Ugrás a tartalomhoz

„Zeőke Antal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pordav (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „dr. '''Zeőke Antal''' (''Zeöke,'' Csíkszereda, 1884. július 13.Budapest, 1983. augusztus 20.) magyar újságíró, szerkesztő, la…”
 
Pordav (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Vezető infobox
| név =Zeőke Antal
| születési hely =[[Csíkszereda]]
| születési dátum =[[1884]]. [[július 13.]]
| halálozási hely =[[Budapest]]
| halálozási dátum =[[1983]]. [[augusztus 20.]] {{életkor-holt|1884|7|13|1983|8|20}}
| házastárs =
| párt =[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt]]
| választókerület =[[Gyoma (település)|Gyoma]]
| foglalkozás =szerkesztő, politikus
| vallás =római katolikus
}}
dr. '''Zeőke Antal''' (''Zeöke,'' [[Csíkszereda]], [[1884]]. [[július 13.]] – [[Budapest]], [[1983|1983.]] [[augusztus 20.]]) magyar újságíró, szerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő.
dr. '''Zeőke Antal''' (''Zeöke,'' [[Csíkszereda]], [[1884]]. [[július 13.]] – [[Budapest]], [[1983|1983.]] [[augusztus 20.]]) magyar újságíró, szerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő.


== Élete ==
== Élete ==
1884. július 13-án Csíkszeredán született [[Székelyek|székely]] [[lófő]] családban. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában, államtudományi tanulmányait Budapesten végezte. Letette az államszámviteli vizsgát is. Ebben az időben számos politikai cikke jelent meg a csiki lapokban báró [[Bánffy Dezső (miniszterelnök)|Bánffy Dezső]] független gazdasági programjának támogatására. Tanulmányai befejezése után a [[Postatakarékpénztár]] budapesti központjához került, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki fogalmazónak. Amikor [[Nagyatádi Szabó István]] népgazdasági miniszter, később pedig a [[Tanácsköztársaság]] bukása után földművelésügyi, majd közélelmezési miniszter lett, Zeöke oda is követte őt és titkára volt a miniszternek. Az Országos Állatvédő Egyesületnek főfelügyelője volt és éveken át szerkesztette az egyesület évkönyvét. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben|1920-as választásokon]] a [[Gyoma (település)|gyomai]] kerületben lépett fel és Székely János népjóléti államtitkárral és Timár Ambrus plébánossal szemben óriási többséggel képviselővé választották meg, a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárt]] programjával. Budapest Székesfőváros III. kerülete is törvényhatósági bizottsági taggá választotta. Ő volt az egyedüli kisgazdapárti székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Nagyatádi Szabó István bizalmas hívének számított. Az 1920-22-es nemzetgyűlésben a kisgazdaérdekek védelmében több élénk visszhangot keltő beszédet és interpellációt mondott. 1921-ben az [[Eskütt-féle panama]] kapcsán bűnvádi eljárás indult meg ellene, a nemzetgyűlés a mentelmi jogát fel is függesztette, azonban az ügyészség a vizsgálat során megszüntette ellene az eljárást, és rehabilitálta. Az [[Egységes Párt]] megalakulásakor csatlakozott a párthoz. Az 1922-es választásokon pótválasztásba került [[Vági István (politikus)|Vági Istvánnal]], akivel szemben 732 szótöbbséggel nyert. 1926-ban miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, és ebben az évben is bejutott az országgyűlésbe régi kerületéből, Zajka Béla ellen nyert. Ekkor [[Kondoros]] díszpolgára lett. 1931-ben is képviselőnek választották, de a következő választásokon kikerült az országgyűlésből. [[Gyoma (település)|Gyoma]] község a vasúttól délre fekvő részét - érdemei elismeréséül - az eddigi Besenyőszeg helyett Zeőke-telepnek nevezte el. [[Zagyvarékas|Zagyvarékason]] is díszpolgárnak választották. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének társelnöke volt, és több körnek és egyesületnek is elnöke, díszelnöke lett. A Magyar Vidék és a Gyoma-Endrőd-Kondoros című helyi lapoknak volt főszerkesztője és kiadója. Sírja a [[Farkasréti temető|Farkasréti temetőben]] található.
1884. július 13-án Csíkszeredán született [[Székelyek|székely]] [[lófő]] családban. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában, államtudományi tanulmányait Budapesten végezte. Letette az államszámviteli vizsgát is. Ebben az időben számos politikai cikke jelent meg a csiki lapokban báró [[Bánffy Dezső (miniszterelnök)|Bánffy Dezső]] független gazdasági programjának támogatására. Tanulmányai befejezése után a [[Postatakarékpénztár]] budapesti központjához került, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki fogalmazónak. Amikor [[Nagyatádi Szabó István]] népgazdasági miniszter, később pedig a [[Tanácsköztársaság]] bukása után földművelésügyi, majd közélelmezési miniszter lett, Zeőke oda is követte őt és titkára volt a miniszternek. Az Országos Állatvédő Egyesületnek főfelügyelője volt és éveken át szerkesztette az egyesület évkönyvét. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben|1920-as választásokon]] a [[Gyoma (település)|gyomai]] kerületben lépett fel és Székely János népjóléti államtitkárral és Timár Ambrus plébánossal szemben óriási többséggel képviselővé választották meg, a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárt]] programjával. Budapest Székesfőváros III. kerülete is törvényhatósági bizottsági taggá választotta. Ő volt az egyedüli kisgazdapárti székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Nagyatádi Szabó István bizalmas hívének számított. Az 1920-22-es nemzetgyűlésben a kisgazdaérdekek védelmében több élénk visszhangot keltő beszédet és interpellációt mondott. 1921-ben az [[Eskütt-féle panama]] kapcsán bűnvádi eljárás indult meg ellene, a nemzetgyűlés a mentelmi jogát fel is függesztette, azonban az ügyészség a vizsgálat során megszüntette ellene az eljárást, és rehabilitálta. Az [[Egységes Párt]] megalakulásakor csatlakozott a párthoz. Az 1922-es választásokon pótválasztásba került [[Vági István (politikus)|Vági Istvánnal]], akivel szemben 732 szótöbbséggel nyert. 1926-ban miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, és ebben az évben is bejutott az országgyűlésbe régi kerületéből, Zajka Béla ellen nyert. Ekkor [[Kondoros]] díszpolgára lett. 1931-ben is képviselőnek választották, de a következő választásokon kikerült az országgyűlésből. [[Gyoma (település)|Gyoma]] község a vasúttól délre fekvő részét - érdemei elismeréséül - az eddigi Besenyőszeg helyett Zeőke-telepnek nevezte el. [[Zagyvarékas|Zagyvarékason]] is díszpolgárnak választották. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének társelnöke volt, és több körnek és egyesületnek is elnöke, díszelnöke lett. A Magyar Vidék és a Gyoma-Endrőd-Kondoros című helyi lapoknak volt főszerkesztője és kiadója. Sírja a [[Farkasréti temető|Farkasréti temetőben]] található.


