„Zeőke Antal” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „dr. '''Zeőke Antal''' (''Zeöke,'' Csíkszereda, 1884. július 13. – Budapest, 1983. augusztus 20.) magyar újságíró, szerkesztő, la…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vezető infobox |
|||
| név =Zeőke Antal |
|||
| születési hely =[[Csíkszereda]] |
|||
| születési dátum =[[1884]]. [[július 13.]] |
|||
| halálozási hely =[[Budapest]] |
|||
| halálozási dátum =[[1983]]. [[augusztus 20.]] {{életkor-holt|1884|7|13|1983|8|20}} |
|||
| házastárs = |
|||
| párt =[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt]] |
|||
| választókerület =[[Gyoma (település)|Gyoma]] |
|||
| foglalkozás =szerkesztő, politikus |
|||
| vallás =római katolikus |
|||
}} |
|||
dr. '''Zeőke Antal''' (''Zeöke,'' [[Csíkszereda]], [[1884]]. [[július 13.]] – [[Budapest]], [[1983|1983.]] [[augusztus 20.]]) magyar újságíró, szerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő. |
dr. '''Zeőke Antal''' (''Zeöke,'' [[Csíkszereda]], [[1884]]. [[július 13.]] – [[Budapest]], [[1983|1983.]] [[augusztus 20.]]) magyar újságíró, szerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
1884. július 13-án Csíkszeredán született [[Székelyek|székely]] [[lófő]] családban. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában, államtudományi tanulmányait Budapesten végezte. Letette az államszámviteli vizsgát is. Ebben az időben számos politikai cikke jelent meg a csiki lapokban báró [[Bánffy Dezső (miniszterelnök)|Bánffy Dezső]] független gazdasági programjának támogatására. Tanulmányai befejezése után a [[Postatakarékpénztár]] budapesti központjához került, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki fogalmazónak. Amikor [[Nagyatádi Szabó István]] népgazdasági miniszter, később pedig a [[Tanácsköztársaság]] bukása után földművelésügyi, majd közélelmezési miniszter lett, |
1884. július 13-án Csíkszeredán született [[Székelyek|székely]] [[lófő]] családban. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában, államtudományi tanulmányait Budapesten végezte. Letette az államszámviteli vizsgát is. Ebben az időben számos politikai cikke jelent meg a csiki lapokban báró [[Bánffy Dezső (miniszterelnök)|Bánffy Dezső]] független gazdasági programjának támogatására. Tanulmányai befejezése után a [[Postatakarékpénztár]] budapesti központjához került, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki fogalmazónak. Amikor [[Nagyatádi Szabó István]] népgazdasági miniszter, később pedig a [[Tanácsköztársaság]] bukása után földművelésügyi, majd közélelmezési miniszter lett, Zeőke oda is követte őt és titkára volt a miniszternek. Az Országos Állatvédő Egyesületnek főfelügyelője volt és éveken át szerkesztette az egyesület évkönyvét. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben|1920-as választásokon]] a [[Gyoma (település)|gyomai]] kerületben lépett fel és Székely János népjóléti államtitkárral és Timár Ambrus plébánossal szemben óriási többséggel képviselővé választották meg, a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárt]] programjával. Budapest Székesfőváros III. kerülete is törvényhatósági bizottsági taggá választotta. Ő volt az egyedüli kisgazdapárti székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Nagyatádi Szabó István bizalmas hívének számított. Az 1920-22-es nemzetgyűlésben a kisgazdaérdekek védelmében több élénk visszhangot keltő beszédet és interpellációt mondott. 1921-ben az [[Eskütt-féle panama]] kapcsán bűnvádi eljárás indult meg ellene, a nemzetgyűlés a mentelmi jogát fel is függesztette, azonban az ügyészség a vizsgálat során megszüntette ellene az eljárást, és rehabilitálta. Az [[Egységes Párt]] megalakulásakor csatlakozott a párthoz. Az 1922-es választásokon pótválasztásba került [[Vági István (politikus)|Vági Istvánnal]], akivel szemben 732 szótöbbséggel nyert. 1926-ban miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, és ebben az évben is bejutott az országgyűlésbe régi kerületéből, Zajka Béla ellen nyert. Ekkor [[Kondoros]] díszpolgára lett. 1931-ben is képviselőnek választották, de a következő választásokon kikerült az országgyűlésből. [[Gyoma (település)|Gyoma]] község a vasúttól délre fekvő részét - érdemei elismeréséül - az eddigi Besenyőszeg helyett Zeőke-telepnek nevezte el. [[Zagyvarékas|Zagyvarékason]] is díszpolgárnak választották. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének társelnöke volt, és több körnek és egyesületnek is elnöke, díszelnöke lett. A Magyar Vidék és a Gyoma-Endrőd-Kondoros című helyi lapoknak volt főszerkesztője és kiadója. Sírja a [[Farkasréti temető|Farkasréti temetőben]] található. |
