Meller Rózsi
Meller Rózsi | |
Élete | |
Születési név | Meller Rózsa |
Született | 1902. március 31. Budapest |
Elhunyt | 1960. október 11. (58 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Gyermekei | Balassa György |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | dráma, regény |
Meller Rózsi (Budapest, 1902. március 31. – Budapest, 1960. október 11.) magyar író.
Éleypályája
A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett. 18 éves kora után külföldön (Bécsben, Párizsban, Londonban) élt, Halléban mezőgazdasági főiskolát végzett. Bécsben kutatóvegyész-adjunktusként dolgozott, mikor a húszas években pályadíjat nyert Frau auf der Flucht című regényével. Néhány hónapra rá a Burgtheater kamaraszínháza, az Akademietheater bemutatta Leutnant Komma (Irja hadnagy) című szatíráját Jurij Tinyanov: Tetik hadnagy című írásából (1927). Első művei tehát németül jelentek meg.
1933-ban megszúrta magát, amit gyilkossági kísérletnek próbált beállítani; a hatóság félrevezetéséért három és fél hónapos vizsgálati fogságban tartották, ekkor írta az önéletrajzi ihletésű Vallomás című darabot. Első színművét még Frank Maar álnéven adta ki, későbbi német kiadású könyvein Rose Meller név van feltüntetve. 1934-ben tért haza. Művei kivétel nélkül a Belvárosi Színházban kerültek színre. Az 1930-as évek egyik ígéretes tehetségének tartották; a Bálint Lajos fordításában színre vitt, a cári Oroszországban játszódó Írja hadnagyot és a Vallomást százas szériákban játszották.
A második világháborút követő kommunista fordulat után még 1947-ben megjelenhetett kínai tárgyú, a kínai-japán háború idején játszódó színdarabja, az Egy bála rizs, majd régi szociáldemokrataként kiszorították az irodalmi-színházi életből. A civilben mikrobiológus és kutató vegyész Meller laboránsként kapott munkát a Chinoinban, majd 1950-től az MTA Genetikai Intézetének lett munkatársa.
Sírja a Farkasréti temetőben van, az adattár szerint Meller Rózsi/Balassa Lászlóné felirattal.[1] Férje Balassa László pszichológus volt, gyermeke Georges Baal (Balassa György; ro:Georges Baal), Franciaországban élő színházterapeuta, az ATRAAL Színház alapítója, fordító, a klinikai pszichológia doktora.[2][3].[4]
A budapesti Katona József Színház Sufni színpada 2010 végén a Notóriusok sorozat keretében kísérelte meg Meller Rózsi hagyatékának feltámasztását.[5]
Művei
Drámák:
- Írja hadnagy (1932. szeptember 24.); eredeti címe Leutnant Komma, Katajev novellájának ötletéből
- Vallomás (1935. január 17.; főszerepben Bulla Elma);
- Doktor Barabás Irén (1938. január 21.);
- Egy bála rizs (1947. október 1.).
Regények:
- Frau auf der Flucht (Berlin, Universitas, 1931);[6]
- Anyu, akarod a gyereket? (Budapest, 1943)
- Menekülő igazság (1945)
- Justiz in Amerika (Zürich, 1946)
A Vallomás című darabból később Én voltam! címmel film készült Bárdos Artúr rendezésében.
Források
- ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
- ↑ [1]
- ↑ http://mek.niif.hu/02100/02139/html/sz02/2.html
- ↑ Heller Ágnes: Bicikliző majom
- ↑ Nézőpont: írom, írod, Írja, írjuk, írjátok, írják
- ↑ https://books.google.com/books?id=MoL4GgAACAAJ
- Magyar színházművészeti lexikon: Meller Rózsi
- Magyar életrajzi lexikon: Meller Rózsi
- HVG: A Szabolcska–Ady-párharc – A falvédőbölcselő veresége
- Intézménytörténet: A Belvárosi Színház
- [2]
- MGP: Írta Rózsi
Külső hivatkozások
- Én voltam az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- A "Katona" előadásának címlapja[halott link]
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 8.)