„Hidroplán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. december 11., 08:00-kori változata

A hidroplán (hydroplan, hydroaeroplan, magyarul vízirepülgép) olyan repülőgép, amely képes vízfelületre leszállni, azon úszni és arról felszállni. Ezt a képességet azáltal nyeri, hogy alsó részén úszó testekkel vagy talpakkal van ellátva, melyek a víz felületén úszva tartják, de eredetileg szárazföldi telepítésű repülőgép. Kerekei is lehetnek, ebben az esetben vízfelszíni és szárazföldi leszállásra egyaránt alkalmas lehet. A vízirepülőgép nem azonos a repülőcsónakkal.

Történet, alkalmazás

1919-ben, az I. világháborút követően egyre nagyobb szerephez jutott a polgári repülés. Ennek következtében a katonai repülőgépek gyártására szakosodott cégek is elkezdtek új, a hétköznapi életben is alkalmazható típusokat fejleszteni, gyártani. Olaszország rendkívül hosszú tengerparttal rendelkezik, így természetesen támogatta a vízre is leszállni képes repülőgépek fejlesztését, a vízirepülőgépeket és repülőcsónakokat egyaránt. Az 1920-as évek elején megszületett a technikai újdonságnak számító Savoia-Marchetti S.55 típus is, amelynél a nagyméretű úszótalpakban helyezték el az utastereket, ezeket vállszárnyas megoldással összekapcsolták és a szárny közepére építeték a pilótafülkét, felé pedig a toló-vonó motorokat. Kortársaihoz képest nagy teherbíró képességgel és repülési hatótávolsággal rendelkezett, ennek következtében kiválóan alkalmas volt polgári szállítási feladatokra és katonai célokra egyaránt (valamint személy- és légiposta szállítására is). Az 1925-ben szolgálatba állított típus annak idején több rekordot is felállított: leghíresebbek ezek közül a kötelékben megvalósított óceánrepülő vállalkozások voltak az 1930-as évek elején.

Repülőcsónakok

A Hindenburg katasztrófája után a léghajókba vetett bizalom megrendülni látszott. A tengerek, óceánok feletti szállítás kizárólag a repülőcsónakok feladata lett. A repülőcsónakok fénykora az 1930-as évekre tehető. Népszerűségüket a nagy szállítási kapacitásnak és az óceánrepülések szempontjából – a szárazföldi gépekhez képest – biztonságos repülésnek köszönhették. Nagy hatótávolságuk révén a világ legegzotikusabb országaiba is eljutottak. A tágas törzsben az utasok kényelmesen utazhattak.

Az óceán meghódítása

Az új navigációs berendezések lehetővé tették a pontos navigálást. Az új, erősebb motorok lehetővé tették hosszabb távolságok leszállás nélküli megtételét. A repülőcsónakok fejlesztésében, légiposta szolgáltatásokban Európa vezető szerephez jutott. Amerika hamar ledolgozta a hátrányát, 1936. október 21-én egy utasokat szállító járat indult Kaliforniából Hong Kongba, az utat 3 nap alatt tette meg (egy hajónak ehhez 3 hétre volt szüksége).

Repülőcsónakokat üzemeltető országok

Németország: a Lufthansa menetrend szerinti járatot üzemeltetett 1934-től Berlin és Rio de Janeiro között.

Anglia: Spanyolországon és Nyugat-Afrikán keresztül repülőcsónakokkal tartotta a kapcsolatot Dél-Afrikával és Ausztráliával.

Amerikai Egyesült Államok: a Csendes-óceán térségében üzemeltetett menetrendszerinti járatokat.

Franciaország: az 1930-as években Latécoére típusú repülőcsónakok közlekedtek a mediterrán térségben és az Atlanti-óceán déli részén.