||
== Elismerései == |
== Elismerései == |
A lap 2020. június 17., 16:38-kori változata
Zeőke Antal | |
Született | 1884. július 13. Csíkszereda |
Elhunyt | 1983. augusztus 20. (99 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
Választókerület | Gyoma |
Foglalkozás | szerkesztő, politikus |
Vallás | római katolikus |
dr. Zeőke Antal (Zeöke, Csíkszereda, 1884. július 13. – Budapest, 1983. augusztus 20.) magyar újságíró, szerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő.
Élete
1884. július 13-án Csíkszeredán született székely lófő családban. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában, államtudományi tanulmányait Budapesten végezte. Letette az államszámviteli vizsgát is. Ebben az időben számos politikai cikke jelent meg a csiki lapokban báró Bánffy Dezső független gazdasági programjának támogatására. Tanulmányai befejezése után a Postatakarékpénztár budapesti központjához került, majd a földművelésügyi minisztériumba nevezték ki fogalmazónak. Amikor Nagyatádi Szabó István népgazdasági miniszter, később pedig a Tanácsköztársaság bukása után földművelésügyi, majd közélelmezési miniszter lett, Zeőke oda is követte őt és titkára volt a miniszternek. Az Országos Állatvédő Egyesületnek főfelügyelője volt és éveken át szerkesztette az egyesület évkönyvét. Az 1920-as választásokon a gyomai kerületben lépett fel és Székely János népjóléti államtitkárral és Timár Ambrus plébánossal szemben óriási többséggel képviselővé választották meg, a kisgazdapárt programjával. Budapest Székesfőváros III. kerülete is törvényhatósági bizottsági taggá választotta. Ő volt az egyedüli kisgazdapárti székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Nagyatádi Szabó István bizalmas hívének számított. Az 1920-22-es nemzetgyűlésben a kisgazdaérdekek védelmében több élénk visszhangot keltő beszédet és interpellációt mondott. 1921-ben az Eskütt-féle panama kapcsán bűnvádi eljárás indult meg ellene, a nemzetgyűlés a mentelmi jogát fel is függesztette, azonban az ügyészség a vizsgálat során megszüntette ellene az eljárást, és rehabilitálta. Az Egységes Párt megalakulásakor csatlakozott a párthoz. Az 1922-es választásokon pótválasztásba került Vági Istvánnal, akivel szemben 732 szótöbbséggel nyert. 1926-ban miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, és ebben az évben is bejutott az országgyűlésbe régi kerületéből, Zajka Béla ellen nyert. Ekkor Kondoros díszpolgára lett. 1931-ben is képviselőnek választották, de a következő választásokon kikerült az országgyűlésből. Gyoma község a vasúttól délre fekvő részét - érdemei elismeréséül - az eddigi Besenyőszeg helyett Zeőke-telepnek nevezte el. Zagyvarékason is díszpolgárnak választották. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének társelnöke volt, és több körnek és egyesületnek is elnöke, díszelnöke lett. A Magyar Vidék és a Gyoma-Endrőd-Kondoros című helyi lapoknak volt főszerkesztője és kiadója. Sírja a Farkasréti temetőben található.
Elismerései
- Kondoros díszpolgára
- Zagyvarékas díszpolgára
Források
- 1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
- 1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
- 1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
- 1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
- 1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
- 1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
- 1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
- 1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
- szereda.Origo IX. évfolyam 8. szám