Ugrás a tartalomhoz

Bruck an der Leitha

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lajtabruck szócikkből átirányítva)
Bruck an der Leitha
Bruck főtere és a Szentháromság-plébániatemplom
Bruck főtere és a Szentháromság-plébániatemplom
Bruck an der Leitha címere
Bruck an der Leitha címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásBruck an der Leitha-i járás
Irányítószám2460
Körzethívószám02162
Forgalmi rendszámBL
Népesség
Teljes népesség7887 fő (2016. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület23,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 32″, k. h. 16° 46′ 44″48.025500°N 16.778972°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 32″, k. h. 16° 46′ 44″48.025500°N 16.778972°E
Bruck an der Leitha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bruck an der Leitha témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bruck an der Leitha (magyarul Lajtabruck, szlovákul Most nad Litavou) osztrák város, Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásának székhelye. 2022 januárjában 8186 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Bruck an der Leitha a Bruck an der Leitha-i járásban

Bruck an der Leitha a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Lajta-hegység lábánál, a Lajta folyó bal partján. Területének 3,9%-a erdő, 68,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két település tartozik: Bruck an der Leitha (7032 lakos 2022-ben) és Wilfleinsdorf (1154 lakos).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Lajtasomorja, nyugatra Trautmannsdorf an der Leitha, északra Göttlesbrunn-Arbesthal és Höflein, északkeletre Rohrau, délnyugatra Pándorfalu, délre Királyhida (utóbbi kettő Burgenlandban).

Története

[szerkesztés]
Prugg kastélya
A volt zsinagóga
A Szt. Flórián-kút

Bruckot 1074-ben említik először Aschirichesprucca néven. In 1239-ben városjogot kapott. 1276-ban Habsburg Rudolf engedélyezte számára a vámjövedelmek egy részének megtartását. A közvetlenül az osztrák-magyar határon fekvő várost 1484-ben Mátyás király hadai Dávidházy István vezetésével megszállták. 1490-ben I. Miksa császár visszafoglalta Bruckot és a helyi polgárok foglyul ejtették a magyarok parancsnokát.

Bécs 1529-es első török ostroma során a várost kifosztották. 1546-ban IV. Leonhard von Harrach gróf szerezte meg a város birtokjogát és leszármazottai egészen a 19. századig Bruck hűbérurai maradtak. Bécs második, 1683-as ostroma után a polgárok 1694-ben felállították a főtéren a Szentháromság-oszlopot, hogy hálát adjanak az Úrnak a törökök felett aratott győzelemért. Ugyanebben az évben kezdték el az új barokk templom építését, amely 1702-ben készült el (illetve 1738-ban kibővítették). 1707-ben Aloys Thomas von Harrach gróf megkezdte Prugg várának átépítését barokk kastéllyá.

Miután 1863-ban a hadsereg ideiglenes sátortáborban hat dandárt helyezett el a város mellett, a brucki polgárság rájött, milyen üzlet rejlik a katonaság jelenlétében és egy jelentős területet felajánlott a hadügyminisztériumnak állandó katonai tábor létesítésére. A Lajta jobb, "magyar" oldalán felhúzott barakktáborban több ezredet, többek között a bosnyák gyalogságot szállásolták el.

A tábor területén az első világháborúban háromezer fős hadifogolytábort létesítettek, amelyet az ausztrofasizmus idején büntetőtáborként, a nemzetiszocialista kormányzat idejében pedig ismét hadifogolytáborként hasznosítottak. Utóbbi, a Stalag XVII volt a Harmadik Birodalom egyik legnagyobb ilyen létesítménye, 73 ezer embert tartottak itt fogva.

1944 októberétől Bruckban szállásolták el a délkeleti védműveken dolgoztatott magyar zsidó kényszermunkásokat. December 5. és 1945. március 26. között 155-en vesztették életüket a hidegtől, éhezéstől, kimerültségtől. Március végén a zsidókat egy halálmenetben a mauthauseni koncentrációs táborba szállították át.

1971-ben a szomszédos Wilfleinsdorf községet Bruckhoz csatolták.

Lakosság

[szerkesztés]

A Bruck an der Leitha-i önkormányzat területén 2022 januárjában 8186 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 82,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 10% az új EU-tagállamokból érkezett. 4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 73,7%-a római katolikusnak, 8,5% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 11,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (92%) mellett a magyarok (1,9%) és a szerbek (1,2%) alkották.

A népesség változása:

A népesség alakulása 2005 és 2018 között
Lakosok száma
7587
7887
7988
200520162018
Adatok: Wikidata

Látnivalók

[szerkesztés]
A Szt. Péter és Pál-templom
  • Prugg kastélya
  • a Szentháromság-plébániatemplom
  • a wilfleinsdorfi Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
  • a volt zsinagóga
  • a Steinmetz-ház
  • a régi városfal maradványai, köztük az ún. Magyar-torony
  • különböző múzeumok (vármúzeum, egyházközségi múzeum, madármúzeum, néprajzi múzeum, tűzoltómúzeum)

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Híres bruckiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Laurenz Pröll: Die Gegenreformation in der l.-f. Stadt Bruck a. d. L., ein typisches Bild, nach den Aufzeichnungen des Stadtschreibers Georg Khirmair. Wien 1897.
  • Josef Christelbauer: Geschichte der Stadt Bruck an der Leitha. Ein Beitrag zur Förderung der Heimatkunde. Bruck an der Leitha 1920.
  • Josef Grubmüller: Hervorragende Persönlichkeiten (von Bruck an der Leitha). In: Bezirksschulrat Bruck an der Leitha (Hrsg.), Teil 3, S. 423 ff.
  • Rudolf Stadlmayer: Bruck an der Leitha. 60 Jahre Zeitgeschehen 1918–1978. Selbstverlag der Gemeinde, 1982.
  • Petra Weiß: Bruck a. d. Leitha von 1867 bis 1918 mit besonderer Berücksichtigung des Brucker Lagers. Diplomarbeit an der Universität Wien, 1993.
  • Rudolf Stadlmayer (Hrsg.): Bruck an der Leitha. Brucker Alltag in vergangenen Jahrhunderten. Selbstverlag der Stadtgemeinde Bruck an der Leitha, 1998.
  • Petra Weiß: Bruck an der Leitha anno ’45 *1945. Kriegsende und Besatzungszeit am Beispiel einer niederösterreichischen Kleinstadt. Dissertation an der Universität Wien, 1998.
  • Irmtraut Karlsson, Petra Weiß: Die Toten von Bruck – Dokumente erzählen Geschichte. Kral-Verlag, Berndorf 2008, ISBN 978-3-902447-43-2.
  • A település honlapja
  • 30710 – Hainburg a.d. Donau Statistik Austria

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bruck an der Leitha című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.