Szepes Erika
Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. |
Szepes Erika | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1946. december 24. (78 éves) Budapest |
Ismeretes mint | vallástörténész |
Nemzetiség | magyar |
Állampolgárság | magyar |
Házastárs | Tátrai Vilmos |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | klasszika-filológia, irodalomtudomány |
Kutatási terület | klasszika-filológia, vallástörténet, magyar irodalomtörténet, világirodalom, verstan |
Tudományos fokozat | az irodalomtudományok kandidátusa (1992) |
Aktivitási típus | oktató, kutató |
Szakintézeti tagság | MTA köztestületi tagja |
Munkahelyek | |
Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Zsigmond Király Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem | az évek során változó beosztások |
MTA Világirodalmi Lexikon | verstani főmunkatárs, szerkesztő |
Más munkahelyek | Ezredvég folyóirat, szerkesztő |
Tudományos publikációk száma | körülbelül 300 |
Szakmai kitüntetések | |
Köztársasági Érdemrend Arany Fokozata | |
Hatással voltak rá | Szerdahelyi István |
Életrajz
Szepes Erika 1946. december 24-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában végezte 1961 és 65 között. 1964-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken magyar irodalomból II., latin nyelvből III., oroszból VII. helyezést ért el. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–latin–görög szakán végezte, summa cum laude minősítéssel, szakdolgozatát az antik vallástörténetből írta. 1977-ben szerzett egyetemi doktori fokozatot görög vallástörténetből és filológiából, kandidátusi fokozatát 1992-ben szerezte meg verstani disszertációjával. 1988–89-ben egyéves Soros-ösztöndíjat kapott. 1994-ben a Nagy Lajos Alapítvány pályázatán nyert díjat. 1970 és 1982 között az Akadémiai Kiadó Világirodalmi Lexikonánál dolgozott felelős szerkesztőként és egyben szerzőként. 1982–85-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője, majd 1985–1991-ben főszerkesztője volt. A Szépirodalmi Kiadó megszűnése óta állás nélküli, óraadóként tanított az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetében 1991 óta, egészen 2006-ig. 1992-től a Világirodalmi Lexikon verstani főmunkatársa. 1993 óta vers- és képzőművészeti rovatvezetője az Ezredvég című folyóiratna. Pályakezdése óta folyamatosan publikál szakfolyóiratokban, irodalmi lapokban, ír tanulmányt, esszét, kritikát, valamint számos kortárs szerző köteteihez elő- és utószót. Tanít többek között a Zsigmond Király Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájában. 2005-ben Gábor Andor-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Fokozatával tüntették ki. Házas, férje dr. Tátrai Vilmos művészettörténész, két gyermeke és három unokája van.
Munkássága, kutatásai
Szepes Erika elsődleges kutatási területe a klasszika-filológia és a vallástörténet mellett a versformák viselkedése, legismertebb műve talán a Szerdahelyi István professzorral közösen írott, azóta több kiadást is megért Verstan. Emellett azonban kiterjedt kutatásokat folytatott a kortárs magyar- és világirodalom területén is, munkássága nem korlátozódik a vers pusztán formai elemzéseire, értelmező tanulmányt is rengeteget közölt. Írt többek között kismonográfiát Varga Rudolfról és Sebők Éváról, elemző nagytanulmányokat Kuczka Péterről, Weöres Sándorról, Petri Györgyről, Gyimesi Lászlóról, Turczi Istvánról, Payer Imréről, Bíró Józsefről, Géher Istvánról, stb. Nagymonográfiában tárta fel a mai magyar költészet formakincsét, publikált tanulmánykötetet a mítoszok kortárs magyar lírára gyakorolt hatásáról, a haiku műfajának magyar irodalomban való megjelenéséről, valamint a rendszerváltással együtt végbement irodalomtudományi paradigmaváltásról. Kutatói figyelme leginkább a rendszerváltás után fordult az úgynevezett paradigmaváltás, a magyar irodalomtudományi diskurzusban megjelent új értelmezői iskolák (hermeneutika, dekonstrukció, recepcióesztétika) felé, Szepes Erika azonban nem ezen irányzatok hívévé, sokkal inkább egyik legmarkánsabb, legerőteljesebb kritikusává vált, élénk vitákat kiváltva. Legutóbbi, A mocskos mesterség - Gondolatok a paradigmaváltásról című tanulmánykötetében erős kritikával illeti a Magyarországon leginkább Kulcsár Szabó Ernő akadémikus professszor és tanítványi köre nevével fémjelezhető hermeneutikai és recepcióesztétikai iskolát, rávilágítva annak elméletcentrikusságára és az értelmezett szövegektől való elrugaszkodására.
