„Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
hivatkozás |
→Lásd még: Jogok nyilatkozata (egyértelműsítő lap) lapon megtalálhatóak |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
* [[Az emberi jogok világnapja]] |
* [[Az emberi jogok világnapja]] |
||
* [[Magna charta libertatum]], Anglia, 1215 |
|||
* [[English Bill of Rights]], 1689 |
|||
* [[Virginia Declaration of Rights]], 1776. június |
|||
* [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata]], 1776. július |
|||
* [[United States Bill of Rights]], 1789, elfogadva 1791-ben |
|||
* [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]], 1789 |
|||
* [[A Szovjetunió alkotmánya]], 1918 |
|||
* [[Kanadai jogok és szabadságok alapokmánya]], 1982 |
|||
* [[Convention on the Rights of the Child]], 1990 |
|||
* [[Cairo Declaration on Human Rights in Islam]], 1990 |
|||
<!-- nem tudom, ezek kellenek-e ide, talán az utolsó kettő igen, a többi fölösleges, mert akkor felsorolhatnánk az összes ország alkotmányát egyúttal. --> |
|||
* [[Szabad véleménynyilvánítás]] |
* [[Szabad véleménynyilvánítás]] |
||
A lap 2014. szeptember 18., 17:10-kori változata
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a második világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik.
Története
A nyilatkozatot John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosevelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró, Charles Malik libanoni diplomata és P. C. Chang kínai professzor segítségével. Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag megszavazta, de nyolc ország – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia tartózkodott a szavazástól.
Felépítése és főbb elvei
A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Nem törvényerejű és így nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra, és gyakran hivatkoznak is rá. A nyilatkozat az alapját képezi két, kötelező erejű ENSZ-egyezménynek (Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya; Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya), melyeket 1966. december 16-án fogadott el a Közgyűlés. Akadémikusok, ügyvédek és alkotmánybírák gyakran hivatkoznak rá.
A harminc cikk legfontosabb elemei:
- jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz;
- jog a művelődéshez;
- jog a kulturális életben való részvételhez;
- jog a magántulajdonhoz;
- védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől;
- a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága;
- a vélemény és kifejezése szabadsága.
Érdekességek
A Guinness rekordok könyvében a nyilatkozat a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma; eddig 337 nyelvre és nyelvjárásra fordították le. Lásd: EJENY: Az összes fordítás betűrendes felsorolása. (Hozzáférés: 2008. december 21.)
Lásd még
Ajánlott irodalom
- Johannes Morsink: The Universal Declaration of Human Rights: Origins, Drafting & Intent (Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1999)
További információk
- Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata magyar nyelven
- A nyilatkozat hivatalos honlapja
- Kérdések és válaszok (angol)
- Az emberi jogok nemzetközi törvénye A Magyar ENSZ Társaság honlapján
- Emberi jogok védelme a gyakorlatban
- A Fiatalok az Emberi Jogokért hivatalos honlapja
- Letölthető klipek, amik a 30 emberi jogot mutatják be
- Fiatalok az Emberi Jogokért magyarországi alapítványának honlapja