Ugrás a tartalomhoz

Kacsafarkú szender

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Kacsafarkú szender
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Szenderszerűek (Sphingoidea)
Család: Szenderfélék (Sphingidae)
Alcsalád: Macroglossinae
Nemzetség: Macroglossini
Alnemzetség: Macroglossina
Nem: Macroglossum
Scopoli, 1777
Faj: M. stellatarum
Tudományos név
Macroglossum stellatarum
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Sphinx stellatarum Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kacsafarkú szender témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsafarkú szender témájú médiaállományokat és Kacsafarkú szender témájú kategóriát.

Kacsafarkú szender
Kacsafarkú szender szegfű nektárját szívja

A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó faj.

2021-ben Az Év Rovara.

Megjelenése, felépítése

Elülső szárnyai barnák, alig észrevehető harántsávokkal, a hátulsók aranysárgák. Az elülső szárny 1,8–2,5 centiméter hosszú. Potrohán feltűnő fekete-fehér farpamacs („kacsafarok”) van. Ennek segítségével kitűnően tudja kormányozni magát, amikor sebes, zúgó repüléssel a virágok között cikázik.

Életmódja, élőhelye

A lepke erdei tisztásokon, erdőszéleken repül, de gyakori a kertekben is. Május és november között 2-3 nemzedéke van. Vándorlepke, hazánk egyes szubmediterrán jellegű területein, például Pécs környékén áttelel és állandó. Napközben látogatja a virágokat, kolibrifélék módjára lebeg előttük, és igen hosszú pödörnyelvével szívja a nektárt. Röpte rendkívül gyors. Megfigyelték, hogy négy perc alatt több mint négyszáz ibolyavirágot látogatott meg. Jelentős szerepük van a virágok beporzásában.[1]

Hernyói főképpen galajféléken táplálkoznak, zöld színűek világos hosszanti csíkokkal és kékes farkocska díszíti őket. Lepke alakban telel át pincékbe, barlangokba húzódva.

Egy szender a levendula nektárját szipkázza

Jegyzetek

  1. Bundás kolibri. szabadfold.hu, 2013. augusztus 15. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)

Források

  • Állat és növényhatározó természetjáróknak
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék (A Collins Gem Guides sorozat magyarra fordított könyve). Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 103.

További információk