A repülőcsónakok fejlődése, hanyatlása

A technika fejlődése lehetővé tette egyre nagyobb és biztonságosabb repülőgépek gyártását a pazar utaskabin sokszor egy luxushajó fényűzésével vetekedett. A sebesség mindig alacsony (300 km/h körüli), az út pedig fárasztó és unalmas volt. Az 1930-as évek végén a Pan American egy új típust állított csatasorba: a Boeing 314-et, ez a típus viselte a Jumbo Jet megjelenéséig a legnagyobb repülőgép címet. Ezzel az új repülőcsónakkal a Pan American 1939-ben beindította atlanti-óceáni járatát. Komoly konkurensé léepett elő a Lufthansa megrendelésére tervezett hagyományos felépítésű Focke-Wulf 200, amely már képes volt leszállás nélkül elrepülni Berlinből New Yorkba. A II. világháború után a német légitársaság azonban nem indíthatott járatokat New Yorkba, ugyanis nem kapott leszállási engedélyt. A háború után egyértelművé vált: a jövő a nagy hatótávolságú szárazföldi repülőgépeké. A mindenki számára elérhető szárazföldi repülés térhódítása után az elegáns repülőcsónakok korszaka leáldozott.

Hidroplánok a harctéren

Hidroplánok napjainkban

Vízi légikikötő Brazíliában a Rio Granden

Lásd még

repülőcsónak

Források

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Hidroplán témájú médiaállományokat.

Hadtudományportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 A '''hidroplán''' (hydroplan, hydroaeroplan, [[magyar nyelv|magyarul]] ''vízirepülgép'') olyan repülőgép, amely képes vízfelületre leszállni, azon úszni és arról felszállni. Ezt a képességet azáltal nyeri, hogy alsó részén úszó testekkel vagy talpakkal van ellátva, melyek a víz felületén úszva tartják, de eredetileg szárazföldi telepítésű repülőgép. Kerekei is lehetnek, ebben az esetben vízfelszíni és szárazföldi leszállásra egyaránt alkalmas lehet. A vízirepülőgép nem azonos a ''repülőcsónak''kal.
-==Történet, alkalmazás==
+== Történet, alkalmazás ==
 [[Fájl:Aeroflot Savoia-Marchetti S.55P.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|Egy S.55P az Aeroflot kötelékében]]
--ben, az [[I. világháború]]t követően egyre nagyobb szerephez jutott a polgári repülés. Ennek következtében a katonai repülőgépek gyártására szakosodott cégek is elkezdtek új, a hétköznapi életben is alkalmazható típusokat fejleszteni, gyártani. [[Olaszország]]  rendkívül hosszú tengerparttal rendelkezik, így természetesen támogatta a vízre is leszállni képes [[repülőgép]]ek fejlesztését, a vízirepülőgépeket és [[repülőcsónak]]okat egyaránt. Az [[1920-as évek]] elején megszületett a technikai újdonságnak számító [[Savoia-Marchetti S.55]] típus is, amelynél a nagyméretű úszótalpakban helyezték el az utastereket, ezeket vállszárnyas megoldással összekapcsolták és a szárny közepére építeték a pilótafülkét, felé pedig a toló-vonó motorokat. Kortársaihoz képest nagy teherbíró képességgel és repülési hatótávolsággal rendelkezett, ennek következtében kiválóan alkalmas volt polgári szállítási feladatokra és katonai célokra egyaránt (valamint személy- és légiposta szállítására is). Az [[1925]]-ben szolgálatba állított típus annak idején több rekordot is felállított: leghíresebbek ezek közül a kötelékben megvalósított óceánrepülő vállalkozások voltak az [[1930-as évek]] elején.
+-ben, az [[I. világháború]]t követően egyre nagyobb szerephez jutott a polgári repülés. Ennek következtében a katonai repülőgépek gyártására szakosodott cégek is elkezdtek új, a hétköznapi életben is alkalmazható típusokat fejleszteni, gyártani. [[Olaszország]] rendkívül hosszú tengerparttal rendelkezik, így természetesen támogatta a vízre is leszállni képes [[repülőgép]]ek fejlesztését, a vízirepülőgépeket és [[repülőcsónak]]okat egyaránt. Az [[1920-as évek]] elején megszületett a technikai újdonságnak számító [[Savoia-Marchetti S.55]] típus is, amelynél a nagyméretű úszótalpakban helyezték el az utastereket, ezeket vállszárnyas megoldással összekapcsolták és a szárny közepére építeték a pilótafülkét, felé pedig a toló-vonó motorokat. Kortársaihoz képest nagy teherbíró képességgel és repülési hatótávolsággal rendelkezett, ennek következtében kiválóan alkalmas volt polgári szállítási feladatokra és katonai célokra egyaránt (valamint személy- és légiposta szállítására is). Az [[1925]]-ben szolgálatba állított típus annak idején több rekordot is felállított: leghíresebbek ezek közül a kötelékben megvalósított óceánrepülő vállalkozások voltak az [[1930-as évek]] elején.
-===Repülőcsónakok===
+=== Repülőcsónakok ===
 [[Fájl:H-4 Hercules.jpg|bélyegkép|240px|A [[H–4 Hercules]] „Spruce Goose” a valaha épített legnagyobb szárnyfesztávolságú repülőgép (97,5 m)]]
 A [[LZ 129 Hindenburg|Hindenburg]] katasztrófája után a léghajókba vetett bizalom megrendülni látszott. A tengerek, óceánok feletti szállítás kizárólag a repülőcsónakok feladata lett. A repülőcsónakok fénykora az [[1930-as évek]]re tehető. Népszerűségüket a nagy szállítási kapacitásnak és az óceánrepülések szempontjából – a szárazföldi gépekhez képest – biztonságos repülésnek köszönhették. Nagy hatótávolságuk révén a világ legegzotikusabb országaiba is eljutottak. A tágas törzsben az utasok kényelmesen utazhattak.
-===Az óceán meghódítása===
+=== Az óceán meghódítása ===
 Az új navigációs berendezések lehetővé tették a pontos navigálást. Az új, erősebb motorok lehetővé tették hosszabb távolságok leszállás nélküli megtételét. A repülőcsónakok fejlesztésében, légiposta szolgáltatásokban [[Európa]] vezető szerephez jutott. [[Amerikai Egyesült Államok|Amerika]] hamar ledolgozta a hátrányát, [[1936]]. október 21-én egy utasokat szállító járat indult [[Kalifornia|Kaliforniából]] [[Hong Kong]]ba, az utat 3 nap alatt tette meg (egy hajónak ehhez 3 hétre volt szüksége).
-===Repülőcsónakokat üzemeltető országok===
+=== Repülőcsónakokat üzemeltető országok ===
 '''[[Németország]]:''' a Lufthansa menetrend szerinti járatot üzemeltetett [[1934]]-től [[Berlin]] és [[Rio de Janeiro]] között.
@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 '''[[Franciaország]]:''' az 1930-as években Latécoére típusú repülőcsónakok közlekedtek a mediterrán térségben és az Atlanti-óceán déli részén.
-===A repülőcsónakok fejlődése, hanyatlása===
+=== A repülőcsónakok fejlődése, hanyatlása ===
 A technika fejlődése lehetővé tette egyre nagyobb és biztonságosabb [[repülőgép]]ek gyártását a pazar utaskabin sokszor egy luxushajó fényűzésével vetekedett. A sebesség mindig alacsony (300 km/h körüli), az út pedig fárasztó és unalmas volt. Az [[1930-as évek]] végén a [[Pan American World Airways|Pan American]] egy új típust állított csatasorba: a [[Boeing 314]]-et, ez a típus viselte a ''[[Jumbo Jet]]'' megjelenéséig a legnagyobb repülőgép címet. Ezzel az új repülőcsónakkal a ''Pan American'' [[1939]]-ben beindította [[atlanti-óceán]]i járatát. Komoly konkurensé léepett elő a [[Lufthansa]] megrendelésére tervezett hagyományos felépítésű [[Focke-Wulf 200]], amely már képes volt leszállás nélkül elrepülni [[Berlin]]ből [[New York]]ba. A [[II. világháború]] után a német légitársaság azonban nem indíthatott járatokat [[New York]]ba, ugyanis nem kapott leszállási engedélyt. A háború után egyértelművé vált: a jövő a nagy hatótávolságú szárazföldi repülőgépeké. A mindenki számára elérhető szárazföldi repülés térhódítása után az elegáns repülőcsónakok korszaka leáldozott.
@@ 61. sor: / 61. sor: @@
 [[ca:Hidroavió]]
 [[cs:Hydroplán]]
-[[da:Søfly]]
+[[da:Vandflyver]]
 [[de:Wasserflugzeug]]
 [[el:Υδροπλάνο]]