Ugrás a tartalomhoz

„Jane Birkin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pontosítás
a Filmcím pontosítása
40. sor: 40. sor:
Gainsbourg és Birkin 1969-ben kötött házasságot. Az elkövetkező tíz évben mindketten rengeteget forgattak, de Gainsbourg és Birkin sokat szerepelt együtt a médiában is: egyfajta „francia [[John Lennon|Lennon]]–[[Yoko Ono|Ono]] páros” lettek. Tizenkét év együttlét után Birkin nem bírta elviselni Gainsbourg züllését, ezért [[1980]]-ban elhagyta őt.
Gainsbourg és Birkin 1969-ben kötött házasságot. Az elkövetkező tíz évben mindketten rengeteget forgattak, de Gainsbourg és Birkin sokat szerepelt együtt a médiában is: egyfajta „francia [[John Lennon|Lennon]]–[[Yoko Ono|Ono]] páros” lettek. Tizenkét év együttlét után Birkin nem bírta elviselni Gainsbourg züllését, ezért [[1980]]-ban elhagyta őt.


Ekkor ismerkedett össze [[Jacques Doillon]] [[filmrendező]]vel, akihez feleségül ment. A [[film]]művészetben elismert, azonban [[Komédia|komikaként]] beskatulyázott színésznő e találkozás és közös filmjük, a ''Tékozló lány'' forgatását követően a művészfilmek felé fordult. Negyedszázaddal később, 2006 márciusában ezt így kommentálta: ''„Ez volt az első alkalom, hogy egy intellektuálisnak mondott filmet forgató személy rám gondolt. Jacques Doillon olyan filmrendező volt, aki nem ruháim nélkül érdeklődött irántam. Azt mondta nekem: »nyakig begombolva akarom magát, tudni akarom, mi történik a fejében, és azt akarom, hogy idegrohamot okozzon.« Megcsináltam hát a ''Tékozló lány''t, és amíg azelőtt népszerű, de üresfejű sztár voltam, ettől kezdve komoly színésznőként tekintettek rám Franciaországban, és olyan filmrendezők kerestek meg, mint [[Jacques Rivette]], [[Agnès Varda]] vagy [[Jean-Luc Godard]].”''
Ekkor ismerkedett össze [[Jacques Doillon]] [[filmrendező]]vel, akihez feleségül ment. A [[film]]művészetben elismert, azonban [[Komédia|komikaként]] beskatulyázott színésznő e találkozás és közös filmjük, ''A tékozló lány'' forgatását követően a művészfilmek felé fordult. Negyedszázaddal később, 2006 márciusában ezt így kommentálta: ''„Ez volt az első alkalom, hogy egy intellektuálisnak mondott filmet forgató személy rám gondolt. Jacques Doillon olyan filmrendező volt, aki nem ruháim nélkül érdeklődött irántam. Azt mondta nekem: »nyakig begombolva akarom magát, tudni akarom, mi történik a fejében, és azt akarom, hogy idegrohamot okozzon.« Megcsináltam hát ''A tékozló lány''t, és amíg azelőtt népszerű, de üresfejű sztár voltam, ettől kezdve komoly színésznőként tekintettek rám Franciaországban, és olyan filmrendezők kerestek meg, mint [[Jacques Rivette]], [[Agnès Varda]] vagy [[Jean-Luc Godard]].”''


Színészi és előadói tevékenységének elismeréseként megkapta [[A Brit Birodalom Rendje]] tiszti fokozatát (OBE), Franciaországban pedig a [[Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje|Nemzeti Érdemrend]] lovagja kitüntető címet.
Színészi és előadói tevékenységének elismeréseként megkapta [[A Brit Birodalom Rendje]] tiszti fokozatát (OBE), Franciaországban pedig a [[Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje|Nemzeti Érdemrend]] lovagja kitüntető címet.
87. sor: 87. sor:
* 1979 – ''Melancholy Baby'', rendező: [[Clarisse Gabus]]
* 1979 – ''Melancholy Baby'', rendező: [[Clarisse Gabus]]
* 1979 – ''La miel'', rendező: [[Pedro Masó]]
* 1979 – ''La miel'', rendező: [[Pedro Masó]]
* [[1980 a filmművészetben|1980]] – '''''Tékozló lány''''' (La fille prodigue), rendező: [[Jacques Doillon]]
* [[1980 a filmművészetben|1980]] – '''''A tékozló lány''''' (La fille prodigue), rendező: [[Jacques Doillon]]
* [[1981 a filmművészetben|1981]] – ''Egon Schiele – Exzesse'', rendező: [[Herbert Vesely]]
* [[1981 a filmművészetben|1981]] – ''Egon Schiele – Exzesse'', rendező: [[Herbert Vesely]]
* 1981 – ''Rends-moi la clé!'', rendező: [[Gérard Pirès]]
* 1981 – ''Rends-moi la clé!'', rendező: [[Gérard Pirès]]

