Ugrás a tartalomhoz

Mandzsukuói jüan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mandzsukuói jüan

Devizajel¥
Ország Mandzsukuo

Váltópénz
chiao
fen
li
1/10
1/100
1/1000
Érmék
Használatban5 li, 1, 5 fen, 1 chiao
Bankjegyek
Használatban1, 5, 10, 100, 1000 jüan
Kibocsátó
Központi bankMandzsu Központi Bank

Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.
A Wikimédia Commons tartalmaz Mandzsukuói jüan témájú médiaállományokat.

A mandzsukuói jüan (hagyományos kínai: 滿洲國圓) Mandzsukuo hivatalos pénzneme volt 1932 és 1945 között

A mandzsukuói jüan nemesfém alapú pénz volt, értékét a 23,91 gramm súlyú, tiszta ezüstből készült korong alapján határozták meg. A pénzt 1932 körül vezették be Kína japán megszállás alatt lévő részén.

Története

[szerkesztés]

1931-ben a Japán Császári Hadsereg megszállta Mandzsúriát és a Csing-dinasztia utolsó császárát, Pu Ji-t ültették az általuk kreált állam, Mandzsukuo trónjára. Kezdetben a japán központi bank által kiadott érmék és bankjegyek voltak itt forgalomban, de 1932. június 11-én Csangcsun városban megalapították a Mandzsu Központi Bankot, amely a japánok által megszállt területek központi bankja lett. A jüan értékét az ezüsthöz kötötték, de a világgazdasági válságot követő időkben a nemesfémek árfolyama olyan ingadozásokon ment keresztül, hogy 1935-től megszüntették az ezüstsztenderdet. Ezt követően a jüan árfolyamát előbb a jenhez rögzítették, majd később paritásba hozták a két pénznemet.

A mandzsukuói jüan története során a kibocsátott bankjegyek kb. felének értékét speciális nemesfémtartalékok szavatolták. A központi bank 100, 10, 5 és 1 jüan és 5 chiao (fél jüan) értékű bankjegyeket bocsátott ki, amelyek általában a Csing-dinasztia császárait ábrázolták. A második világháború alatt a japánok által megszállt területeken mindenhol jelentős volt az inflációs nyomás, ennek megfelelően 1944-ben kibocsátottak egy 1000 jüanos bankjegyet.

A jüan váltópénzei a chiao (角, 10 chiao = 1 jüan), fen (分, 100 fen = 1 jüan) és a li (釐, 1000 li = 1 jüan) voltak. A központi bank 5 li és 10 fen értékű érméket bocsátott ki.

1944-45 során, az általános nemesfémhiány miatt a mandzsukuói területeken vöröses-barnás rostos anyagból készült érméket (1 és 5 fen értékben) bocsátottak ki.

1945-ben a japán megszállás megszüntetésével a mandzsukuói jüan is elvesztette hivatalos fizetőeszköz státuszát, de nem hivatalosan továbbra is használták. 1948-ban a Kínai Népköztársaság megalakulása után a még használatban lévő mandzsu jüan bankjegyeket a Tung Pei Bank renminbi-re váltotta, összesen 12 milliárd jüant vontak ki ekkor a forgalomból.

Képek

[szerkesztés]
10 jüanos bankjegy, 1937-ből. Csien-lung kínai császárt ábrázolja
10 jüanos bankjegy, 1937-ből. Csien-lung kínai császárt ábrázolja
10 jüanos bankjegy, 1937-ből (hátoldal, a Mandzsu Központi Bank épületét ábrázolja
10 jüanos bankjegy, 1937-ből (hátoldal, a Mandzsu Központi Bank épületét ábrázolja
100 jüanos bankjegy, 1944-ből, Konfuciusz képével
100 jüanos bankjegy, 1944-ből, Konfuciusz képével
100 jüanos bankjegy, 1944-ből, a hátoldal szójasilókat ábrázol.
100 jüanos bankjegy, 1944-ből, a hátoldal szójasilókat ábrázol.
A mandzsukuói jüan szövetből készült aprópénzei


Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Krause, Chester L. and Clifford Mishler (1991). Standard Catalog of World Coins: 1801–1991 (18th ed. ed.). Krause Publications. ISBN 0873411501.
  • Pick, Albert (1994). Standard Catalog of World Paper Money: General Issues. Colin R. Bruce II and Neil Shafer (editors) (7th ed.). Krause Publications. ISBN 0-87341-207-9.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Manchukuo yuan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]