Ugrás a tartalomhoz

„Jordan Peterson” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
53 313 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
53 313 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
47. sor: 47. sor:
}}
}}


'''Jordan Bernt Peterson''', Jordan B. Peterson ([[Fairview]], [[1962]]. [[június 12.]] –) kanadai [[politológus]] és [[Klinikai szakpszichológus|klinikai pszichológus]], a Torontói Egyetem pszichológia tanszékének professzora. Főként [[Szociálpszichológia|szociál]], és [[Személyiség-lélektan|személyiség pszichológiával]]<ref>{{Cite web|url=https://www.researchgate.net/profile/Jordan_Peterson2/info|title=Jordan B Peterson {{!}} Ph.D. {{!}} University of Toronto, Toronto {{!}} U of T {{!}} Department of Psychology {{!}} ResearchGate|accessdate=2018-03-01|work=ResearchGate|language=en}}</ref> foglalkozik, kiemelt tekintettel a vallások és ideológiák pszichológiájára,<ref>{{Cite news|title='We're teaching university students lies' - An interview with Dr Jordan Peterson|url=http://www.c2cjournal.ca/2016/12/were-teaching-university-students-lies-an-interview-with-dr-jordan-peterson/|work=C2C Journal|date=2016-12-01|accessdate=2018-03-01|language=en-US}}</ref> valamint a személyiség és a teljesítmény felmérésére és fejlesztésére.<ref>{{Cite journal|date=2018-02-22|title=Jordan Peterson|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Jordan_Peterson&oldid=827109088}}</ref> Nézeteit egzisztencialista filozófusok ([[Kierkegaard]], [[Jean-Paul Sartre|Sartre]], [[Albert Camus|Camus]]) alaptételeire és [[Carl Gustav Jung|Jung]] illetve [[Sigmund Freud|Freud]] analitikus pszichológiájára alapozza, emellett felhasználja [[Joseph Campbell]] munkáit is.
'''Jordan Bernt Peterson''', Jordan B. Peterson ([[Fairview (Calgary)|Fairview]], [[1962]]. [[június 12.]] –) kanadai [[politológus]] és [[Klinikai szakpszichológus|klinikai pszichológus]], a Torontói Egyetem pszichológia tanszékének professzora. Főként [[Szociálpszichológia|szociál]], és [[Személyiség-lélektan|személyiség pszichológiával]]<ref>{{Cite web|url=https://www.researchgate.net/profile/Jordan_Peterson2/info|title=Jordan B Peterson {{!}} Ph.D. {{!}} University of Toronto, Toronto {{!}} U of T {{!}} Department of Psychology {{!}} ResearchGate|accessdate=2018-03-01|work=ResearchGate|language=en}}</ref> foglalkozik, kiemelt tekintettel a vallások és ideológiák pszichológiájára,<ref>{{Cite news|title='We're teaching university students lies' - An interview with Dr Jordan Peterson|url=http://www.c2cjournal.ca/2016/12/were-teaching-university-students-lies-an-interview-with-dr-jordan-peterson/|work=C2C Journal|date=2016-12-01|accessdate=2018-03-01|language=en-US}}</ref> valamint a személyiség és a teljesítmény felmérésére és fejlesztésére.<ref>{{Cite journal|date=2018-02-22|title=Jordan Peterson|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Jordan_Peterson&oldid=827109088}}</ref> Nézeteit egzisztencialista filozófusok ([[Kierkegaard]], [[Jean-Paul Sartre|Sartre]], [[Albert Camus|Camus]]) alaptételeire és [[Carl Gustav Jung|Jung]] illetve [[Sigmund Freud|Freud]] analitikus pszichológiájára alapozza, emellett felhasználja [[Joseph Campbell]] munkáit is.


