Ugrás a tartalomhoz

Cserne (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserne (Čierne)
Cserne zászlaja
Cserne zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
PolgármesterPavol Gomola
Irányítószám023 13
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség4419 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség211 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság454 m
Terület20,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″49.492222°N 18.822500°EKoordináták: é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″49.492222°N 18.822500°E
Cserne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserne (szlovákul Čierne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Csacától 7 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község nem tekint nagy múltra vissza. Oklevél először csak 1641-ben említi és valószínűleg nem sokkal előbb keletkezhetett a vlach jog alapján. Nevét a szláv crn (= fekete) szóból kapta. 1645-ben 28 család lakta. A 17. században a budatini uradalomhoz tartozott, birtokosai a Podmaniczky, Pongrácz, Thurzó és Szúnyogh családok voltak. 1784-ben 168 házában 1202 lakos élt. Első pecsétje a 18. századból való.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNE. Tót falu Trentsén Vármegyében, Lengyel Országnak szélén, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szkalikhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, Kis Útza Újhelytöl mintegy két, és 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű.[2]

1828-ban 207 háza és 1981 lakosa volt. Lakói a környező nemesi birtokon végzett erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1835-ben készített pecsétjén SIGILVM PAGI CZERNE felirat olvasható.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserne, népes tót falu, Trencsén vmgyében, a sziléziai határszélen: 2011 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje felette sovány, erdeje nagy, legelője hasznos. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csácsa.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.

1938-ban területének egy részét lengyel csapatok foglalták el.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1797, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4254 lakosából 4190 szlovák volt.

2011-ben 4390 lakosából 4287 szlovák volt.

2021-ben 4419 lakosából 4315 (+8) szlovák, 2 magyar, 38 (+4) egyéb és 64 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent József tiszteletére szentelt temploma 1888-ban épült.
  • A községben két kis kápolna található.
  • Az első és második világháború hőseinek emlékművei.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]