Ugrás a tartalomhoz

Miracinonyx

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Észak-amerikai gepárd szócikkből átirányítva)
Miracinonyx
Miracinonyx inexpectatus
Miracinonyx inexpectatus
Miracinonyx trumani
Miracinonyx trumani
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Macskaformák (Felinae)
Nem: Miracinonyx
Adams, 1979
Fajok
  • M. inexpectatus
  • M. trumani
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Miracinonyx témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Miracinonyx témájú kategóriát.

Az Miracinonyx a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó nem. A pleisztocén kori Észak-Amerikában élt, az utolsó jégkorszak végével, mintegy 10 000 évvel ezelőtt halt ki. A nembe két ismert fajt sorolnak: Miracinonyx trumani és Miracinonyx inexpectatus. A nem képviselőit magyarul észak-amerikai gepárdnak, vagy egyszerűen amerikai gepárdnak is nevezik.

Az észak-amerikai gepárdok külsőleg nagymértékben hasonlítottak a ma Afrikában (és Ázsiában) élő gepárdra (Acinonyx jubatus): hosszú lábai és karcsú, gyors futáshoz alkalmazkodott teste volt. DNS-vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a legközelebbi élő rokona a puma (Puma concolor) és a jaguarundi (Puma yagouaroundi). Vagyis kinézete a konvergens evolúció eredménye: a hasonló külsőt a hasonló életmód eredményezte. Az amerikai gepárd és a puma közös ősei néhány millió évvel ezelőtt érkeztek Amerikába az egykori Bering-földhídon keresztül.

Az észak-amerikai gepárdok az észak-amerikai prériken éltek, feltehetően a mai gepárdokhoz hasonlóan, vagyis magányosan éltek (a nőstény a kölykeivel) és a pleisztocén kori Észak-Amerika növényevőire (lófélék, tevefélék, antilopok stb.) vadásztak, amelyeket üldözéssel fogtak el.

Kihalását feltehetően zsákmányállatainak a pleisztocén végén bekövetkezett eltűnése okozta. Ennek oka egyesek szerint az utolsó jégkorszakot követő gyors felmelegedés volt, mások szerint pedig az első indiánok túlzott vadászata (lásd: pleisztocén megafauna). Maradványait megtalálták a Los Angeles melletti La Brea-kátránytóban is.

További információk

[szerkesztés]