Ugrás a tartalomhoz

Tiszacsernyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou)
Tiszacsernyő címere
Tiszacsernyő címere
Tiszacsernyő zászlaja
Tiszacsernyő zászlaja
Becenév: Csernyő
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangváros
Első írásos említés1828
PolgármesterPalko Viktor[1]
Irányítószám076 43
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3586 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség415 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület9,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 01″, k. h. 22° 05′ 19″48.417040°N 22.088650°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 01″, k. h. 22° 05′ 19″48.417040°N 22.088650°E
Tiszacsernyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsernyő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tiszacsernyő (szlovákul: Čierna nad Tisou kiejtése) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

Királyhelmectől 11 km-re délkeletre, a Bodrogköz északkeleti szegletében fekszik. Vasúti határátkelőhely Szlovákia és Ukrajna között.

Története

Templom
A roma gettó

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a bronzkorban lakott volt, de megtalálhatók a 9.10. századi település nyomai is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNŐ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében.[3]

1910-ben még Ágcsernyő részeként jelentéktelen település volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Csak 1946 után, az új csehszlovákszovjet határ kialakulásakor indult fejlődésnek. Ekkor lett Szlovákia legnagyobb vasúti határátkelője. 1968-ban itt találkozott Alexander Dubček, a csehszlovák kommunista párt főtitkára Leonyid Brezsnyev szovjet párt-főtitkárral egy vasúti kocsiban[4] az augusztusi szovjet „segélynyújtás”, azaz a prágai tavasz leverése előtt. 1969-ben rohamos fejlődésének köszönhetően városi rangot kapott.

Egy másik interpretáció szerint a település tulajdonképpen előd nélküli, csak 1946-ban jött létre, bár valóban kerültek hozzá területek Ágcsernyőtől és más településektől. Neve az 1946-ban született szlovák név tükörfordítása.

Népessége

2001-ben 4645-en lakták, ebből 2792 fő magyar, 1554 szlovák és 249 cigány.

2011-ben 3885 lakosából 2419 magyar, 1298 szlovák és 16 cigány.

2021-ben 3586 lakosából 1843 magyar (51,3%), 1352 szlovák, 15 ukrán, 12 cigány, 8 albán, 6 cseh, 6 vietnami, 3 rutén, 1 orosz, 1 horvát, 339 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Jegyzetek

  1. (2022. 11) „Taroltak a független jelöltek”. Új szó (Szlovákia), Pozsony 75. (252.), 1. o. ISSN 1335-7050.  
  2. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  3. András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  4. Kun Miklós: Egy hónappal a fegyveres beavatkozás előtt Archiválva 2005. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. In: Beszélő, II. évf. 10. szám.
  5. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)

További információk