Ugrás a tartalomhoz

Belák Sándor (agrogeológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Pallor (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. december 14., 15:55-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Megvan a forrás, és tényleg igaz, bár kételkedtem)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Belák Sándor
Született1919. április 20.[1]
Enying[1]
Elhunyt1978. december 27. (59 évesen)[1]
Keszthely[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBelák Sándor
SzüleiBelák Imre
Foglalkozása
  • agronómus
  • egyetemi oktató
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1967. március 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1967. március 19. – 1971. április 25.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1971. április 25. – 1975. június 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1975. június 15. – 1978. december 27.)
SablonWikidataSegítség

Belák Sándor (Enying, 1919. április 20.Keszthely, 1978. december 27.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1970). Apja Belák Imre (1891–1961), Veszprém vármegye tiszti főorvosa volt[2].

Életpályája

[szerkesztés]

Enyingen született 1919. április 20-án. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1951-ben Keszthelyen helyezkedett el, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa lett. 1960-tól a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián (a későbbi főiskola, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem) oktatója, igazgatója, 1977-ig rektora. Első munkáiban a láp és a rossz vízgazdálkodású talajok meliorációjával foglalkozott, e témakörben szerzett kandidátusi, majd tudományok doktora fokozatot.

Munkásságának elismeréseként 1962-ben Helsinkiben a Nemzetközi Láp- és Tőzegkutató Társaság elnökhelyettesévé választották.

Országgyűlési képviselő (Keszthely város, ill. Keszthelyi járás, 1963–1978), az Országgyűlés Mezőgazdasági Állandó Bizottságának elnöke (1971–1977).

Keszthelyen, a Szent Miklós-temetőben helyezték örök nyugalomra (Mauzóleumkert, díszsírhely, jobb oldal, keresztsor, 1. sírhely). Sírját 2021-ben a Nemzeti Örökség intézete felújíttatta.[3][4][5]

Munkássága

[szerkesztés]

Tudományos kutatásainak másik területe a növénytermesztés volt. Kiváló eredményeket ért el a vetésforgók termést alakító hatásának vizsgálatában, a másodnövények termesztésében, a kedvezőtlen adottságú földterületek jobb hasznosításában. Mint a keszthelyi egyetem Alkalmazott Üzemtani Tanszékének vezetője, az 1960-as évek közepétől behatóan foglalkozott a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési módszereinek kidolgozásával. Elért eredményeit számos külföldi kitüntetés is jelezte, a Martin Luther Egyetem díszdoktora, a Max Planck Társaság tiszteletbeli tagja.

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • A Balaton-környéki láptalajok tulajdonsága, vízrendezése és mezőgazdasági hasznosítása (Keszthely, 1955)
  • A nagyüzemi mezőgazdasági termelés előfeltételei és főbb irányelvei a nyugat-magyarországi erodált erdőségi talajokon (Budapest, 1962)
  • Mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlata (társszerzőkkel, Budapest, 1968)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2024. december 14.)
  2. Ugyan számos lexikon úgy tartja, hogy apja Belák Sándor biokémikus volt, mind az ÚMÉL, mind a Familysearchben őrzött anyakönyvi adatok, valamint az Ügyfélkapu lekérdezése egyértelművé teszi, hogy apja Belák Imre tisztiorvos volt.
  3. Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen. Nemzeti Örökség Intézet honlapja, 2021. június 29.
  4. A sír képe a TV-Keszthely weblapján
  5. Kisantal Ferencné: A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet védett sírokat újított fel Keszthelyen. Magyar Temetkezés 2021. 16–17. o.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Életrajzi Lexikon
  • Somos András: Belák Sándor (1919-1978) (Agrártudományi Közl., 1979)
  • Csizmadia Ernő: Belák Sándor (1919-1978) (Magyar Tudomány 1979)