„Oroszok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 46.204.84.112 (vita) szerkesztéséről Zsovar3 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Kiterjesztés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Népcsoport| |
{{Népcsoport| |
||
|group=Oroszok |
|group=Oroszok |
||
|image= |
|image=Урусрин зурба ксар.PNG |
||
|képaláírás=<div style="font-size: smaller"> |
|||
|képaláírás=[[I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem|Doni Dmitrij ]] • [[Mihail Vasziljevics Lomonoszov]] • [[Mihail Jurjevics Lermontov]] • [[Alekszandr Szergejevics Puskin]] • [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij]] • [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]] • [[Anton Pavlovics Csehov]] • [[Pjotr Iljics Csajkovszkij]] • [[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev]] • [[Anna Pavlovna Pavlova]] • [[Szergej Pavlovics Koroljov]] • [[Jurij Alekszejevics Gagarin]] |
|||
'''1. sor:''' [[I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem|Doni Dmitrij]] • [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] • [[Alekszandr Szergejevics Puskin]] • [[Pjotr Iljics Csajkovszkij]] • [[I. Péter orosz cár|I. Nagy Péter]] • [[Mihail Vasziljevics Lomonoszov]] • [[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev]] |
|||
'''2. sor:''' [[Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij]] • [[Mihail Jurjevics Lermontov]] • [[Lev Ivanovics Jasin]] • [[Alekszandr Vasziljevics Szuvorov]] • [[Anton Pavlovics Csehov]] • [[Ivan Petrovics Pavlov]] • [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij]] |
|||
'''3. sor:''' [[Jurij Alekszejevics Gagarin]] • [[Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij]] • [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]] • [[Anna Pavlovna Pavlova]] • [[Szergej Pavlovics Koroljov]] • [[I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem|Alekszandr Nyevszkij]] • [[Fjodor Ivanovics Saljapin]] |
|||
</div> |
|||
|teljes lélekszám= 140 millió |
|teljes lélekszám= 140 millió |
||
|region1={{Oroszország}} |
|region1={{Oroszország}} |
||
79. sor: | 85. sor: | ||
|rels= [[ortodox kereszténység|ortodox]] 15-20%, más keresztények 2%, nagy a vallástalanok aránya |
|rels= [[ortodox kereszténység|ortodox]] 15-20%, más keresztények 2%, nagy a vallástalanok aránya |
||
|related=más [[szláv népek]], különösen a keleti szlávok, ([[belaruszok]], [[ukránok]], [[ruszinok]]) |
|related=más [[szláv népek]], különösen a keleti szlávok, ([[belaruszok]], [[ukránok]], [[ruszinok]]) |
||
|region37={{India}}|pop37=6,000–15,000|region38={{Dánia}}|pop38=7,686|region39={{Új-Zéland}}|pop39=5,979|region40={{Ciprus}}|pop40=4,952}} |
|region37={{India}}|pop37=6,000–15,000|region38={{Dánia}}|pop38=7,686|region39={{Új-Zéland}}|pop39=5,979|region40={{Ciprus}}|pop40=4,952|képméret=350px}} |
||
Az '''oroszok''' az [[ukránok]]kal és a [[belaruszok]]kal együtt a keleti [[szláv népek]] csoportjába tartoznak. Elsősorban [[Oroszország]]ban és a környező államokban élnek, de jelentős diaszpórát alkotnak a világ számos országában. |
Az '''oroszok''' az [[ukránok]]kal és a [[belaruszok]]kal együtt a keleti [[szláv népek]] csoportjába tartoznak. Elsősorban [[Oroszország]]ban és a környező államokban élnek, de jelentős diaszpórát alkotnak a világ számos országában. |
||
A lap 2022. június 17., 16:49-kori változata
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak. Elsősorban Oroszországban és a környező államokban élnek, de jelentős diaszpórát alkotnak a világ számos országában.
Magyarul gyakran hivatkozunk ilyen néven Oroszország minden lakójára, tekintet nélkül arra, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. Régies magyar elnevezésük a muszka (a Moszkva szóból), és népiesen használják még a ruszki elnevezést is, amely kissé pejoratív. A 2002-es felmérés szerint Oroszország lakóinak 80%-a orosz.[5]
Történetük
A szlávok először az i. sz. első évezred közepén szerepeltek a bizánci és arab/perzsa írott forrásokban.
A történettudomány eddig eredményei szerint a szlávok kialakulása az indoeurópai népek családján belül az Elba és a Dnyeper folyók, valamint a Balti-tenger és Kárpátok által határolt területen ment végbe. Szétvándorlásuk a 6-8. században zajlott le. Ezt a folyamatot csak a népszaporulattal magyarázni nem lehet, abban nagy szerepet játszottak a népvándorlás hullámai, például az avarok mozgása is. Görög források szerint a szlávok az avarok szövetségesei voltak. A kor egyik fő írott forrása, a valószínűleg 1113-ban írt Elmúlt idők krónikája (Повести временных лет, óorosz kezdőszavainak a történettudományban bevett rövidítésével PVL), amit kijevi Barlangkolostorban készítettek, viszont úgy emlékezik meg az egyik szláv csoportról, a dulebek törzséről, hogy az avarok megszégyenítő, alantas szolgáltatásokra kényszerítették őket, például velük húzatták szekereiket, és elhurcolták őket, amerre vitt az útjuk.
A keleti szlávok az őshazának tartott lakóhelyekről szintén a 6-7. század táján indultak el. A vándorlás spontán módon és kisebb csoportokban történhetett. Lassan vették birtokba a földművelésre alkalmas részeket, új letelepedési pontjaik nem alkottak etnikailag összefüggő területeket. A Pripjaty folyótól északra csak a 8. század során jutottak el. Sűrűbb telepeik a Dnyeper középső folyása, a Deszna és a Szejm folyók környékén, azaz a Rusz későbbi központi területein alakultak ki.
