Ugrás a tartalomhoz

Korponay Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Korponay Béla
Született1928. január 17.[1]
Nábrád[1]
Elhunyt2019. január 26. (91 évesen)[1]
Debrecen[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • nyelvész
  • egyetemi oktató
Iskolái
KitüntetéseiOrszágh László-díj (2002)[2]
SírhelyeDebreceni köztemető

SablonWikidataSegítség

Korponay Béla (Nábrád, 1928. január 17.Debrecen,[3] 2019. január 26.[4]) magyar nyelvész, középiskolai és egyetemi tanár, tanszékvezető. A nyelvtudományok kandidátusa (1974), a nyelvtudományok doktora (1991).

Életpályája

Szülővárosában járt elemi iskolába. Középiskoláját a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte el.[5] 1947–1952 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol-magyar szakos hallgatója volt. 1949-ben a nyugati nyelvek oktatását Debrecenben több évre felfüggesztették, ezért orosz-magyar szakon szerzett diplomát. 1951–1952 között orosz nyelvet tanított Salgótarjánban. 1952–1954 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Orosz Intézetében oktatott. 1954–1957 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Modern Nyelvek Tanszékén tanított. Félbemaradt angol szakos tanulmányait 1956-ban fejezte be. 1957–1963 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem angol tanszékén nyelvtanár, 1963–1974 között adjunktus, 1974–1992 között docens volt. 1963-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1991–1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Angol Nyelvészeti Tanszékének alapítója, vezetője volt. 1991–1998 között a Studies in Linguistics szerkesztője volt. 1992–1996 között egyik alapítója volt a Miskolci Egyetem angol szakos képzésének és első vezetője az ottani Angol Nyelvészeti Tanszéknek. 1992–1997 között az Angol-Amerikai Intézetben egyetemi tanárként dolgozott. 1992–1998 között a Miskolci Egyetem angol nyelvészeti tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1993–1998 között az angol nyelvészeti PhD-program vezetője volt. 1998-tól emeritus professzor volt. 2000–2002 között a Folia Linguistica szerkesztőségi tagja volt. 2009-ig nyelvészeti szemináriumokat vezetett. 2011–2019 között a Debreceni Területi Bizottság, a Nyelvtudományi Bizottság, valamint az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagja volt. 2014–2019 között a Nyelvtudományi Munkabizottság tagja volt.

Kutatási területe az angol leíró nyelvészet, az esetgrammatika, a szemantika és az egybevető nyelvészet volt.

Temetése a Debreceni köztemetőben történt.[4]

Művei

  • Modern English Structure (1967)
  • A magyar gyakorító ige angol megfelelői (1971)
  • Angol igék és igei szerkezetek egybevetése a magyar képzett igék rendszerével (1974)
  • Middle and causative structures in English and Hungarian (1980)
  • Postpositions (1986)
  • Outlines of a Hungarian-English Vase Grammer (1986)
  • A Semantico-Syntax of the English Language (1992)
  • English Semantic Structures (1996)
  • A Hungarian-English Case Grammar (2000)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

  • Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6  
  • Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerkesztette: Ungvári János. Debrecen, Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, 2020.
  • Who is who Magyarországon. 7. kiadás. Zug. 2009. Hübners Who is Who.