Vételi jog
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A vételi jog (vagy opció) általában szerződéssel keletkezik, kivételesen jogszabályon alapulhat. Jogosultja az opció fennállása alatt egyoldalú nyilatkozatával minden további feltétel nélkül kikényszerítheti az adásvételi szerződés létrejöttét, így a dolog megvásárlását. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni.
A hatályos magyar Polgári Törvénykönyv vételi és eladási jogként szabályozza.
Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.[1] Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének.[1]
A törvény megállapítja az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályait is.[2]
A jogosultság lényege
[szerkesztés]A vételi jog valójában a vétel lehetőségének a biztosítása, általában akkor kötik ki, ha a vevő valamely ok miatt még nem tud szerződési nyilatkozatot tenni. Az opciót az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.
A vételi jog időtartama
[szerkesztés]A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. eltörölte a vételi jog kikötésére vonatkozó ötéves korlátozást. Megszűnt az a szabály is, hogy a határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik, az ezzel ellentétes megállapodás semmis, tehát a vételi jog határozatlan idejű is lehet.
Szabadulás az opcióból származó kötelezettségtől
[szerkesztés]A bíróság a tulajdonost a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el (lásd: Clausula rebus sic stantibus)
Mögöttes joganyag
[szerkesztés]Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A visszavásárlási jognál a magyar Ptk. úgy rendelkezik, hogy arra egyebekben az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni, tehát közvetve a vételi jogra az elővásárlási jog szabályait is alkalmazni kell.
Jogszabályon alapuló vételi jog
[szerkesztés]Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja.[3]