Ugrás a tartalomhoz

„Juh” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.194.245 (vita) szerkesztéséről 2001:4C4C:20A1:C400:0:0:0:1001 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
3. sor: 3. sor:
| name = Juh
| name = Juh
| image = Flock of sheep.jpg
| image = Flock of sheep.jpg
⚫
| image_capti pistaaaaaaa gnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| image_caption = Juhnyáj
| status = DO
⚫
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
43. sor: 41. sor:
| bibcode=2009Sci...324..532C }}</ref><ref name="Ensminger 5">Ensminger, p. 5</ref><ref name="Weaver 11">Weaver, p. 11</ref><ref name="Smith 8">Smith et al., p. 8</ref><ref>Max Escalon de Fonton, ''L'Homme avant l'histoire'', p. 16–17, in ''Histoire de la Provence'', Editions Privat, Toulouse, 1990. See also F. Bourdier, ''Préhistoire de France'' (Paris, 1967) and G. Bailloud, ''Les civilisations Néolithiques de la France'' (Paris, 1955).</ref><ref name="Weaver 13">Weaver, p. 13</ref><ref name="pliny">{{cite web |author=Pliny the Elder | title= Naturalis Historia | year=1855| orig-year= 77 | pages= Chapters 72–75 | url=https://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.02.0137 | access-date=2007-12-29 | website=Perseus Digital Library|publisher=Tufts University| author-link= Pliny the Elder }}</ref><ref name="sheep and goat">Ensminger</ref><ref name="Weaver 12">Weaver, p. 12</ref>
| bibcode=2009Sci...324..532C }}</ref><ref name="Ensminger 5">Ensminger, p. 5</ref><ref name="Weaver 11">Weaver, p. 11</ref><ref name="Smith 8">Smith et al., p. 8</ref><ref>Max Escalon de Fonton, ''L'Homme avant l'histoire'', p. 16–17, in ''Histoire de la Provence'', Editions Privat, Toulouse, 1990. See also F. Bourdier, ''Préhistoire de France'' (Paris, 1967) and G. Bailloud, ''Les civilisations Néolithiques de la France'' (Paris, 1955).</ref><ref name="Weaver 13">Weaver, p. 13</ref><ref name="pliny">{{cite web |author=Pliny the Elder | title= Naturalis Historia | year=1855| orig-year= 77 | pages= Chapters 72–75 | url=https://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.02.0137 | access-date=2007-12-29 | website=Perseus Digital Library|publisher=Tufts University| author-link= Pliny the Elder }}</ref><ref name="sheep and goat">Ensminger</ref><ref name="Weaver 12">Weaver, p. 12</ref>


Az ember által egyik legrégebben háziasított állat, melynek [[gyapjú|gyapja]], [[tej]]e és [[hús]]a is felhasználható. [[Föld|Világszerte]] valamivel több, mint 1&nbsp;milliárdra becsülik az állományát.
Az ember által egyik legrégebben háziasítotlajosss es tunyogi gyongyver.
melynek [[gyapjú|gyapja]], [[tej]]e és [[hús]]a is felhasználható. [[Föld|Világszerte]] valamivel több, mint 1&nbsp;milliárdra becsülik az állományát.


A juh [[kérődzők|kérődző]] állat és szinte a füvön is megél – ezért lett a gyengébb legelők első számú hasznosítója. Természetes körülmények között is könnyen szaporodik. [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikába]] először a [[spanyolok]] vitték a [[16. század]]ban.
A juh [[kérődzők|kérődző]] állat és szinte a füvön is megél – ezért lett a gyengébb legelők első számú hasznosítója. Természetes körülmények között is könnyen szaporodik. [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikába]] először a [[spanyolok]] vitték a [[16. század]]ban.
114. sor: 114. sor:
=== Varas szájfájás ===
=== Varas szájfájás ===
Tünet: a juhok szája kisebesedik, vérzik esetleg gennyedzik. {{-}}
Tünet: a juhok szája kisebesedik, vérzik esetleg gennyedzik. {{-}}
Kezelés: jóddal be kell kenni a juhok száját, ez enyhíti a tünetet és segíti a gyógyulást.
Kezelés: paradicsommal be kell kenni a juhok száját, ez enyhíti a tünetet és segíti a gyógyulást.


