Kacsafarkú szender

Kacsafarkú szender
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Öregcsalád:	Szenderszerűek (Sphingoidea);
Család:	Szenderfélék (Sphingidae);
Alcsalád:	Macroglossinae;
Nemzetség:	Macroglossini;
Alnemzetség:	Macroglossina;
Nem:	Macroglossum; Scopoli, 1777
Faj:	M. stellatarum;
Tudományos név
	Macroglossum stellatarum; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Sphinx stellatarum Linnaeus, 1758;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kacsafarkú szender témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsafarkú szender témájú médiaállományokat és Kacsafarkú szender témájú kategóriát.

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó faj.

2021-ben Az Év Rovara.

Megjelenése, felépítése

Elülső szárnyai barnák, alig észrevehető harántsávokkal, a hátulsók aranysárgák. Az elülső szárny 1,8–2,5 centiméter hosszú. Potrohán feltűnő fekete-fehér farpamacs („kacsafarok”) van. Ennek segítségével kitűnően tudja kormányozni magát, amikor sebes, zúgó repüléssel a virágok között cikázik.

Életmódja, élőhelye

A lepke erdei tisztásokon, erdőszéleken repül, de gyakori a kertekben is. Május és november között 2-3 nemzedéke van. Vándorlepke, hazánk egyes szubmediterrán jellegű területein, például Pécs környékén áttelel és állandó. Napközben látogatja a virágokat, kolibrifélék módjára lebeg előttük, és igen hosszú pödörnyelvével szívja a nektárt. Röpte rendkívül gyors. Megfigyelték, hogy négy perc alatt több mint négyszáz ibolyavirágot látogatott meg. Jelentős szerepük van a virágok beporzásában.^[1]

Hernyói főképpen galajféléken táplálkoznak, zöld színűek világos hosszanti csíkokkal és kékes farkocska díszíti őket. Lepke alakban telel át pincékbe, barlangokba húzódva.

A kacsafarkú szender petéje,
a hernyója,
és a bábja.
Kifejlett példány

Egy szender a levendula nektárját szipkázza

Jegyzetek

↑ Bundás kolibri. szabadfold.hu, 2013. augusztus 15. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)

Források

Állat és növényhatározó természetjáróknak
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék (A Collins Gem Guides sorozat magyarra fordított könyve). Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 103.

További információk

Moths and Butterflies of Europe and North Africa : Macroglossum stellatarum'. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
Pittaway, A.R.: Sphingidae of the Western Palaearctic : GENUS Macroglossum, Scopoli, 1777. (Hozzáférés: 2011. október 21.) 1997-2011
Szalkay József - Magyar Lepkészeti Egyesület: adatok, képek, videók.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bundás kolibri. szabadfold.hu, 2013. augusztus 15. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)

[1]