„Húgyvezeték” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Betegségei: húgyvezetékben lévő követ szemléltető illusztráció beszúrása |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Anatómia == |
== Anatómia == |
||
Mintegy 30 cm hosszú és 3 mm vastag. [[ |
Mintegy 30 cm hosszú és 3 mm vastag. [[Hasüreg|Hasüregi]] ''(pars abdominalis)'' és kismedencei szakasza van ''(pars pelvina)''. Előbbi része a nagy horpaszizom elülső felszínén a [[hashártya]] mögött ''(retroperitonealisan)'' fut le. A here, illetve a petefészek leszálló érkötegei itt elölről ferdén keresztezik. A kismedencébe a kereszt-csípőcsonti ízülettől kissé oldalt, a közös csípőverőér oszlása előtt van. Nőben itt a [[petefészek]] mögött fut. A kismedencében elölről keresztezi a belső csípőverőeret. Kismedencei szakasza nagyrészt a hashártya alatti térben van ''(infraperitonealis)''. Férfiban hátul-alul keresztezi az ondóvezetéket, majd előre futva átfúrja a hólyagfalat, és a húgyhólyag dülmirigyre támaszkodó háromszögletű terület hátsó szögleteinél nyílik a húgyhólyagba. Nőben hátulról-alulról keresztezi a méh verőerének haránt szakaszát, majd közvetlenül elhalad a hüvely oldalsó és elülső boltozatainak oldalai mellett, ezután a – férfi húgyvezetékhez hasonló módon – belép a húgyhólyagba. |
||
[[Fájl:Transverseureter.png|bélyegkép|jobbra|200px|A húgyvezeték (ureter) keresztmetszete]] |
[[Fájl:Transverseureter.png|bélyegkép|jobbra|200px|A húgyvezeték (ureter) keresztmetszete]] |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
== Vérellátás == |
== Vérellátás == |
||
Artériás |
Artériás vérellátását és vénás elvezetését több közeli ér ágai biztosítják. |
||
== Beidegzés == |
== Beidegzés == |
||
Az [[autonóm idegrendszer]] idegzi be. |
Az [[autonóm idegrendszer]] idegzi be. |
A lap jelenlegi, 2024. augusztus 13., 04:20-kori változata
A húgyvezeték (ureter) páros, kétoldali, izmos falú cső, a vesemedencéből továbbítja a vizeletet a húgyhólyagba.
Anatómia
[szerkesztés]Mintegy 30 cm hosszú és 3 mm vastag. Hasüregi (pars abdominalis) és kismedencei szakasza van (pars pelvina). Előbbi része a nagy horpaszizom elülső felszínén a hashártya mögött (retroperitonealisan) fut le. A here, illetve a petefészek leszálló érkötegei itt elölről ferdén keresztezik. A kismedencébe a kereszt-csípőcsonti ízülettől kissé oldalt, a közös csípőverőér oszlása előtt van. Nőben itt a petefészek mögött fut. A kismedencében elölről keresztezi a belső csípőverőeret. Kismedencei szakasza nagyrészt a hashártya alatti térben van (infraperitonealis). Férfiban hátul-alul keresztezi az ondóvezetéket, majd előre futva átfúrja a hólyagfalat, és a húgyhólyag dülmirigyre támaszkodó háromszögletű terület hátsó szögleteinél nyílik a húgyhólyagba. Nőben hátulról-alulról keresztezi a méh verőerének haránt szakaszát, majd közvetlenül elhalad a hüvely oldalsó és elülső boltozatainak oldalai mellett, ezután a – férfi húgyvezetékhez hasonló módon – belép a húgyhólyagba.
Falszerkezete
[szerkesztés]Üregét – ami üres állapotban csillag alakú – átmeneti hám (urothelium) béleli. Ezt vékony kötőszövetes réteg rögzíti az izomréteghez. Az izomréteget simaizom alkotja, viszonylag vastag. Belső és külső hosszanti és középső körkörös (helyesebben spirális) lefutású izomkötegekből áll. Ezek egymásba átmennek, így szövettanilag sincs közöttük éles határ.
Vérellátás
[szerkesztés]Artériás vérellátását és vénás elvezetését több közeli ér ágai biztosítják.
Beidegzés
[szerkesztés]Az autonóm idegrendszer idegzi be.
Működése
[szerkesztés]A vizeletet aktívan, adagonként, lefelé hullámszerűen tovafutó összehúzódásokkal továbbítja a vesemedencéből a húgyhólyag üregébe. A húgyhólyagba való beszájadzásánál egy szelepszerűen működő nyálkahártyaredő akadályozza meg a visszaáramlást.
Betegségei
[szerkesztés]Felszálló fertőzései mellett a vesekövek ürülése emelhető ki, mint az egyik legsúlyosabb zsigeri fájdalmat okozó folyamat, urológiai segítséget igényel. A kövek a húgyvezetékben el is akadhatnak, ami mindenképpen viszonylag sürgős urológiai beavatkozást igénylő állapot.
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7, helyes ISBN 963-242-178-7
- Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online) (angolul)
- Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
- Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6 (angolul)
- Blue Histology Archiválva 2010. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)