NEAR Shoemaker
NEAR Shoemaker | |
A NEAR űrszonda | |
Ország | Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Küldetés típusa | Elrepülés és keringés |
NSSDC ID | 1996-008A |
Küldetés | |
Célégitest | 253 Mathilde 433 Eros |
Indítás dátuma | 1996. február 17. |
Indítás helye | USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás |
Hordozórakéta | Delta II 7925-8 |
Pályára állás | 1999. január 10. (tervezett) 2000. február 14. 15:33 UTC |
Elrepülés a 253 Mathilde mellett | 1997. június 27. |
Leszállás az Eros felszínére | 2001. február 12. 20:01 UTC |
Küldetés vége | 2001. február 28. |
Az űrszonda | |
Tömeg | 487 kg |
Energiaellátás | 1800 W |
Apoapszis | 200 km |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz NEAR Shoemaker témájú médiaállományokat. |
A NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous, később NEAR Shoemaker Eugene M. Shoemaker után) űrszondát a NASA indította a 433 Eros kisbolygóhoz. A projekt a Discovery-program része volt.
Küldetés
[szerkesztés]1996. február 17-én indították a floridai Cape Canaveral támaszpontról. A NEAR űrszonda első célpontját 1997. június 27-én érte el, megközelítette és közelről vizsgálta az egyik, átlagosnak nevezhető kisbolygót, a 253 Mathilde-ot. Június 27-én a NEAR űrszonda alig 1200 kilométerre haladt el a Mathilde mellett, a felszín fotózását a legnagyobb közelség előtt 8 perccel kezdték, a felvételek fél óráig készültek, s a legközelebbi képek felbontása mintegy 200 méter.
1998. január 23-án a NEAR újra megközelítette a Földet, és 200 ezer kilométerre repült el mellettünk, miközben fényképezte a Déli-Sark környékét. 2000. február 14-én a NEAR az Erosz kisbolygó körüli pályára állt, és ezzel az első mesterséges hold, amely egy kisbolygó körül kering.
Az űrszonda
[szerkesztés]A hajtóanyagával együtt 805 kilogrammos NEAR-szonda 1,5 méter átmérőjű parabolaantennával tart kapcsolatot a Földdel, az energiát négy kinyitható napelem adja. Ezt az első, speciálisan kisbolygókutatásra szánt űrszondát a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában fejlesztették ki és katonai célokra épített műszerekkel látták el. Az űrszonda tervezése és építése 27 hónapig tartott és csak 112 millió dollárba került. A NEAR-en egy sokcsatornás CCD-érzékelős képalkotó, egy röntgen- gamma- és egy a közeli infravörösben működő színképelemző, egy lézertávmérő és egy magnetométer repül, ezenkívül a rádiórendszer Doppler-adatait is felhasználják a célégitestek gravitációs terének felmérésére.
A szondát fellövése után, 2000. március 14-én a NEAR Shoemaker névre keresztelték át, Eugene Merle Shoemaker geológus-csillagász tiszteletére.
Műszerek
[szerkesztés]- Multispectral Imager System
- X-ray/Gamma-Ray Spectrometer
- Near-IR Spectrograph
- Magnetometer
- Laser Rangefinder
Források
[szerkesztés]- Élet és Tudomány, 1997. 29. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1997. április – június: Marsra szállás és űrkarambol;
- Élet és Tudomány, 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január – március: Amerikai búcsú a Mirtől;