Zsár
Zsár (Žiar) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Liptószentmiklósi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1349 | ||
Polgármester | Peter Moravčík | ||
Irányítószám | 032 05 | ||
Körzethívószám | 044 | ||
Forgalmi rendszám | LM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 477 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 759 m | ||
Terület | 21,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 07′ 50″, k. h. 19° 39′ 52″49.130600°N 19.664400°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 50″, k. h. 19° 39′ 52″49.130600°N 19.664400°E | |||
Zsár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zsár (szlovákul Žiar) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 10 km-re északra, a Liptói-havasok lábánál, a Zsári-völgy végénél fekszik. A szomszédos Szmrecsánnal teljesen egybeépült.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szlovák žiari (= erdőégetés) szóból származik.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. század végén erdőirtással keletkezett Szmrecsán határában. Először 1349-ben említik „Zar” néven. A szmrecsáni Szentiványi család birtoka volt. Lakói faszénégetéssel, fakitermeléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÁR. Zsiarani. Tót falu Liptó Vármegy. földes Ura Szmercsáni Uraság, fekszik N. Dobróczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határjának fele síkos, fele hegyes, köves, legelője elég van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsár, Liptó vm. tót f. 52 kath., 348 evang. lak. Sovány földe; szép erdeje; savanyuvizforrása van. F. u. Szmrcsányi.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
A háború után lakói főként mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. 1944. október 28-án a környékbeli partizántevékenység támogatása miatt a németek felégették. Erre emlékeztet a Zsári-völgy torkolatában álló szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1884-ben Szent-Ivány József földbirtokos, politikus, író, a két világháború közötti szlovákiai magyar politika és közélet egyik kiemelkedő személyisége.
Népessége
[szerkesztés]- 1715-ben 11 adózója volt.
- 1784-ben 24 házában 251 lakos élt.
- 1828-ban 42 háza és 400 lakosa volt.
- 1890-ben 50 háza és 413 lakosa volt.
- 1910-ben 492, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
- 2001-ben 421 lakosából 419 fő szlovák volt.
- 2011-ben 436 lakosából 422 fő szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Felette, 1300 m magasan van a zsári menedékház, felette sífelvonóval.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve a zsári-völgy végénél.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.