„Szent Epiphaniosz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
41. sor: | 41. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Epiphaniosz Szent}} |
{{DEFAULTSORT:Epiphaniosz Szent}} |
||
[[Kategória:A Római Birodalom szentjei]] |
|||
[[Kategória:403-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:403-ban elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Katolikus egyházi személyek]] |
[[Kategória:Katolikus egyházi személyek]] |
||
[[Kategória:Ortodox egyházi személyek]] |
[[Kategória:Ortodox egyházi személyek]] |
||
[[Kategória:Bizánci szentek, boldogok]] |
|||
[[Kategória:A 310-es években született személyek]] |
[[Kategória:A 310-es években született személyek]] |
A lap 2015. augusztus 15., 10:11-kori változata
Szent Epiphaniosz | |
püspök, egyházatya | |
Születése | |
315 körül Eleutheropolis | |
Halála | |
403 (88 évesen) Földközi-tenger | |
Tisztelete | |
Tisztelik | Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Antikhalkédóni egyházak |
Ünnepnapja | május 12. Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Antikhalkédóni egyházak |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Epiphaniosz témájú médiaállományokat. |
Szalamiszi Szent Epiphaniosz (ógörögül: Ἐπιφάνιος, latinul: Epiphanius), (Besanduc (Palesztina), kb. 315 – 403) egyházatya, szalamiszi püspöke és Ciprus érseke, író.
Életpályája
Korán megismerkedett a szerzetesi élettel, és azt előbb Palesztinában, később a remeték hazájában, Egyiptomban gyakorolta. Miután visszatért a hazájába, itt maga alapított egy kolostort, amelynek 30 éven át volt főnöke. Elismertsége alapján jelölték, majd szentelték a ciprusi Szalamisz (akkori nevén Constantia) püspökévé és ezzel a sziget érsekévé, 367–368 körül. Szigorú életvitele miatt még életében, mint szentet tisztelték a hívei. Hitbuzgalma, különösen az Órigenész személye és munkái körül való vitában, néha túlzott hevességre ragadta és arra bírta, hogy más püspökségek ügyeibe is beleavatkozzon, sőt Alexandriai Theophilosz bujtogatásai folytán, még Aranyszájú Szent Jánossal, Órigenész állítólagos védőjével is szembekerült.
Művei
- Művei közül az Anachoratus és Panarion dogmatikai és egyháztörténelmi szempontból becsesek.
- Körülbelül 80 eretnekségnek nyújtja történetét.
- A De mensuris et ponderibus című művében a bibliában előforduló súly- és mértékekről nagy olvasottságot tanúsító módon értekezik.
Forrás
- A Pallas nagy lexikona
- ↑ Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd., 91–92. o. [1977]