Foucher de Chartres

Foucher de Chartres
Életrajzi adatok
Született	1059 körül Chartres
Elhunyt	1127 körül Jeruzsálem?
Ismeretes mint	író krónikaíró káplán történész
Nemzetiség	francia(?)
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Jelentős munkái	Gesta Francorum Jherusalem Peregrinantium

Foucher de Chartres (1059 körül – 1127 körül) középkori történetíró és I. Baldwin jeruzsálemi király udvari papja. A keresztes háborúk kortársaként értékes információkkal szolgál Gesta Francorum Jherusalem Peregrinantium című művében az első keresztes hadjáratról.

Élete és működése

Foucher 1059 körül született Chartres-ban, de legalább is annak környékén. Gondos nevelésben részesült, valószínűleg a Chartres-ban működő püspök iskolában. A clermonti zsinatról adott beszámolója alapján valószínű, hogy személyesen is részt vett a zsinaton, vagy egyik, a zsinaton jelen lévő közeli ismerőse, talán Chartres-i Ivo adott neki alapos tájékoztatást. Kapcsolatba került a keresztes hadjárat többi vezetőjével, elsősorban Blois-i Istvánnal és Normandiai Róberttel. Velük együtt kelt át Ázsiába Itálián keresztül, és érkezett meg 1097-ben Bizáncba.

1097-ben Boulogne grófja, Balduin megalapította az Edesszai Grófságot, még ugyanebben az évben Foucher lett a káplánja. Mikor a keresztesek 1099-ben meghódították Jeruzsálemet, Foucher követte urát a Jeruzsálemi Királyságba, majd miután 1100-ban Baldwin lett az uralkodó, Foucher is Jeruzsálemben telepedett le. Több egyházi tisztséget is betöltött, talán az Olajfák hegyén álló monostor priorja lett, majd 1115. után a Szent Sír templomának lett a kanonokja. 1127-ben még Jeruzsálemben élt, de későbbit nem tudunk róla.

Három kötetre osztott krónikáját 1101 körül kezdte írni, és valamikor 1128. körül fejezte be. Művét az első keresztes hadjárat legmegbízhatóbb és egyben legismertebb forrásának tartják. Emiatt számos kortársi történetíró felhasználta a már elkészült részeket. Különösen sokat merített belőle Guibert de Nogent, Türoszi Vilmos és Malmesbury Vilmos. Művének legismertebb epizódjai a clermonti zsinaton elmondott pápai beszéd, és Jeruzsálem elfoglalása.

Részlet művéből

Ekkor egyes szaracénok, arabok és etiópok Dávid várába menekültek, mások viszont az Úr és Salamon templomába zárkóztak. E templom csarnokaiban is hevesen küzdöttek velük. Nem volt hely, ahol kardforgató vitézeink meg ne találták volna őket. Sokan Salamon templomának tetejére menekültek fel. Innen zuhantak alá halálos nyíltól találva. Ebben a templomban mintegy tízezer embert fejeztek le. Ha ott lettetek volna, bokáig vérben gázoltatok volna, mint mi. Mit is beszélek erről annyit? Egyikük sem mentette meg életét, de még a nőknek és a gyermekeknek sem kegyelmeztek…

– Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény

Források

• Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-389-347-X
• Sz. Jónás Ilona(szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Európa és Közel-Kelet IV-XV. század. Budapest: Osiris Kiadó. 1999. ISBN 9633795494  . Online.
• Mezey László (szerk.): Krónikások - krónikák I-II. Gondolat Kiadó, 1960.

Kapcsolódó szócikkek

• Patrologia Latina
• Középkori latin irodalom
• Jelentős középkori történetírók listája