Ugrás a tartalomhoz

Cserbenhagyás (büntetőjog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

A cserbenhagyás a büntetőjogban a közlekedési bűncselekmények egyike. A lényege, hogy amennyiben a közlekedési balesetben érintett jármű vezetője nem áll meg, illetve a helyszínről eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy test épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, vétséget követ el – feltéve, hogy súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. A cserbenhagyás mulasztásos bűncselekmény.

Története a magyar jogban

Ezt a bűncselekményt a korábbi Btk. is büntetni rendelte. (190. §)

A hatályos szabályozás

A magyar Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) a 239. § szabályozza.

„Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]

Jogi tárgya

A cserbenhagyás jogi tárgya komplex: elsődlegesen az összes közlekedési ágazat közlekedésének biztonságához, másodlagosan pedig ezen ágazatok közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Bár a bűncselekmény bármely közlekedési ágazatban megvalósulhat, a leggyakrabban a közúti közlekedésben fordul elő.

Elkövetési magatartása

Elkövetési magatartása kizárólag mulasztással valósítható meg, mégpedig a baleset helyszínéről járművel való megállás nélküli eltávozással, illetőleg a helyszínen való megállást követő meggyőződés elmulasztásával.

A meggyőződési kötelezettség

A meggyőződési kötelezettséget a KRESZ 58. §-a állapítja meg. E kötelezettség tartalma az, hogy a balesettel érintett járművezetőnek a baleset helyszínén személyesen kell tájékozódnia arról, hogy a balesetben más személy megsérült-e, illetőleg van-e olyan személy, akinek az élete, testi épsége a baleset következtében közvetlenül fenyegető veszélybe került. A balesettel érintett jármű vezetőjétől mindenképpen elvárható, hogy az általános segítségnyújtási kötelezettsége, valamint a tényállásban foglalt speciális meggyőződési kötelezettsége alapján megszemléléssel és szóbeli tudakozódással információt gyűjtsön a baleset következményeiről, leginkább arról, hogy van-e segítségnyújtásra szoruló sérült, vagy közvetlen veszélyben lévő személy.

Alanya

A balesettel érintett jármű vezetője lehet a bűncselekmény alanya. Ez a személy lehet a baleset hatókörében tartózkodó járművezető, így a baleset részese, illetve az, akinek a magatartása közrehatott a baleset bekövetkezésében, továbbá az a járművezető, aki a baleset következtében került veszélyhelyzetbe. A bűncselekmény elkövetésénél a társtettesség kizárt. Ezen felül azonban – abban az esetben, ha a balesetben nem sérült meg senki – a tettes cselekményéhez a részesi magatartások bármelyike, így felbujtás és bűnsegély is egyaránt járulhat.

A bűncselekménynek nincs kísérleti stádiuma, ugyanis a mulasztással befejezetté válik, és eredménye sincs (tiszta mulasztásos bűncselekmény). A bűncselekmény vétség, és kizárólag a szándékosan (akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal) követhető el.

Szubszidiárius bűncselekmény

A cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha egyidejűleg (vele látszólagos alaki halmazatban) súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Súlyosabb bűncselekmény lehet pl. a segítségnyújtás elmulasztása. Az elhatárolási pont az, hogy amennyiben közlekedési baleset színhelyén nincs a balesetben sérülést szenvedett más személy, úgy a cserbenhagyás, ha van, akkor a segítségnyújtás elmulasztása a helyes minősítés.[2]

Bírói gyakorlat

2/1999 BJE: Ha a személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet az elkövető vétlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapeseteként [3] és nem annak bűntetti alakzata [4] szerint minősül.

Jegyzetek

  1. 2012. évi C. törvény 239. §
  2. A kérdésről viták vannak, lásd Kereszty Béla, 259. old.
  3. Korábbi Btk.172. § (1) bek.
  4. Korábbi Btk.172. § (3) bek.

Források

  • Bíró Endre: Jogi szótár. 83. o.  
  • Kereszty Béla et al: A magyar büntetőjog különös része. Budapest: Korona. 2005. 257–260. o. ISBN 963 9589 60 8  
  • 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)