„20. zongoraverseny (Mozart)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: pl:XX Koncert fortepianowy (KV 466) |
a Bot: következő hozzáadása: nl:Pianoconcert nr. 20 (Mozart) |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
[[ja:ピアノ協奏曲第20番 (モーツァルト)]] |
[[ja:ピアノ協奏曲第20番 (モーツァルト)]] |
||
[[ko:피아노 협주곡 20번 (모차르트)]] |
[[ko:피아노 협주곡 20번 (모차르트)]] |
||
[[nl:Pianoconcert nr. 20 (Mozart)]] |
|||
[[pl:XX Koncert fortepianowy (KV 466)]] |
[[pl:XX Koncert fortepianowy (KV 466)]] |
||
[[sv:Pianokonsert nr 20 (WA Mozart)]] |
[[sv:Pianokonsert nr 20 (WA Mozart)]] |
A lap 2009. október 22., 14:37-kori változata
Wolfgang Amadeus Mozart No. 20. d-moll zongoraversenye a Köchel-jegyzékben 466. szám alatt szerepel.
Keletkezése-története
Mozart a versenyművet 1785. február 10-én fejezte be, s nyomban elkészülte után bemutatta február 11-én, Bécsben a Mehlgrube Casinóban. A zongoraszólót a premieren maga Mozart játszotta. Ott volt a bemutatón édesapja is, aki Mozart húgának írt levelében többek közt ezt írta: „…mikor megérkeztünk, a másoló még dolgozott rajta, és bátyádnak annyi ideje sem volt, hogy a Rondót legalább egyszer eljátssza, mivel a másolatot kellett átnéznie…”
A műhöz Beethoven és Brahms is írt kadenciát.
Szerkezete, jellemzői
A mű a partitúra szerint zongorára, fuvolára, két oboára, két basszetkürtre, két kürtre két trombitára, üstdobra és vonósokra íródott.
Tételei:
A mű hangneme d-moll. A moll hangnem viszonylag ritka Mozart műveiben, ezért ezeknek a kompozícióknak különös jelentősége van. A d-moll hangnem adja démoni alaptónusát a Don Giovanni című operának, és a Requiem hangneme is ez.
Az első tételt a bevezető zenekari tuttiban végzet-atmoszféra jelenik meg, de a zongora szólama is sötét és vészterhes.
- Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot.
Zongoraverseny No. 20 d moll K 466 - 1. Allegro | |
noicon | |
A lassú tétel poétikus románc-zene, mélabús álmodozás, melyet a tétel közepén egy riasztó, vad látomás szakít meg. Komor és félelmetes a zárótétel rondó témája is, a befejezés előtt a zene dúrba vált, és a szín kivilágosodik, hogy vidáman érjen véget a mű.
Ismertség, előadási gyakoriság
Talán a legismertebb és az egyik legkedveltebb Mozart zongoraverseny. Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban igen gyakran hallgatható darab. 2006-ban, a Mozart-év kapcsán a Magyar Rádió MR3-Bartók Rádiójának Mozart összes művét bemutató sorozatában a zongoraszólamot Alfred Brendel játszotta saját kadenciájával, a St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekart Neville Marriner vezényelte.
Források
- Pándi Marianne: Hangverseny-kalauz II. Versenyművek (Zeneműkiadó, 1973)
- Steinberg, M. The Concerto: A Listener's Guide, Oxford (1998
- Hutchings, A. 1997. A Companion to Mozart's Piano Concertos, Oxford University Press. ISBN 0-198-16708-3
- Girdlestone, C. M. Mozart's Piano Concertos. Cassell, London.
- Mozart, W. A. Piano Concertos Nos. 17-22 teljes partitúra. Dover Publications, New York.
- RTV Részletes, 2006. évfolyama, Magyar Rádió Zrt. HU ISSN 1418-3544