A lap 2021. augusztus 23., 16:40-kori változata

Jane Birkin
Jane Birkin a 2016-os cannes-i fesztiválon
Jane Birkin a 2016-os cannes-i fesztiválon
Életrajzi adatok
Születési névJane Mallory Birkin
Született1946. december 14. (77 éves)
London, Anglia
Elhunyt2023. július 16. (76 évesen)[1][2][3]
Párizs 6. kerülete[1][2][4][3]
SírhelyMontparnasse-i temető
HázastársaJohn Barry (1965–68)
Serge Gainsbourg (1968–80)
Jacques Doillon (1980–)
Élettárs
Gyermekei
Pályafutása
Iskolái
  • École Jeannine Manuel
  • Miss Ironside's School
Híres szerepeiPenelope (A medence)
Johnny (Szeretlek, én se téged) és
Liz (A szép bajkeverő)
Műfajokpopzene
Díjai
César-díjJelölés:

Legjobb színésznő 1985 A kalóznő 1987 La femme de ma vie legjobb mellékszereplő

1992 A szép bajkeverő
További díjak
  • Brit Birodalom Rendjének tisztje
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének tisztje (2015. május 15.)[5]
  • Victoires de la Musique – Female artist of the year (Véronique Sanson, 1992, Victoires de la musique 1992, Patricia Kaas)
  • The Order of the Rising Sun, Gold Rays with Rosette (2018)[6][7]
  • Victoires de la Musique
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2022. április 15.)[8]
Jane Birkin aláírása
Jane Birkin aláírása
Jane Birkin weboldala
Jane Birkin IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Jane Birkin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jane Mallory Birkin (London, 1946. december 14. –) brit származású, az 1960-as évek vége óta Franciaországban élő színésznő, énekesnő.

Életrajza

Jane Birkin David Birkin tengerészkapitány, a brit haditengerészet főtisztjének és Judy Campbell színésznőnek lánya. Bátyja Andrew Birkin színész és filmrendező, akivel együtt játszott Jacques Doillon A kalóznő című filmjében. Apja második világháborús hős: éjszakánként a Szabad Francia Erők tagjait szállítva Anglia és Normandia között segítette a francia ellenállást, valamint különféle felderítő akciókban vett részt.

Jane Birkin háromszor ment férjhez: először John Barry zeneszerző felesége volt, majd Serge Gainsbourg zeneszerző-énekesé, és végül Jacques Doillon filmrendezőé; mindhárom házasságából egy-egy lánya született: Kate Barry (1967–2013) brit divatfényképész, Charlotte Gainsbourg (1971) francia színésznő és Lou Doillon (1982) francia énekes-dalszerző, színésznő, modell.

Birkin a ’60-as évek lüktető Londonjában tűnt fel, első figyelemre méltó alakítását a Nagyítás című filmben kapta 1966-ban.[9]

1968-ban érkezett Párizsba, a Slogan szereplőválogatására, s noha akkor még nem beszélt franciául, megkapta a női főszerepet. Ekkor találkozott Serge Gainsbourg-gal, aki a pygmalionja lett: ő repítette 1968-ban a slágerlisták élére, az eredetileg Brigitte Bardot részére írt, Je t’aime… moi non plus (Szeretlek, én se – hazánkban többnyire csak Je t’aime-ként ismert) dalt előadó ördögi duett nőtagjaként. A szexuális szabadosság jegyében fogant felvétel botrányt kavart, az olasz, svéd, spanyol, valamint brit (és persze a volt szocialista országok) rádióállomásain le is tiltották (vagy csak csonkítva engedték adásba), azonban a lázadó ifjúság körében sikert aratott. Ez a siker vezette fel az 1969-ben készült a Serge Gainsbourg-Jane Birkin albumot. Az énekesnő gyerekes, fátyolos, időnként zihálónak tűnő hangja, angolos akcentusa azonnal felismerhetővé tette.

