Ugrás a tartalomhoz

Metszet (halmazelmélet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Porribot (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. április 24., 12:50-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (top: link egyértelműsítés AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Az A és B halmazok metszete Venn-diagramon ábrázolva

A metszetképzés a halmazelmélet egy művelete, ami két vagy több halmazból úgy képez egy új halmazt, hogy az így létrejövő halmaz pontosan azokat az elemeket tartalmazza, amelyek az összes eredeti halmaznak is elemei voltak.

Definíció

[szerkesztés]

Ha és halmazok, akkor az és metszetének nevezzük és (szóban: „á metszet bé”) módon jelöljük azon elemek összességét, melyek -nak is és -nek is elemei. Ezt szimbolikusan így írjuk: .

Hasonlóan el lehet készíteni egy akárhány halmazból álló halmazrendszer elemeinek metszetét:

Legyenek tetszőleges halmazok, ahol tetszőleges indexhalmaz. Az halmazok metszete a következő halmaz:

.

Tulajdonságok

[szerkesztés]

A halmazok metszetképzése idempotens, kommutatív, asszociatív művelet, azaz tetszőleges , , halmazok esetén:

  • ; (idempotencia)
  • ; (kommutativitás)
  • ; (asszociativitás[1])

A metszetképzés disztributív az egyesítés műveletre, és az egyesítés művelet disztributív a metszetképzésre:

  • ; (disztributivitás)
  • ; (disztributivitás)

továbbá:

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lásd még az asszociativitás szócikket!

Hivatkozások

[szerkesztés]
  • Szendrei, Ágnes: Diszkrét matematika. Logika, algebra, kombinatorika, Polygon JATE Press, Szeged, 1994