól kell teljeskörűen alkalmazni.

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet új szabályokat vezet be annak érdekében, hogy védelmezze az Európai Unióban a médiapluralizmust és -függetlenséget. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a köz- és magánkézben lévő médiaorgánumok könnyebben működhessenek határokon átívelően az EU belső piacán, anélkül, hogy indokolatlan nyomásgyakorlásnak lennének kitéve. A szabályok kialakítására a médiatér digitális átalakulásának figyelembevételével került sor.

Egyebek mellett az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet:

• védelmezni fogja a szerkesztői függetlenséget,
• védelmezni fogja – többek között a kémszoftverek használatával szemben – az újságírók forrásait,
• biztosítani fogja a közszolgálati média független működését,
• átláthatóbbá fogja tenni a média-tulajdonviszonyokat,
• védelmezni fogja a médiaorgánumokat, megakadályozva, hogy az óriásplatformok indokolatlanul eltávolítsák online tartalmaikat,
• lehetővé fogja tenni a felhasználók számára, hogy igényeiknek megfelelően személyre szabják a médiakínálatot az általuk használt eszközökön és interfészeken,
• garantálni fogja az állami hirdetések átláthatóságát a médiaszolgáltatók és az online platformok számára,
• biztosítani fogja, hogy a tagállamok kiértékeljék a legnagyobb médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását,
• átláthatóbbá fogja tenni a közönségmérést a médiaszolgáltatók és a hirdetők számára.

Létrejön a Médiaszolgáltatások Európai Testülete, amely a nemzeti médiahatóságok vagy -szervek képviselőiből áll, és amelynek munkáját egy, a Bizottság által biztosított titkárság segíti majd. Az új testület 2025 februárjában kezdi meg működését. A testület egyebek mellett elő fogja mozdítani az uniós médiajogi keret hatékony és következetes alkalmazását. A Médiaszolgáltatások Európai Testülete az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alapján létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) helyébe lép.

Az EU sokféleképpen támogatja a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. Példaként említhetők a következők:

• sajtó- és médiatanácsok, amelyek a erősítik a konvergens médiakörnyezetben működő sajtó- és médiatanácsok pozícióját (költségvetés: 0,9 millió euró);
• médiatulajdon-figyelő rendszer kiépítése országspecifikus információkat tartalmazó adatbázis létrehozása érdekében (költségvetés: 500 000 euró);
• a helyi és regionális média megújulásának és a pluralizmus előmozdításának támogatása (költségvetés: 2 millió euró);
• gyakorlati segítséget biztosító gyorsreagálási mechanizmus életbe léptetése a veszélyben lévő újságírók megvédelmezése érdekében (költségvetés: 3,1 millió euró);
• Médiapluralizmus Monitor létrehozása a médiapluralizmust fenyegető potenciális kockázatok azonosítása céljából (költségvetés: 1,1 millió euró);
• a demokrácia szempontjából különösen fontos médiaágazatoknak (például a helyi és oknyomozó újságírásnak, a közérdekű és a közösségi médiának) nyújtott támogatásnak a Kreatív Európa program újságírási partnerségeinek keretében történő újbóli odaítélésének támogatása (költségvetés: 5 millió euró);
• médiaszabadsággal foglalkozó központ létrehozása az EU-ban működő független orosz és belarusz médiaorgánumok támogatására (költségvetés: 2,9 millió euró);
• európai újságírói és média- és információs műveltségi fesztivál szervezése (költségvetés: 800 000 euró).