Tatárföld földrajza
| Tatárföld földrajza | |
.svg) | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Volgamenti terület |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 44 |
| Teljes terület | 68000 km² |
| Vízterület | 4400 km² (6,47 %) |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Bugulma-felföld, 381 m |
| Legalacsonyabb pont | Kujbisevi-víztározó, 53 m |
| Használatban levő terület | |
| Erdő, erdős terület | 16–17 % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | mérsékelt |
| Domborzat | fennsíkok, völgyek |
| Természeti kincsek | kőolaj, földgáz, mészkő, gipsz, dolomit, homok, tőzeg |
| Források: [1][2][3] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárföld földrajza témájú médiaállományokat. | |
Tatárföld Oroszország európai részén, a Volgamenti szövetségi körzetben található, a Volga folyó vízgyűjtő területén fekszik, a Volga és a Káma összefolyásánál.[4] Területe határos Baskíriával, Csuvasfölddel, Mariföldfel, Udmurtfölddel, valamint a Szamarai területtel, az Uljanovszki területtel, a Kirovi területtel és az Orenburgi területtel.[1]
Domborzata
[szerkesztés]
Tatárföldön folyóvölgyekkel átszelt fennsíkok találhatóak, a Volga és a Káma folyók három nagy területre osztják: Predvolzsje (Предволжье, Volga előtti terület), Predkamje (Предкамье, Káma előtti terület) és Zakamje (Закамье, Káma mögötti terület). Predvolzsje a Volgamenti-hátság északkeleti részén fekszik, maximális magassága 276 méter. A Predkamje legmagasabb pontja 243 méter, míg Tatárföld legmagasabb pontja a Bugulma-felföldön található Zakamje nyugati részén. Legalacsonyabb pontja 53 méter, a Kujbisevi-víztározónál.[5]
-
A Bugulma-felföld
Vízrajza
[szerkesztés]Tatárföld legnagyobb folyói a Belaja (Агыйдел / Ağidel), a Káma (Чулман / Çulman; 340 km), a Volga (Идел / İdel; 177 km), az Ik (Ык / Iq), a Vjatka (Нократ / Noqrat), a Szvijaga (Зөя / Zöyä), a Kazanka (Казансу / Qazansu), a Sesma (Чишмә / Çişmə), a Zaj (Зәй / Zäy), a Nagy-Cseremsan (Олы Чирмешән / Olı Çirmeşän).[5] Az országban több mint 3000 folyó található, ezek közül mintegy 2800 hét kilométernél rövidebb.[5] Az országban több mint 8000 tó található, melyek jobbára sekélyesek, 1–2 méter mélyek, a legmélyebbek is csupán a 8–10 métert érik el.[5] A két legnagyobb víztározó a Kujbisevi-víztározó és a Nyizsnyekamszki-víztározó, a legnagyobb területű természetes tó a Kaban-tavak rendszere.[6] Tatárföldön gyakoriak a mocsaras vidékek is.[5]
-
Kaban-tavak -
Szvijaga -
Az Ik folyó Tatárföld és Baskíria határán
Éghajlata
[szerkesztés]Éghajlata kontinentális, hosszú, hideg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék éves átlaga 420–510 mm, a legtöbb csapadék nyáron és ősszel esik. A januári átlaghőmérséklet –14 °С, a júliusi +19 °С. A leghidegebb abszolút hőmérséklet 44–48 °С, a legmelegebb 37–40 °С.[3][5]
Talajtakaró
[szerkesztés]Tatárföld talajtakarójának nagy része csernozjom (32%) és szürke erdőtalaj (40%). Jelentős a talajerózió mértéke.[3][5]
Természeti kincsek
[szerkesztés]Tatárföld természeti kincsei közé tartozik a kőolaj, a földgáz, a mészkő, a gipsz, a dolomit, a homok és a tőzeg.[1]
Növény- és állatvilág
[szerkesztés]Tatárföld az erdős sztyeppei övezetbe tartozik, területének 16–17%-a erdő, melynek jó részét tölgy, hársfa, nyírfa és nyárfa alkotja, de fenyőfélék is megtalálhatóak. A gerinces állatfajok száma meghaladja a 430-at, az emlősfajok száma 76.[1][5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d General information about Tatarstan (angol nyelven). State Committee on Tourism of the Republic of Tatarstan. [2019. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
- ↑ Geography (angol nyelven). Offical Tatarstan Portal. [2019. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
- ↑ a b c Из Татарского энциклопедического словаря (orosz nyelven). Институт Татарской энциклопедии и регионоведения АН РТ. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
- ↑ Tatarstan (angol nyelven). Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
- ↑ a b c d e f g h Учебно-методический комплекс дисциплины ДПП.Р.4 «Физическая география Республики Татарстан» (orosz nyelven). Казанский федеральный университет. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
- ↑ Mingazova, Nafisa: Restoration of Low Kaban Lake (Kazan, Russia): 25-term experience of restoration and monitoring of ecological condition. Kazan State University. [2015. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