Szakkönyvei
- Verstan. (Szerdahelyi Istvánnal.) Bp., 1981, Gondolat Kiadó.
- Erósz a folklórban. (Hoppál Mihállyal.) Bp., 1987, Szépirodalmi Kiadó.
- A szerelem kertjében. (Hoppál Mihállyal.) Bp., 1987, Szépirodalmi Kiadó.
- Mágia és ritmus. (Vallástörténeti és verstani tanulmányok.) Bp., 1988, Szépirodalmi Kiadó.
- A múzsák tánca. (Szerdahelyi Istvánnal.) Bp., 1988, Akadémiai Kiadó. (Kérdőjel sorozat.)
- Magyar költő – magyar vers. (A mai magyar költészet verstani kisenciklopédiája.) Békéscsaba, 1990, Tevan Kiadó.
- Olvassuk együtt! Verselemzések. Bp.,1995, Nemzeti Tankönyvkiadó.
- A mai magyar vers. Költészetünk formakincsének leíró és funkcionális elemzése az elmúlt fél évszázad verseinek tükrében. (I–III. köt.) Bp.–Békéscsaba, 1996, Intera Rt.–Tevan Kiadó.
- Verstan. (2. kiadás) Bp., 1998, Tárogató Könyvek.
- Olvassuk együtt! II.: A vers mint alma. (Verselemzések.)Bp., 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó.
- Anakreón-variációk. Vágyott életminőség vagy sorsközösség? Bp., Orpheusz, 2002.
- Újpalota - egy városrész regénye. Bp., XV. kerületi Önkormányzat, 2002.
- Bíborban és feketében az ezredvégen. Sebők Éva költészetéről. Bp., Széphalom Könyvműhely, 2003.
- Szerep és személyesség. Olvassuk együtt! III. Bp., Nemzeti Tankvk., 2003.
- „Szertenézett, s nem lelé…” A Varga Rudolf-jelenség. Bp., Orpheusz, 2004.
- A költő és a mítosz. Olvassuk együtt! IV. Bp., Napkút Kiadó, 2006.
- Tizenhét szótag. Esszék és elemzések. Olvassuk együtt! V. Bp., Napkút Kiadó, 2011.
- A mocskos mesterség. Gondolatok a paradigmaváltásról. Olvassuk együtt VI. Bp., Hungarovox Kiadó, 2012.
Fordításai
- Rákóczi Ferenc: Vallomások. (Fordítás latinból és utószó.) Bp., 1979, Szépirodalmi Kiadó.
- Arisztophanész: Lüszisztraté. (Fordítás és kísérőtanulmány.) Bp., 1995, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szépirodalmi munkái
- Ördöggolyó. Novellaciklus. Bp., Saluton Kiadó, 2005.
- Az ördöggolyó fogságában. Novellák. Bp., Napkút Kiadó, 2007.
Szakmai szervezeti tagságai, tisztségei
- Magyar Írószövetség: tag
- Szépírók Társasága: tag
- Nagy Lajos Irodalmi- és Művészeti Társaság: elnök
- Nagy Lajos Alapítvány: kuratóriumi elnök
- Hevesi Gyula Alapítvány: kuratóriumi elnök
Díjai, szakmai elismerései
- 1988-89: Soros-ösztöndíj
- 1994: Nagy Lajos-díj
- 2005: Gábor Andor-díj
- 2006: Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Fokozata