Fairviewben nőtt fel, [[Alberta (tartomány)|Albertában]]. 1982-ben vette át első BA diplomáját [[politikatudomány]]ból, majd 1984-ben pszichológiából (mindkettőt az Alberta Egyetemen). 1992-ben [[Tudományos fokozat|Ph.D.]] fokozatot szerzett klinikai pszichológiából a McGill egyetemen. Ezt követően posztdoktori munkatársként két évig a McGill egyetemen maradt, majd [[Massachusetts]]be költözött, ahol a [[Harvard Egyetem|Harvard]] pszichológia tanszékén asszisztensként és docensként dolgozott. 1998-ban [[Toronto|Torontóba]] költözött, és a Torontói egyetemen professzorként kezdett el dolgozni. Két könyvet írt, az első a ''Maps of Meaning: The Architecture of Belief'' (A jelentés térképe: A hit felépítése) (1999), ebben azt mutatja be, hogy a hit- és mítoszrendszerek milyen szerepet játszanak az érzelmek szabályozásában, a jelentésalkotásban, és a [[népirtás]]ok motivációjában.<ref>{{CitLib|aut=Erik M. Gregory|aut2=Pamela B. Rutledge|tit=Exploring Positive Psychology: The Science of Happiness and Well-Being: The Science of Happiness and Well-Being|ann=2016-10-03|isbn=9781610699402|url=https://books.google.com/books?id=yKgDDQAAQBAJ|accd=2018-03-01}}</ref><ref>{{CitLib|aut=J. Harold Ellens|tit=The Destructive Power of Religion: Models and cases of violence in religion|ann=2004|isbn=9780275979744|url=https://books.google.com/books?id=Fp8QAQAAMAAJ|accd=2018-03-01}}</ref><ref>{{CitLib|aut=Joan McCord|tit=Beyond Empiricism: Institutions and Intentions in the Study of Crime|isbn=9781412818063|url=https://books.google.com/books?id=bZioQ3X6cQcC|accd=2018-03-01}}</ref> Második könyve, a ''12 Rules for Life: An Antidote to Chaos'' (12 szabály az élethez: A káosz ellenszere) 2018 januárjában jelent meg.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.theguardian.com/global/2018/jan/21/jordan-peterson-self-help-author-12-steps-interview|title=Jordan Peterson: ‘The pursuit of happiness is a pointless goal’|accessdate=2018-03-01|last=Lott|first=Tim|date=2018-01-21|work=the Guardian|language=en}}</ref><ref name=":1">{{Cite news|title=Christie Blatchford sits down with ‘warrior for common sense’ Jordan Peterson|url=http://nationalpost.com/feature/christie-blatchford-sits-down-with-warrior-for-common-sense-jordan-peterson|work=National Post|date=2018-01-19|accessdate=2018-03-01|language=en-US}}</ref><ref name=":2">{{Cite news|title=What’s So Dangerous About Jordan Peterson?|url=https://www.chronicle.com/article/What-s-So-Dangerous-About/242256|work=The Chronicle of Higher Education|date=2018-01-17|accessdate=2018-03-01}}</ref>
Fairviewben nőtt fel, [[Alberta (tartomány)|Albertában]]. 1982-ben vette át első BA diplomáját [[politikatudomány]]ból, majd 1984-ben pszichológiából (mindkettőt az Alberta Egyetemen). 1992-ben [[Tudományos fokozat|Ph.D.]] fokozatot szerzett klinikai pszichológiából a McGill egyetemen. Ezt követően posztdoktori munkatársként két évig a McGill egyetemen maradt, majd [[Massachusetts]]be költözött, ahol a [[Harvard Egyetem|Harvard]] pszichológia tanszékén asszisztensként és docensként dolgozott. 1998-ban [[Toronto|Torontóba]] költözött, és a Torontói egyetemen professzorként kezdett el dolgozni. Két könyvet írt, az első a ''Maps of Meaning: The Architecture of Belief'' (A jelentés térképe: A hit felépítése) (1999), ebben azt mutatja be, hogy a hit- és mítoszrendszerek milyen szerepet játszanak az érzelmek szabályozásában, a jelentésalkotásban, és a [[népirtás]]ok motivációjában.<ref>{{CitLib|aut=Erik M. Gregory|aut2=Pamela B. Rutledge|tit=Exploring Positive Psychology: The Science of Happiness and Well-Being: The Science of Happiness and Well-Being|ann=2016-10-03|isbn=9781610699402|url=https://books.google.com/books?id=yKgDDQAAQBAJ|accd=2018-03-01}}</ref><ref>{{CitLib|aut=J. Harold Ellens|tit=The Destructive Power of Religion: Models and cases of violence in religion|ann=2004|isbn=9780275979744|url=https://books.google.com/books?id=Fp8QAQAAMAAJ|accd=2018-03-01}}</ref><ref>{{CitLib|aut=Joan McCord|tit=Beyond Empiricism: Institutions and Intentions in the Study of Crime|isbn=9781412818063|url=https://books.google.com/books?id=bZioQ3X6cQcC|accd=2018-03-01}}</ref> Második könyve, a ''12 Rules for Life: An Antidote to Chaos'' (12 szabály az élethez: A káosz ellenszere) 2018 januárjában jelent meg.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.theguardian.com/global/2018/jan/21/jordan-peterson-self-help-author-12-steps-interview|title=Jordan Peterson: ‘The pursuit of happiness is a pointless goal’|accessdate=2018-03-01|last=Lott|first=Tim|date=2018-01-21|work=the Guardian|language=en}}</ref><ref name=":1">{{Cite news|title=Christie Blatchford sits down with ‘warrior for common sense’ Jordan Peterson|url=http://nationalpost.com/feature/christie-blatchford-sits-down-with-warrior-for-common-sense-jordan-peterson|work=National Post|date=2018-01-19|accessdate=2018-03-01|language=en-US}}</ref><ref name=":2">{{Cite news|title=What’s So Dangerous About Jordan Peterson?|url=https://www.chronicle.com/article/What-s-So-Dangerous-About/242256|work=The Chronicle of Higher Education|date=2018-01-17|accessdate=2018-03-01}}</ref>

