Vicovu de Sus
| Vicovu de Sus | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Megye | Suceava | ||
| Rang | Város | ||
| Községközpont | Vicovu de Sus | ||
| Beosztott falvak | Bivolari | ||
| Polgármester | Gheorghe Schipor | ||
| Irányítószám | 727610 .150 | ||
| SIRUTA-kód | 151095 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 11 995 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
| Község népessége | 15 143 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 245 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 410 m | ||
| Terület | 42,55 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 25° 40′ 48″47.925833°N 25.680000°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 25° 40′ 48″47.925833°N 25.680000°E | |||
 | |||
| Vicovu de Sus weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vicovu de Sus témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vicovu de Sus (németül: Oberwikow) város Suceava megyében, Moldvában, Romániában.
Fekvése
A megye északi részén , a Suceava folyó mentén helyezkedik el , annak bal partján, szemben a városhoz tartozó Bivolărie faluval. A várostól északra található egy Ukrán - Román határátkelőhely. A településtől délre az Obcsinák hegysége húzódik, a 837 méter magass Kis Magura csúcsal.
Történelem
Első írásos említése 1436-ból való.
A falut 1466-ban III. István moldvai fejedelem a Putnai kolostor tulajdonába adja, ez volt az első falu amelyik a kolostor birtoka lett.
1622-ben a kolostor ellen induló tatár csapatokat a faluban verik szét.
A fanarióta uralkodók több alkalommal megtizedelték a település lakosságát, de az Erdélyből betelepülők folytonosságot bisztosítottak a település történelmében. Az új lakosok főleg Naszód környékéről érkeztek.
Az első iskola a városban 1852-ben nyitotta meg kapuit, az iskola neve „Trivial Schule” volt. Ezt követően 1899-ben és 1908-ban újabb iskolákat alapítanak. Az utóbbi neve „Jubileum Schule” és Ferenc József 60. szültésnapjának tiszteletére alapították. Első középiskolája 1964-ben nyitotta meg kapuit és Ion Nistor nevét viseli.
A településen 1920 körül kórházat hoztak létre, rangját 1980-ban vették el, és orvosi rendelővé alakították.
1947-ig, az addig létező, Rădăuţi megye része volt.
1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján maga a település Románia része maradt, de a hozzá tartozó erdők és termőföldek orosz tulajdonba kerültek.
Városi rangját 2003-ban kapta meg.
Népesség
A település etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 13,736 (97.24%)
- Romák (cigányok): 377 (2.66%)
- Ukránok: 7 (0.04%)
- Németek: 4 (0.02%)
- Magyarok: 1 (0.0%)
A lakosság 79.05%-a ortodox vallású (11.166 lakos), 19.47%-a Pünkösdista (2.751 lakos) és 1.26%-a Baptista (179 lakos).
Látnivalók
- Ion Nistor mellszobra
- A világháborúk áldozatainak emlékműve
- Az Obcsinák hegysége
Gazdaság
Fontos iparágak a cipőkészítés és a fafeldolgozás.
Hírességek
- Ion Nistor - (1876 - 1962) - történész, professzor, akadémikus, a két világháború között Egészségügyi Miniszter, A Nemzeti Liberális Párt alapítója
Külső hivatkozások
A 2002-es népszámlálási eredmények
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)