== Elismerései ==
== Elismerései ==

A lap 2020. június 17., 16:38-kori változata

Zeőke Antal

Született1884. július 13.
Csíkszereda
Elhunyt1983. augusztus 20. (99 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
PártFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
VálasztókerületGyoma

Foglalkozásszerkesztő, politikus
Vallásrómai katolikus

dr. Zeőke Antal (Zeöke, Csíkszereda, 1884. július 13.Budapest, 1983. augusztus 20.) magyar újságíró, szerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő.

Élete

1884. július 13-án Csíkszeredán született székely lófő családban. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában, államtudományi tanulmányait Budapesten végezte. Letette az államszámviteli vizsgát is. Ebben az időben számos politikai cikke jelent meg a csiki lapokban báró Bánffy Dezső független gazdasági programjának támogatására. Tanulmányai befejezése után a Postatakarékpénztár budapesti központjához került, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki fogalmazónak. Amikor Nagyatádi Szabó István népgazdasági miniszter, később pedig a Tanácsköztársaság bukása után földművelésügyi, majd közélelmezési miniszter lett, Zeőke oda is követte őt és titkára volt a miniszternek. Az Országos Állatvédő Egyesületnek főfelügyelője volt és éveken át szerkesztette az egyesület évkönyvét. Az 1920-as választásokon a gyomai kerületben lépett fel és Székely János népjóléti államtitkárral és Timár Ambrus plébánossal szemben óriási többséggel képviselővé választották meg, a kisgazdapárt programjával. Budapest Székesfőváros III. kerülete is törvényhatósági bizottsági taggá választotta. Ő volt az egyedüli kisgazdapárti székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Nagyatádi Szabó István bizalmas hívének számított. Az 1920-22-es nemzetgyűlésben a kisgazdaérdekek védelmében több élénk visszhangot keltő beszédet és interpellációt mondott. 1921-ben az Eskütt-féle panama kapcsán bűnvádi eljárás indult meg ellene, a nemzetgyűlés a mentelmi jogát fel is függesztette, azonban az ügyészség a vizsgálat során megszüntette ellene az eljárást, és rehabilitálta. Az Egységes Párt megalakulásakor csatlakozott a párthoz. Az 1922-es választásokon pótválasztásba került Vági Istvánnal, akivel szemben 732 szótöbbséggel nyert. 1926-ban miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, és ebben az évben is bejutott az országgyűlésbe régi kerületéből, Zajka Béla ellen nyert. Ekkor Kondoros díszpolgára lett. 1931-ben is képviselőnek választották, de a következő választásokon kikerült az országgyűlésből. Gyoma község a vasúttól délre fekvő részét - érdemei elismeréséül - az eddigi Besenyőszeg helyett Zeőke-telepnek nevezte el. Zagyvarékason is díszpolgárnak választották. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének társelnöke volt, és több körnek és egyesületnek is elnöke, díszelnöke lett. A Magyar Vidék és a Gyoma-Endrőd-Kondoros című helyi lapoknak volt főszerkesztője és kiadója. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Elismerései

  • Kondoros díszpolgára
  • Zagyvarékas díszpolgára

Források

  • 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
  • 1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
  • 1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
  • 1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
  • 1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
  • 1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
  • 1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
  • 1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
  • szereda.Origo IX. évfolyam 8. szám