A lap 2021. április 12., 20:16-kori változata

Jordan Peterson
SzületettJordan Bernt Peterson
1962. június 12. (62 éves)[1]
Edmonton[2]
Állampolgárságakanadai
HázastársaTammy Peterson (1989–)
Gyermekeikét gyermek:
  • Mikhaila Peterson
  • Julian Peterson
SzüleiBeverley Peterson
Walter Peterson
Foglalkozása
Tisztsége
  • posztdoktori kutató (1991–1993, McGill Egyetem)
  • egyetemi oktató (1993–1998, Harvard Egyetem)
  • egyetemi oktató (1998–, Torontói Egyetem)
Iskolái
  • Albertai Egyetem (BA, politikatudomány, pszichológia)
  • Grande Prairie Regional College (politikatudomány, angol irodalomtudomány)
  • McGill Egyetem (1985–1991, PhD, klinikai pszichológia)
Jordan Peterson aláírása
Jordan Peterson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordan Peterson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jordan Bernt Peterson, Jordan B. Peterson (Fairview, 1962. június 12. –) kanadai politológus és klinikai pszichológus, a Torontói Egyetem pszichológia tanszékének professzora. Főként szociál, és személyiség pszichológiával[3] foglalkozik, kiemelt tekintettel a vallások és ideológiák pszichológiájára,[4] valamint a személyiség és a teljesítmény felmérésére és fejlesztésére.[5] Nézeteit egzisztencialista filozófusok (Kierkegaard, Sartre, Camus) alaptételeire és Jung illetve Freud analitikus pszichológiájára alapozza, emellett felhasználja Joseph Campbell munkáit is.

