Bayreuth

	Bayreuth
; Bayreuth címere	; Bayreuth zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Oberfranken
Járás	Felső-Frankföld
Polgármester	Brigitte Merk-Erbe (BG)
Irányítószám	95444–95448
Körzethívószám	921; 9201; 9209;
Rendszám	BT
Testvérvárosok	Lista Annecy (1966–); Rudolstadt (1990–); La Spezia (1999–); Rodostó (2012–);
	Népesség
Teljes népesség	74 506 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1092 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	340 m
Terület	66,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″49.948056°N 11.578333°EKoordináták: é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″49.948056°N 11.578333°E
	Bayreuth Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Bayreuth weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bayreuth témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2013. október 30.) ezen a változaton alapul.

Bayreuth város Németországban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa. A világ zenekedvelői Wagner városaként tisztelik, ugyanis a neves zeneszerző életének utolsó szakaszában a városban élt és alkotott, nevéhez fűződik a város híres operaházának, a Festspielhausnak a megépítése.

Fekvése

A Roten Main partján, a Frank-Svájc és a Fichtel-hegység között fekszik.

Története

A várost valószínűleg Andech grófjai alapították. Első említése 1194-ből származik. A városszerkezet bajor jellegzetességet mutat, egy központi tér (Marktplatz) körül alakult ki, a polgármesteri hivatallal a központjában. A város erődítménye egy közeli dombon épült fel. A 13. században a Hohenzollernek fennhatósága alá került. Az elkövetkező évszázadok során többször is pestisjárvány sújtotta, majd 1430-ban a huszita háborúkban elpusztították. 1605-ben és 1621-ben tűzvész áldozata lett. A város életében fordulópontot jelentett 1603, amikor Keresztély brandenburg-kumlbachi őrgróf a városban rendezte be rezidenciáját. A város igazi fejlődésnek a harmincéves háború után indult, ekkor épültek fel ma is látható pompás barokk épületei. 1701-ben alapították meg St. Georgen városát, amelyet 1811-ben egyesítettek Bayreuthtal. A város történetének aranykora Vilhelmina őrgrófné idejére esett, aki II. Frigyes porosz király kedvenc testvére volt. Ekkor épültek fel a mai Bayreuth városképét meghatározó parkok és kastélyok valamint az operaház. 1769-ben az utolsó bayreuthi őrgróf halálával a várost az Ansbachi Hercegséghez csatolták és így elveszítette fővárosi rangját. 1792-ben a poroszok foglalták el, 1806-ban a franciák, majd 1810-ben Bajorország része lett.

1872-ben a városba költözött Richard Wagner, aki itt valósította meg álmát: főműve, a A Nibelung gyűrűje tetralógia és más operái bemutatása céljából egy óriási operaházat építtetett, amely 1876-ra lett kész. A második világháborúban a náci ideológia egyik központi helyszíne lett, a Wagner-fesztiválok (Bayreuthi Ünnepi Játékok) miatt. A várost közvetlenül Berlinből igazgatták, köszönhetően Hitler érdeklődésének a fesztivál iránt. A világháború idején a város közelében működött a Flossenburg koncentrációs tábor. A háború után a fesztivált 1951-ben indították el újra, és azóta minden évben megrendezik. A város életében fellendülést hozott 1975, amikor megalapították egyetemét.

Látnivalók

Haus Wahnfried – a klasszicista családi ház 1873-ban épült Richard Wagner instrukciói alapján. Ma múzeumként őrzik a Wagner-hagyatékot. A zeneszerző és a felesége a ház kertjében vannak eltemetve.
Liszt Ferenc háza – a ház falán egy emléktábla utal arra, hogy ebben a házban halt meg 1886-ban Liszt Ferenc.
Neues Schloss (Új Kastély) – 1754–1759 között épült. Ma egy képtár és a helytörténeti múzeum otthona. Előtte áll a város legszebb szökőkútja a Markgrafenbrunnen.
Stadtpfarrkirche – 13–14. századi gótikus templom. Az őrgrófok kriptáját őrzi.
Altes Schloss (Régi Kastély) – 1454-ben épült.
Markgräfisches Opernhaus (Őrgrófi Operaház) – 1744–1748 között épült, eredetileg udvari színháznak.
Festspielhaus – a 380 méter magas Grüner Hügel-dombon áll. Az 1900 férőhelyes színházat Wagner kívánságára Gottfried Semper építette 1872–1876 között. Júliusban–augusztusban a Bayreuthi Ünnepi Játékok színhelye.
Fantasie-kastély – a keleti Donndorf városrészben áll. 1758-ban építették.