== Képek ==
== Képek ==
120. sor: 120. sor:
<gallery>
<gallery>
Fájl:Ovejas_en_Patagonia_-_Argentina.jpg|Ovis aries nyáj Argentínában
Fájl:Ovejas_en_Patagonia_-_Argentina.jpg|Ovis aries nyáj Argentínában
Fájl:Sheep statue, Zichyújfalu 05.JPG|Kost ábrázoló szobor [[Zichyújfalu]]n{{jegyzet|A kifejlett hím juhot ábrázoló szobor [[Garami László (szobrász)|Garami László]] [[1966]]-ban felállított szobra [[Zichyújfalu]] játszóterén.}}
Fájl:Sheep statue, Zichyújfalu 05.JPG|Kost ábrázoló szobor.{{jegyzet|A kifejlett hím juhot ábrázoló szobor [[Garami László (szobrász)|Garami László]] [[1966]]-ban felállított szobra [[Zichyújfalu]] játszóterén.}}
Fájl:Racka 4.jpg|[[Magyar racka juh]]nyáj a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágyon]]
Fájl:Racka 4.jpg|[[Magyar racka juh]]nyáj a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágyon]]
Fájl:Birkak1.jpg|Birkák a [[Páring-hegység]]ben
Fájl:Birkak1.jpg|Birkák a [[Páring-hegység]]ben

A lap 2022. november 16., 16:10-kori változata

A „birka” című lap ide irányít át. A svéd városhoz lásd: Birka (település)
Juh
Rendszertani besorolás
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Főrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Főcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség-
csoport: 		Caprini
Nemzetség: Vadjuhok (Ovis)
Faj: O. aries
Tudományos név
Ovis aries
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Ovis gmelini aries
  • Ovis aries aries
  • Ovis guineensis Linnaeus, 1758
  • Ovis strepsiceros Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Juh témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Juh témájú kategóriát.

A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16][17]

Az ember által egyik legrégebben háziasítotlajosss es tunyogi gyongyver.

melynek gyapja, teje és húsa is felhasználható. Világszerte valamivel több, mint 1 milliárdra becsülik az állományát.

A juh kérődző állat és szinte a füvön is megél – ezért lett a gyengébb legelők első számú hasznosítója. Természetes körülmények között is könnyen szaporodik. Amerikába először a spanyolok vitték a 16. században.

Elnevezései életkor szerint

  • szopós bárány: 4–5 kg, 50-60 napos korig szoptatják, majd leválasztják
  • választott bárány vagy növendék: 1 éves korig
  • toklyó (kos és jerke): 1-2 éves korban
  • vemhes anya v. előhasi: a megtermékenyített toklyó
  • anyajuh: az első ellés után
  • apácza: két évnél idősebb, még nem ellett növendék
  • kos, tenyészkos: kifejlett hímivarú juh (fél éves korban ivarérett, 3 évesen tenyészérett)
  • kereső v. kötényes kos: csendes ivarzás kiszűrése
  • ürü: ivartalanított kos

Háziasítása, története

A magyaroknál a történelem során a ló után a legfontosabb háziállat volt. A magyar racka juh jellegzetesen magyar állatfajta, sehol a világon nem található, csak ott ahol magyarok laknak. Magyarországon az elmúlt ötvenöt év során az őshonos kiskérődzők közül a juh volt az, amely számban, népszerűségben és jövedelmezőségben nagy jelentőséggel bírt.

Néhány fajtája

Betegségei

Juhoknál a nyári meleg hónapokban, nedves időszakban gyakran előfordul a légynyüvesség, amelyet ha nem kezelnek, akár az állat elhullásához is vezethet.

Büdös sántaság

Leginkább a kitenyésztett, gyengébb szervezetű fajtáknál elterjedt, például a merinónál. Okozója általában a nyári alj, melyben a trágya úgymond „begyullad”, és így a köröm köze is begyullad. Tünetei a sántítás, a köröm közötti gennyes folt, és a jellegzetes szag. Kezelése körmöléssel történik. A gennyes felület körül a köröm elválik, ezt a részt addig kell faragni körmölőkéssel, míg az nem ér el olyan felületig, ami egészséges. Ezután fertőtleníteni kell különféle krémekkel, gyógyszerekkel, pl. kékkővel.

Légy által okozott sérülés, úgynevezett „beköpés”

Ha valamilyen sérülés éri a juh körmét és így véres a köröm, a légy belepi és rápetézik. Ennek következménye, hogy a köröm bedagad, büdös lesz, és apró férgek telepszenek meg a köröm közében. Kezelése általában a férgek eltávolításával történik, majd fertőtlenítés szükséges. „Előnye”: néhány öreg juhász azt állítja, hogy ha az állatot büdös sántaság közben beköpi a légy, akkor az fertőtleníti a sebet, így az hamarabb begyógyul.

