Hűséggel a Hazához
| Hűséggel a Hazához | |
| Mottó | Hűség Istenhez, hűség a magyar hazához, hűség a népiséghez |
| Alapítva | 1942 |
| Megszűnt | 1947 |
| Tevékenység | magyarpártiság, náciellenesség |
| Székhely | Bonyhád |
| Tagság | 18 000-25 000 |
| Nyelvek | magyar, német |
A Hűséggel a Hazához a magyarországi németek Magyarország-párti, Volksbund- és nemzetiszocializmus-ellenes szervezete volt a második világháború idején.[1]
Története
[szerkesztés]A mozgalom eredete egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. Ekkoriban több Németországból hazatérő beszervezett fiatal ügynök kezdte terjeszteni a nemzetiszocialista ideológiát. A Declaration címmel kiadott nyilatkozat, amely később Hűséggel a Hazához Mozgalom Nyilatkozata néven lett ismert, 1930-ban jelent meg a bonyhádi Raubitschek nyomdában. A nyilatkozatot 290 bonyhádi férfi írta alá, akik lefedték a teljes társadalmat, az aláírók közt értelmiségiek, tanárok, kereskedők, de egyszerű munkások és földművesek is szerepeltek.[2]
A második világháborút megelőző időszak során a magyarországi svábok egy részének egyre ellenszenvesebb lett a Harmadik Birodalom által erőteljesen támogatott Volksbund tevékenysége. Annak agresszív német- és háborúpárti propagandatevékenységét, valamint később a Waffen-SS-be való toborzását sokan hazaáruló tevékenységként élték meg. A Magyarországhoz lojális németek Hűséggel a Hazához néven mozgalmat indított a német megszállók és a nácik ellen. 1942. január 25-én az Erdős Szállóban a németajkú magyarok kezdeményezésére dr. Perczel Béla nyugalmazott főispán, Bauer József apátplébános, dr. Krasznai István főszolgabíró, dr. Léhmann István orvos, Kunszt Heinrich, Gömbös Miklós és Thomka Gusztáv tanárok szervezésében alakult meg a Hűséggel a Hazához mozgalom.[3] A szervezet egyik fellegvára a bonyhádi gimnázium lett, az értelmiségi tanárok hatására az ottani diákság számos alkalommal zavarta meg a volksbundista vezetők életét és agitációs tevékenységét, akiknek szintén Bonyhád volt az egyik központjuk.[4]
Nekünk csak hazánk van, magyar haza, mely védelmet, otthont ad.
A tagjai a Volksbund ellensúlyozására, nemzeti identitásuk és anyanyelvük feladására is készek voltak a magyar hazához való ragaszkodásuk bizonyítékaképpen, többen a magyar nyelvű oktatást kérték saját gyermekeik számára. A nyilas hatalomátvétel után a mozgalmat betiltották, prominens tagjait üldözték, a tagokat megfélemlítették és zaklatták, ám sokan mégis kitartottak.[5] Többek közt Perczel Béla egykori főispánit is elhurcolta a Gestapo.[6] Ennek ellenére a világháború után a hűségmozgalom több tagjára is kitelepítés várt, különösen a szovjet hadsereg emberei hagyták figyelmen kívül a náciellenes németekre kevésbé vonatkozó előírásokat. A szocialista rendszer történetírása később a mozgalom szerepét erősen átértelmezte, és a magyar nacionalista jellege helyett egy antifasiszta-szocialista szerveződésként tüntette fel, amelyet a felszabadulás és a népi demokratikus forradalom előfutárának tekintett.[7] Azóta a mozgalom jelentőségének megítélése és kutatása objektívebb módon zajlik.
Utóélete
[szerkesztés]A mozgalom egykori központja, Bonyhád városa a szocializmus utáni új címerében mottójának választotta az egykori hazafias mozgalom nevét.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hűséggel a Hazához – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ dr. Kolta, László (1992. február). „A bonyhádi Hűséggel a hazához! mozgalom gyökerei”. Honismeret, 83-90. o.
- ↑ Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ Volksbundosok, hűségesek | Száz Magyar Falu | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
- ↑ Volksbundosok, hűségesek. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ dr. Kolta, László (1985). „Perczel Béla (1884-1945)”. Honismeret 13, 12-15. o.
- ↑ Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ Magyar Állami Jelképek. www.nemzetijelkepek.hu. [2021. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |