Maribor

Maribor
Maribor óvárosa a Dráva felől
Maribor címere Maribor címere
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Podravska
Község	Maribor
Rang	község jogú város (mestna občina)
Alapítás éve	1164
Polgármester	Franc Kangler
Irányítószám	2000
Körzethívószám	02
Rendszám területkód	MB
Népesség
Teljes népesség	96 211 fő (2020. jan. 1.)
Népsűrűség	775,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	274,7 m
Terület	147,5 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 33′, k. h. 15° 38′46.55, 15.633333333333
Maribor község elhelyezkedése
Maribor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maribor témájú médiaállományokat.

Maribor (németül Marburg an der Drau) 114.349 lakossal (2002) Ljubljana főváros után Szlovénia második legnagyobb városa, egyike a 11 szlovén község jogú városnak. Hasonlóan fontos gazdasági és kulturális centrum, ezért joggal tekinthető Szlovénia „második fővárosának.” Egyetemi város, katolikus érseki székhely. A róla elnevezett község központja, a hozzá tartozó települések: Bresternica, Celestrina, Dogoše, Gaj nad Mariborom, Grušova, Hrastje, Hrenca, Jelovec, Kamnica, Košaki, Laznica, Limbuš, Malečnik, Maribor, Meljski Hrib, Metava, Nebova, Pekel, Pekre, Počehova, Razvanje, Ribniško selo, Rošpoh, Ruperče, Srednje, Šober, Trčova, Vinarje, Vodole, Vrhov Dol, Za Kalvarijo, Zgornji Slemen, Zrkovci.

Fekvése

A történelmi Stájerországban, a Dráva partján, a Pohorje hegy lábánál, a tengerszint felett 274 m magasan fekszik. Maribor a szlovén Alsó-Stájerország régió legnagyobb városa. A legközelebbi nagyváros a 60 km-rel északra fekvő osztrák Graz, amellyel szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol a Graz-Maribor Európa-régió keretében.

Nevének eredete

Első említése 1164-ből származik Marchburch (középfelnémet: határvár) formában. Neve is jelzi, hogy a német településterület szegélyén, határvidéken (Mark) helyezkedett el.

Története

1164 után második említése a rendelkezésre álló dokumentumokban 1204-ből származik és a vár melletti vásárról szól. Városi kiváltságokat 1254-ben kapott. I. Rudolf Habsburg uralkodó II. Ottokár cseh király felett aratott 1278-as győzelme után gyors növekedésnek indult. 1532-ben és 1683-ban sikeresen állt ellen török ostromoknak, és évszázadokig a Habsburg-birodalom része maradt.

Maribor korábban a Graz-Seckau katolikus egyházmegye része volt, majd 1858. június 1-jén a Lavant egyházmegye központja és hercegi rangú püspökének székhelye lett. 1962. március 5-től maribori egyházmegye lett a hivatalos elnevezése, majd 2006. április 7-én XVI. Benedek pápa érseki tartományi rangra emelte.

Az első világháború előtt a lakosság 80%-a német, 20%-a szlovén volt. A város gazdasági és kulturális élete német kézben volt. Az 1910-es utolsó osztrák-magyar népszámlálás szerint Mariborban és a környékbeli településeken - Studenci (Brunndorf), Pobrežje (Pobersch), Tezno (Thesen), Radvanje (Rothwein), Krčevina (Kartschowin), és Košaki (Leitersberg) 31.995 német és 6.151 szlovén élt. A szélesebb környéket csaknem kizárólag szlovének lakták.

Az első világháború idején Mariborban is kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek. Sok környékbeli szlovént letartóztattak államellenes bűncselekmény vádjával. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után Maribort magának követelte mind az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, mind pedig az osztrák utódállam csírája, Német-Ausztria (Republik Deutschösterreich vagy Deutsch-Österreich).