Varas szájfájás

Tünet: a juhok szája kisebesedik, vérzik esetleg gennyedzik.
Kezelés: paradicsommal be kell kenni a juhok száját, ez enyhíti a tünetet és segíti a gyógyulást.

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ (2018) „Convergent genomic signatures of domestication in sheep and goats”. Nature 9 (1), 813. o. DOI:10.1038/s41467-018-03206-y. PMID 29511174. PMC 5840369. 
  2. ↑ (2002) „Molecular analysis of wild and domestic sheep questions current nomenclature and provides evidence for domestication from two different subspecies”. Proc. Biol. Sci. 269 (1494), 893–904. o. DOI:10.1098/rspb.2002.1975. PMID 12028771. PMC 1690972. 
  3. ↑ Ensminger, p. 4
  4. ↑ Weaver, pp. 11–14
  5. ↑ Simmons & Ekarius, p. 2
  6. ↑ Groundbreaking Scientific Experiments, Inventions & Discoveries of the Ancient World. Westport, CT: Greenwood Press (2003). ISBN 978-0-313-31342-4 
  7. ↑ Franke, Ute. Prehistoric Balochistan: Cultural Developments in an Arid Region, Palaeoenvironment and the Development of Early Settlements (angol nyelven). ISBN 978-3-86757-395-5 
  8. ↑ Meadow, Richard H.. Harappa Excavations 1986-1990 A Multidisciplinary Approach to Third Millennium Urbanism. Madison Wisconsin: PREHISTORY PRESS, 94 Moving east to the Greater Indus Valley, decreases in the size of cattle, goat, and sheep also appear to have taken place starting in the 6th or even 7th Millennium BC (Meadow 1984b, 1992). Details of that phenomenon, which I have argued elsewhere was a local process at least for sheep and cattle (Meadow 1984b, 1992). o. (1991) 
  9. ↑ (2009) „Revealing the History of Sheep Domestication Using Retrovirus Integrations”. Science 324 (5926), 532–536. o. DOI:10.1126/science.1170587. PMID 19390051. PMC 3145132. 
  10. ↑ Ensminger, p. 5
  11. ↑ Weaver, p. 11
  12. ↑ Smith et al., p. 8
  13. ↑ Max Escalon de Fonton, L'Homme avant l'histoire, p. 16–17, in Histoire de la Provence, Editions Privat, Toulouse, 1990. See also F. Bourdier, Préhistoire de France (Paris, 1967) and G. Bailloud, Les civilisations Néolithiques de la France (Paris, 1955).
  14. ↑ Weaver, p. 13
  15. ↑ Pliny the Elder: Naturalis Historia. Perseus Digital Library pp. Chapters 72–75. Tufts University, 1855. (Hozzáférés: 2007. december 29.)
  16. ↑ Ensminger
  17. ↑ Weaver, p. 12
  18. ↑ Texel. Sheep Breeds - St-U. Sheep101.info. (Hozzáférés: 2009. május 4.)
  19. ↑ A kifejlett hím juhot ábrázoló szobor Garami László 1966-ban felállított szobra Zichyújfalu játszóterén.

További információk

  • ICZN 2003. OPINION 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bulletin of Zoological Nomenclature 60(1): 81–85. BHL Reference page.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp DOI: 10.5962/bhl.title.542: 70–71.
  • Kaeuffer, R.; Bonenfant, C.; Chapuis, J.-L.; Devillard, S. 2010: Dynamics of an introduced population of mouflon Ovis aries on the sub-Antarctic archipelago of Kerguelen. Ecography, 33: 435–442. DOI: 10.1111/j.1600-0587.2009.05604.x
  • Thomas, O. (1911). The mammals of the tenth edition of Linnaeus; an attempt to fix the types of the genera and the exact bases and localities of the species. Proceedings of the Zoological Society of London 81(1): 120-158. DOI: 10.1111/j.1469-7998.1911.tb06995.x. BHL. Reference page.
  • Full text of "A magyar pásztorok nyelvkincse : a kir. magyar természettudományi Társulat megbizásából"
  • A juhok kiváló arcfelismerő képességgel rendelkeznek

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Juh&oldid=25494619”