„Iparcsarnok (Szeged)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
| stílus = |
| stílus = |
||
| felhasznált anyagok = |
| felhasznált anyagok = |
||
| védettség = |
| védettség = helyi védelem alatt |
||
| tervező = |
| tervező = |
||
| építész = [[Sebestyén Endre]] |
| építész = [[Sebestyén Endre]] |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
Az Iparcsarnok a [[szeged]]i belváros egyik legfiatalabb épülete, egyben a [[modernizmus|modernista]] építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője. Az szegedi Ipartestület az első világháború utáni években [[Magyarország]] legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az [[1920-as évek]]ben tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet [[Sebestyén Endre]] tervezte. Az építkezés [[1936]]. [[március 17]]-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. [[1936]]. [[május 30]]-án [[Bornemissza Géza]] iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült épületet. |
Az Iparcsarnok a [[szeged]]i belváros egyik legfiatalabb épülete, egyben a [[modernizmus|modernista]] építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője. Az szegedi Ipartestület az első világháború utáni években [[Magyarország]] legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az [[1920-as évek]]ben tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet [[Sebestyén Endre]] tervezte. Az építkezés [[1936]]. [[március 17]]-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. [[1936]]. [[május 30]]-án [[Bornemissza Géza]] iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült épületet. |
||
Az iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb elemei két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a [[hódmezővásárhely]]i kerámiagyár készítette. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. |
Az iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb elemei két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a mezőgazdaságot jelképező koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a [[hódmezővásárhely]]i kerámiagyár készítette. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne. |
||
| ⚫ | A második világháború után az állam |
||
| ⚫ | A [[második világháború]] után az állam vette birtokba az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/024_kepzomuveszet.htm]</ref> A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig [[1952]]-től a Móra Ferenc Múzeum képtáraként és ideiglenes kiállítóhelyként használták. Az ezredfordulóra az épület lakatlanná és gazdátlanná vált, állaga leromlott. |
||
*http://www.szoborlap.hu/695_a_mezogazdasag_az_ipar_allegoriaja_dombormu_szeged_bakonyi_viktor_geza_1936.html |
*http://www.szoborlap.hu/695_a_mezogazdasag_az_ipar_allegoriaja_dombormu_szeged_bakonyi_viktor_geza_1936.html |
||
A lap 2012. április 18., 09:43-kori változata
| Iparcsarnok | |
_2012-04-13.JPG) | |
| Az épület 2012-ben | |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1936 |
| Védettség | helyi védelem alatt |
| Építész(ek) | Sebestyén Endre |
| Elhelyezkedése | |
 Iparcsarnok
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255114°N 20.151230°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255114°N 20.151230°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Iparcsarnok a szegedi belváros egyik legfiatalabb épülete, egyben a modernista építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője. Az szegedi Ipartestület az első világháború utáni években Magyarország legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az 1920-as években tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet Sebestyén Endre tervezte. Az építkezés 1936. március 17-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. 1936. május 30-án Bornemissza Géza iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült épületet.
Az iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb elemei két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a mezőgazdaságot jelképező koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a hódmezővásárhelyi kerámiagyár készítette. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne.
A második világháború után az állam vette birtokba az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.[1] A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig 1952-től a Móra Ferenc Múzeum képtáraként és ideiglenes kiállítóhelyként használták. Az ezredfordulóra az épület lakatlanná és gazdátlanná vált, állaga leromlott.
http://egykor.hu/szeged/259
