Nagybecskereki egyházmegye
| Nagybecskereki egyházmegye (Dioecesis Zrenianensis) | |
 | |
| A nagybecskereki székesegyház | |
[[Fájl: | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Szerbia |
| Területi fennhatóság | A Bánság vajdasági (nyugati) része |
| Főegyházmegye | Belgrádi |
 é. sz. 45° 22′ 50″, k. h. 20° 23′ 26″45.380525°N 20.390625°E | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 9387 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 748 000 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 60 000 |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Rítus | római |
| Székhely | Nagybecskerek |
| Székesegyház | Nepomuki Szent János-székesegyház |
| Védőszent | Szent Gellért |
| Vezetése | |
| Pápa | Ferenc |
| Püspök | Mirko Štefković |
| Általános helynök | Gyuris László |
| Térkép | |
 | |
| Nagybecskereki egyházmegye | |
| Honlap | |
| Nagybecskereki egyházmegye weboldala Nagybecskereki egyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybecskereki egyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A Nagybecskereki egyházmegye (latinul: Dioecesis Zrenianinensis[1]) a római katolikus egyház egyházszervezeti egysége a Vajdaságban, a Szerb Köztársaság területén. Székhelye Nagybecskerek, védőszentje Szent Gellért püspök. Megyéspüspöke Mirko Štefković. Az egyházmegye a Belgrádi főegyházmegye szuffragán egyházmegyéje.
Terület
[szerkesztés]Az egyházmegye a Bánság nyugati, szerbiai részére terjed ki. Területe 9387 km².
Szomszédos egyházmegyék
[szerkesztés]- Szerémi római katolikus egyházmegye (délnyugat)
- Szabadkai egyházmegye (északnyugat)
- Szeged-Csanádi egyházmegye (észak)
- Temesvári egyházmegye (kelet)
- Belgrádi főegyházmegye (dél)
Történelem
[szerkesztés]A trianoni békeszerződésig a Bánság (a Maros folyótól délre, a Tiszától keletre, és az Al-Dunától északra eső terület) a Csanádi egyházmegye része volt,[2] amelyet Szent István király alapított a 11. században. Első püspöke Szent Gellért volt. Keletről a Gyulafehérvári főegyházmegye határolta.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a Csanádi egyházmegye területén három ország osztozott. Az Apostoli Szentszék 1923-ban hozta létre a Bánsági apostoli adminisztratúrát, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság engedélyével. A két világháború között a területen mintegy 210 000 katolikus élt, közülük 120 000 németajkú, akiket 64 plébánia és 90 filia szolgált. Az apostoli kormányzóság gazdaságilag önellátó volt: templomai fenntartása mellett iskolákat, árvaházakat működtetett. 1944 októberétől azonban az üldöztetések hatására egy év alatt eltűntek a német katolikusok, és 11 papot öltek meg. Mivel ez a terület 1941 és 1944 között nem tartozott Magyarországhoz, a magyarok itt kevésbé számítottak ellenségnek.[2]
A második világháború után az államosítás anyagilag meggyengítette az egyházat. Az 1970-es évektől Nagybecskerek és Nagykikinda ipari központtá válása, valamint a németországi vendégmunkások hazautalásai enyhítettek ezen, de az 1990-es éveket újabb szegénységi hullám jellemezte. A lakosság elöregedett, felgyorsult a kivándorlás.[2]
A Nagybecskereki egyházmegyét 1986. december 16-án alapította meg II. János Pál pápa. Védőszentjéül Szent Gellért püspököt jelölte ki, a nagybecskereki plébániatemplomot pedig székesegyházzá emelte. Az egyházmegye első megyéspüspökévé Huzsvár László újvidéki esperes-plébánost nevezte ki 1988. január 7-én.[2]
A 2006-os új szerb vallásügyi törvény a hat hagyományos (történelmi) egyház elismerését változatlanul hagyta. Német László püspök a négy esperesi kerületet hárommá szervezte át, igazodva a közigazgatási határokhoz. A plébániák számát 38-ra csökkentette, ugyanakkor minden misézőhelyet és passzív plébániát (elsősorban a németek kitelepítése nyomán elnéptelenedetteket) hozzáírtak egy aktív plébániához, így egyértelműsítve a jogutódlást is. Német László 2017–2020-ra egyházmegyei zsinatot hirdetett.[2]
Szervezet
[szerkesztés]Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök
[szerkesztés]| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
 |
Mirko Štefković megyéspüspök |
Szabadka, 1977. szeptember 24. (46 éves) | nagybecskereki megyéspüspök: 2024. március 18. |
Korábbi püspökei:
- Gabrijel Bukatko (1964–1971) bánsági apostoli adminisztrátor
- Jung Tamás (1971–1988) bánsági (1986-tól nagybecskereki) apostoli adminisztrátor
- Huzsvár László (1988–2008)
- Német László (2008–2022)
- Mirko Štefković (2024. június 1.-)
Apostoli kormányzó:
- Martin Roos (2020. március 6.–2020. augusztus 25.)[3]
- Német László (2022. november 5. - 2024. június 1.)
Egyházközségek
[szerkesztés]A plébániák száma 38. 2010-ben létrehozták az egyházközségi egyháztanácsokat, de ezek szerepe sokhelyütt még formális. 2017-ben 72 helyen miséznek rendszeresen (ahol a katolikusok száma 10 alatt van, ott évente háromszor). Az egyházmegyében 20 pap szolgál: 16 egyházmegyés mellett 4 szerzetes és vendég. Két papnövendéke és két szerpapja van.[2]
Tevékenységek
[szerkesztés]Hitélet
[szerkesztés]A katolikus lakosság száma a kivándorlás miatt csökken. 2009-ben 320, 2017-ben 230 bérmálás volt. Az egyházi temetések száma ugyanezen idő alatt 1100–1200-ról 1000 alá esett. 2017-ben 350 keresztelő volt, de valójában ezek egy része nem helyben élő, hanem külföldről csak a keresztelésre hazatérő családot jelent.[2]
Szomszédos egyházmegyék
[szerkesztés]- Szerémi római katolikus egyházmegye (délnyugat)
- Szabadkai egyházmegye (északnyugat)
- Szeged-Csanádi egyházmegye (észak)
- Temesvári egyházmegye (kelet)
- Belgrádi főegyházmegye (dél)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nagybecskereki egyházmegye (magyar nyelven). Nagybecskereki egyházmegye, 2019. (Hozzáférés: 2019. január 9.)
- ↑ a b c d e f g Kuzmányi István: Német László nagybecskereki püspök: Az Egyház sikeressége nem a struktúrákon múlik (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. december 19. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
- ↑ Bishop Martin Roos [Catholic-Hierarchy]. www.catholic-hierarchy.org. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (magyar, szerb)
- www.gcatholic.org (angolul)