Gainsbourg és Birkin 1969-ben kötött házasságot. Az elkövetkező tíz évben mindketten rengeteget forgattak, de Gainsbourg és Birkin sokat szerepelt együtt a médiában is: egyfajta „francia Lennon–Ono páros” lettek. Tizenkét év együttlét után Birkin nem bírta elviselni Gainsbourg züllését, ezért 1980-ban elhagyta őt.

Ekkor ismerkedett össze Jacques Doillon filmrendezővel, akihez feleségül ment. A filmművészetben elismert, azonban komikaként beskatulyázott színésznő e találkozás és közös filmjük, A tékozló lány forgatását követően a művészfilmek felé fordult. Negyedszázaddal később, 2006 márciusában ezt így kommentálta: „Ez volt az első alkalom, hogy egy intellektuálisnak mondott filmet forgató személy rám gondolt. Jacques Doillon olyan filmrendező volt, aki nem ruháim nélkül érdeklődött irántam. Azt mondta nekem: »nyakig begombolva akarom magát, tudni akarom, mi történik a fejében, és azt akarom, hogy idegrohamot okozzon.« Megcsináltam hát A tékozló lányt, és amíg azelőtt népszerű, de üresfejű sztár voltam, ettől kezdve komoly színésznőként tekintettek rám Franciaországban, és olyan filmrendezők kerestek meg, mint Jacques Rivette, Agnès Varda vagy Jean-Luc Godard.”

Színészi és előadói tevékenységének elismeréseként megkapta A Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatát (OBE), Franciaországban pedig a Nemzeti Érdemrend lovagja kitüntető címet.

Jane Birkin inspirálta a Hermès párizsi divatház népszerű Birkin Bag bőr retiküljét[10]

Filmjei

Jane Birkin 2010-ben a lányával, Charlotte Gainsbourggal

Lemezek

  1. 1969 – Jane Birkin – Serge Gainsbourg (SG)[13]
  2. 1973 – Di Doo Dah
  3. 1975 – Lolita Go Home (SG)
  4. 1978 – Ex-Fan des Sixties (SG)
  5. 1983 – Baby Alone in Babylone (SG)
  6. 1987 – Lost Song (SG)
  7. 1987 – Jane Birkin au Bataclan *[14] (SG)
  8. 1990 – Amour des Feintes (SG)
  9. 1992 – Intégral Casino de Paris *
  10. 1996 – Version Jane
  11. 1996 – Intégral Olympia *
  12. 1998 – The Best Of **[15]
  13. 1999 – À la légère
  14. 2002 – Arabesque
  15. 2004 – Rendez-vous
  16. 2006 – Fictions
  17. 2008 – Enfants d'hiver

Egyéb

1991 márciusában Jane Birkin néhány nap leforgása alatt vesztette el volt férjét, Serge Gainsbourg-ot (március 2.) és apját, David Birkint (március 7.), aki 78 éves volt, mindkettőjük temetésére ugyanaznap került sor.

Megjegyzés

  1. ↑ a b Jane Birkin est morte à l’âge de 76 ans. Le Parisien, 2023. július 16.
  2. ↑ a b Jane Birkin, chanteuse et comédienne, est morte à l’âge de 76 ans. Le Monde. (Hozzáférés: 2023. július 16.)
  3. ↑ a b Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
  4. ↑ Actu.fr (francia nyelven)
  5. ↑ PREX1510485D
  6. ↑ Annonce des remises de décoration «Printemps 2018». Embassy of France, Tokyo. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
  7. ↑ REMISE DE DÉCORATIONÀ MME JANE BIRKIN. Embassy of France, Tokyo, 2018. június 18. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
  8. ↑ MICA2211342A
  9. ↑ A „Nagyítás” egyik mellékszereplőjeként Birkin azzal vált híressé, hogy ő volt az első színésznő a brit filmtörténetben, aki megmutatta fanszőrzetét.
  10. ↑ 2006-ban Birkin elmesélte, hogy a táska hírneve túlszárnyalta őt: „Most, amikor a lányom (Charlotte Gainsbourg színésznő) Amerikába megy, megkérdik tőle, hogy valóban a táska lánya-e?” (Times, 2006. augusztus 11.)
  11. ↑ Kivastagítva a magyarországi filmbemutató (forrás: PORT.hu), illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: [1]), kiegészítve a kritikus tömeg, a Cinematrix Archiválva 2008. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, valamint a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  12. ↑ Forgalmazták A zsaru nem tágít címmel is.
  13. ↑ (SG) Az album anyagát Serge Gainsbourg írta
  14. ↑ * Koncertfelvétel
  15. ↑ ** Válogatás

További információ

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jane_Birkin&oldid=24151847”