Más részeik később, a 10. században jutottak el a Nyugati-Bug irányába, a mai Pszkov és Novgorod környékére. A különböző csoportok között egészen az államszervezésig nem jött létre szorosabb kapcsolat.
A kis, néhány családból álló csapatok a folyók közelében, egy-egy kiemelkedő területen telepedtek le; délen földbe mélyített, északon pedig fából készített házakat építettek. A terület nagyon gyér népsűrűségű volt, az új telepesek érkezése nem feltétlenül okozhatott összecsapásokat. A térségben a balti és a finnugor népek egyes csoportjai éltek, de ezek sem alkottak összefüggő etnikai tömböt; életmódjuk főleg halász-vadász jellegű volt, ez is csökkentette a konfliktusok szükségszerűségét. A szláv, balti és finnugor csoportok elkülönültsége egészen a 12. századig fennmaradt. A nyelvtudomány ki tudja mutatni ezekben a nyelvekben az akkori egymás mellett élés nyomait, az egymástól átvett szavakat.
A szláv lakóterület déli sávja mentén viszont, a lovas nomád sztyeppei népekkel szemben megerősített telepeket kellett létrehozniuk. A kazárok, rövig ideig a magyarok is adóztatták a földművelő szlávokat.
A 7-10. század közötti időben – későbbi források alapján – már lehetséges a keleti szláv tömbön belül differenciálni. A PVL krónika a következő törzsneveket ismeri: poljanok, szeverjanok, ulicsok, tivercek, drevljanok, dregovicsok, krivicsek, radimicsek, szlovének, fehér horvátok. Kijev környékén a poljanok – mezei lakók – lakták, nevüket a nyugati szláv polanokhoz (a lengyelek ősei) hasonlóan a lakóhelyükről kapták. Tőlük északra voltak a szeverjánok – északiak – szálláshelyei. A Novgorod környékén letelepülő szlovén törzs neve sokfelé előfordul a szlávok lakta területen, így a Balkánon is (szlovének). Ez a szó egyébként később a szlávok összefoglaló elnevezése is lett. Valószínűleg ebben az északi régióban is a szláv jelleg hangsúlyozása miatt kapták ezt a nevet, amely megkülönböztette őket a helyi finnugor és balti törzsektől, valamint a később megjelenő normannoktól. A különböző források által említett törzsekről azonban még nagyon keveset tudunk. Gyakran előfordul, hogy különböző elnevezések ugyanazokra a csoportokra vonatkoztak különböző időkben. A 12. század folyamán a törzsnevek jelentőségüket vesztették, helyettük a népcsoportokat a települési központok alapján különböztették meg: kijeviek, halicsiak, szmolenszkiek.
Az északi régióban, az Urálban és a Baltikumban már az időszámítás kezdete körüli időktől éltek a finnugor népcsoport finn ágához tartozó népek, mint a merja és muroma nép. Ez utóbbiak a 11. században már beolvadtak az oroszokba. A muromák nevét a Murom helynév őrizte meg.
A keleti szlávok északkeleti terjeszkedésük során a 12. század végén érték el a Volgai Bolgárországot, a térségben létező első államalakulatot. Ennek lakói a török etnikumú csuvasok voltak. Itt kerültek kapcsolatba a keleti szlávok a mordvin, cseremisz népekkel is.
A Novgorod környéki szlávok finn népcsoportokat (pl. vótok) asszimilálva terjeszkedtek tovább a Fehér-tengerig, a Pecsora torkolatvidékéig, sőt eljutottak az Urálig is.
A keleti szlávok fokozatos terjeszkedésével párhuzamosan a 9. században megjelentek a térségben a vikingek vagy normannok, akiket errefelé varégoknak neveztek.
A varégok csoportjai, felfegyverzett távolsági kereskedők, a folyók mentén hatoltak át a térségen a Balti-tengertől a Fekete- és a Kaszpi-tengerig. Ehhez hajóikat néhány esetben szárazföldön kellett átemelni a folyók felső szakaszai között, de a kor technikájával ez megoldható volt. Kereskedelmi útjaik mentén, a folyók partján telepeket létesítettek, ahol fegyveres erővel biztosították maguknak az útvonal és környéke feletti ellenőrzést, raktáraik védelmét. Először a későbbi Novgorod környékén telepedtek le, ahol elágazott a volgai és a dnyeperi útvonal.
A skandinávok megjelenése a térségben katalizátorként hatott a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésre, ahogyan az Novgorod történetén is közvetlenül megfigyelhető. A varégok alkották a térségbeli új állam, a Kijevi Rusz uralkodó rétegét, adták fegyveres erejét. Az első orosz uralkodóház, a Rurik-dinasztia is tőlük származtatta magát. Etnikailag azonban a szláv többség körében gyorsan elszlávosodtak és a sokféle finnugor és török népelem után maguk is hozzájárultak az orosz nemzeti etnikum kialakulásához.
Hivatkozások
- ↑ (2002 census)
- ↑ (2001 census). [2010. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
- ↑ Migration und Integration. [2019. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
- ↑ Regarding Upcoming Conference on Status of Russian Language Abroad. Russian Ministry of Foreign Affairs. [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
- ↑ CIA - The World Factbook - Russia
Források
- Oroszország története. Egyetemi tankönyv. Pannonica Kiadó, 2001. Szerkesztette: Szvák Gyula. Szerzők: Font Márta, Krausz Tamás, Niederhauser Emil, Szvák Gyula.
Az orosz nép kialakulásával is foglalkozó első részt – 5-123. oldal – Font Márta írta.