Fairviewben nőtt fel, Albertában. 1982-ben vette át első BA diplomáját politikatudományból, majd 1984-ben pszichológiából (mindkettőt az Alberta Egyetemen). 1992-ben Ph.D. fokozatot szerzett klinikai pszichológiából a McGill egyetemen. Ezt követően posztdoktori munkatársként két évig a McGill egyetemen maradt, majd Massachusettsbe költözött, ahol a Harvard pszichológia tanszékén asszisztensként és docensként dolgozott. 1998-ban Torontóba költözött, és a Torontói egyetemen professzorként kezdett el dolgozni. Két könyvet írt, az első a Maps of Meaning: The Architecture of Belief (A jelentés térképe: A hit felépítése) (1999), ebben azt mutatja be, hogy a hit- és mítoszrendszerek milyen szerepet játszanak az érzelmek szabályozásában, a jelentésalkotásban, és a népirtások motivációjában.[6][7][8] Második könyve, a 12 Rules for Life: An Antidote to Chaos (12 szabály az élethez: A káosz ellenszere) 2018 januárjában jelent meg.[9][10][11]

2016-ban több videót osztott meg YouTube csatornáján, amelyekben a politikai korrektséget, és a kanadai kormány C-16-os rendeletét kritizálta,[9][10][11] miután egyetemi feletteseivel és aktivista diákokkal vitába, majd az egyetemmel pereskedésbe keveredett (az egyetem bocsánatot kért, miután rágalmakkal illette Petersont, de Peterson szerint a bocsánatkérés nem volt őszinte).[12] A videók után jelentős médiavisszhangot kapott. YouTube-os nézettsége miatt sokan gondolnak rá közszereplőként. Peterson saját magát klasszikus liberálisnak tartja, mégis sokan az alt-right mozgalomhoz kötik.[13]

Művei magyarul

  • 12 szabály az élethez. Így kerüld el a káoszt!; előszó Norman Doidge, ford. Horváth M. Zsanett; 21. Század, Bp., 2018
  • Túl a renden. Újabb 12 szabály az élethez; ford. Dufka Hajnalka; 21. Század, Bp., 2021

Jegyzetek

  1. ↑ Catalogue of the Library of the Pontifical University of the Holy Cross
  2. ↑ https://www.thestar.com/news/insight/2018/03/16/jordan-peterson-is-trying-to-make-sense-of-the-world-including-his-own-strange-journey.html
  3. ↑ Jordan B Peterson | Ph.D. | University of Toronto, Toronto | U of T | Department of Psychology | ResearchGate (angol nyelven). ResearchGate. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  4. ↑ „'We're teaching university students lies' - An interview with Dr Jordan Peterson”, C2C Journal, 2016. december 1. (Hozzáférés: 2018. március 1.) (amerikai angol nyelvű) 
  5. ↑ (2018. február 22.) „Jordan Peterson” (angol nyelven). Wikipedia. 
  6. ↑ Erik M. Gregory – Pamela B. Rutledge: Exploring Positive Psychology: The Science of Happiness and Well-Being: The Science of Happiness and Well-Being. 2016–10–03. ISBN 9781610699402 Hozzáférés: 2018. március 1.  
  7. ↑ J. Harold Ellens: The Destructive Power of Religion: Models and cases of violence in religion. 2004. ISBN 9780275979744 Hozzáférés: 2018. március 1.  
  8. ↑ Joan McCord: Beyond Empiricism: Institutions and Intentions in the Study of Crime. ISBN 9781412818063 Hozzáférés: 2018. március 1.  
  9. ↑ a b Lott, Tim: Jordan Peterson: ‘The pursuit of happiness is a pointless goal’ (angol nyelven). the Guardian, 2018. január 21. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  10. ↑ a b „Christie Blatchford sits down with ‘warrior for common sense’ Jordan Peterson”, National Post, 2018. január 19. (Hozzáférés: 2018. március 1.) (amerikai angol nyelvű) 
  11. ↑ a b „What’s So Dangerous About Jordan Peterson?”, The Chronicle of Higher Education, 2018. január 17. (Hozzáférés: 2018. március 1.) 
  12. ↑ Jordan Peterson Beating Pundits ... . Politico.com. Hiv. beill.: 2018-08-16
  13. ↑ Jordan Peterson and the transgender wars (brit angol nyelven). Spectator Life, 2017. szeptember 20. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jordan_Peterson&oldid=23774193”