1918.november 1-jén, Anton Holik ezredes a meljei laktanyában gyűlést tartott, amelyen a Német-Ausztriához való csatlakozás mellett döntöttek. Rudolf Maister őrnagy azonban, aki jelen volt a gyűlésen, nem fogadta el ezt a döntést és a szlovén nemzetiségű alakulatok élére állva ellenőrzése alá vonta a várost. A német katonákat leszerelték és hazaküldték Ausztriába. A városi tanács azonban Maribor Ausztriában tartása érdekében saját fegyveres erőt szervezett Schutzwehr néven. A szlovén csapatok Maister parancsnoksága alatt azonban ezt a 400 fős, jól felfegyverzett egységet is lefegyverezték november 23-ra.

1919. január 27-én, a város piacterén tűzharc bontakozott ki az amerikai békedelegációra várakozva Maister csapatai és a németek között. Tucatnyi halott, sok súlyosan sebesült áldozata volt az incidensnek, amelynek felelősét azóta is vitatják. Német források Maister katonáit vádolják az indokolatlan lövöldözés miatt, a szlovén tanúk szerint a németek támadták meg a városházát őrző szlovén katonákat.

Mivel Maribor szilárdan szlovén kézben maradt és a környező terület is egyértelműen szlovén lakosságú volt, a béketárgyalásokon a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részeként ismerték el népszavazás nélkül.

Az első világháború után a németek nagy része Ausztriába emigrált, különösen a hivatalnokok, akiknek nem voltak helyi gyökerei. A jugoszláv állam bezáratta a német iskolákat, klubokat, szervezeteket, bár a németek még a 30-as években is a lakosság több mint 25%-át tették ki. Erőszakos asszimilációs politika folyt a határ mindkét oldalán a német, illetve szlovén kisebbségek ellen, ami csak lassan enyhült.

1941-ben a náci Németország annektálta Alsó-Stájerországot. Április végén Hitler Mariborba látogatott és felhívta követőit, hogy tegyék újra németté a vidéket. Azonnal megkezdték a szlovének deportálását a fasiszta Független Horvát Állam és Szerbia területére, majd a németországi koncentrációs táborokba. Az elnyomásra a szlovén lakosság partizánmozgalom szervezésével válaszolt. A jelentős iparral és fegyvergyártással rendelkező várost a II. világháború során a szövetségesek rendszeresen bombázták. A háború után a maradék német lakosságot kitelepítették Németországba.

A felszabadulás után Maribor tradícióira és földrajzi helyzetére építve gyorsan az egyik legjelentősebb jugoszláv ipari központtá fejlődött, valamint Kelet-Szlovénia közlekedési és kulturális központja is lett.

Szlovénia függetlenné válása után a jugoszláv piacok elvesztése miatt a város nehézipara súlyos helyzetbe került, a munkanélküliség 25%-ra emelkedett. Azóta a kis- és középvállalatok fejlesztésével sikerült javítani a helyzeten. 2007 júniusában a munkanélküliség 11,5%-os volt.

Látnivalók

• Mariborski grad: 15. századi kastély a belvárosban
• Keresztelő Szent János katedrális
• Városháza
• Víztorony

Híres mariboriak

• Zmago Jelinčič Plemeniti (1948-) szlovén politikus

Testvérvárosi kapcsolatok

• - Szombathely, Magyarország
• - Graz, Ausztria
• - Greenwich, Anglia,
• - Kraljevo, Szerbia
• - Marburg, Hessen, Németország
• - Eszék, Horvátország
• - Pétange, Luxembourg
• - Pueblo, Colorado, Egyesült Államok
• - Szentpétervár, Oroszország
• - Tours, Franciaország
• - Udine, Olaszország

Irodalom

• Rudolf Pertassek: Marburg an der Drau. Von der "Marchburch" zur Universitätsstadt. Graz 2000, ISBN 3-900526-61-3
• Sergej Vrišer: Maribor, Bildband, Motovun, Ljubljana 1984.
• Franc Vogelnik und Bogo Čerin: Maribor, Ljubljana 1988, ISBN 86-361-0513-7
• Margarete Weinhandl: Jugend im Weinland, München 1962.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Maribor témájú médiaállományokat.

• Maribor magyar nyelvű útikalauz

Előző:
Turku, Tallinn

Európa kulturális fővárosa
2012
Guimarães mellett

Következő:
Marseille, Kassa