Ugrás a tartalomhoz

„Iparcsarnok (Szeged)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
15. sor: 15. sor:
| stílus =
| stílus =
| felhasznált anyagok =
| felhasznált anyagok =
| védettség = műemlék
| védettség = helyi védelem alatt
| tervező =
| tervező =
| építész = [[Sebestyén Endre]]
| építész = [[Sebestyén Endre]]
50. sor: 50. sor:
Az Iparcsarnok a [[szeged]]i belváros egyik legfiatalabb épülete, egyben a [[modernizmus|modernista]] építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője. Az szegedi Ipartestület az első világháború utáni években [[Magyarország]] legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az [[1920-as évek]]ben tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet [[Sebestyén Endre]] tervezte. Az építkezés [[1936]]. [[március 17]]-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. [[1936]]. [[május 30]]-án [[Bornemissza Géza]] iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült épületet.
Az Iparcsarnok a [[szeged]]i belváros egyik legfiatalabb épülete, egyben a [[modernizmus|modernista]] építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője. Az szegedi Ipartestület az első világháború utáni években [[Magyarország]] legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az [[1920-as évek]]ben tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet [[Sebestyén Endre]] tervezte. Az építkezés [[1936]]. [[március 17]]-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. [[1936]]. [[május 30]]-án [[Bornemissza Géza]] iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült épületet.


Az iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb elemei két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a [[hódmezővásárhely]]i kerámiagyár készítette. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette.
Az iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb elemei két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a mezőgazdaságot jelképező koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a [[hódmezővásárhely]]i kerámiagyár készítette. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne.

A második világháború után az állam elkobozta az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/024_kepzomuveszet.htm]</ref> A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig képtárként és ideiglenes kiállítóhelyként használták.


A [[második világháború]] után az állam vette birtokba az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/024_kepzomuveszet.htm]</ref> A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig [[1952]]-től a Móra Ferenc Múzeum képtáraként és ideiglenes kiállítóhelyként használták. Az ezredfordulóra az épület lakatlanná és gazdátlanná vált, állaga leromlott.
*http://www.szoborlap.hu/695_a_mezogazdasag_az_ipar_allegoriaja_dombormu_szeged_bakonyi_viktor_geza_1936.html
*http://www.szoborlap.hu/695_a_mezogazdasag_az_ipar_allegoriaja_dombormu_szeged_bakonyi_viktor_geza_1936.html



A lap 2012. április 18., 09:43-kori változata

Iparcsarnok
Az épület 2012-ben
Az épület 2012-ben
Építési adatok
Építés éve1936
Védettséghelyi védelem alatt
Építész(ek)Sebestyén Endre
Elhelyezkedése
Iparcsarnok (Magyarország)
Iparcsarnok
Iparcsarnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255114°N 20.151230°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255114°N 20.151230°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Iparcsarnok a szegedi belváros egyik legfiatalabb épülete, egyben a modernista építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője. Az szegedi Ipartestület az első világháború utáni években Magyarország legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az 1920-as években tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet Sebestyén Endre tervezte. Az építkezés 1936. március 17-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. 1936. május 30-án Bornemissza Géza iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült épületet.

Az iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb elemei két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a mezőgazdaságot jelképező koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a hódmezővásárhelyi kerámiagyár készítette. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne.

A második világháború után az állam vette birtokba az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.[1] A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig 1952-től a Móra Ferenc Múzeum képtáraként és ideiglenes kiállítóhelyként használták. Az ezredfordulóra az épület lakatlanná és gazdátlanná vált, állaga leromlott.

http://www.delmagyar.hu/idoutazas/idoutazas_a_delmagyarral_a_masodik_varos__ket_rendezvenye/2081804/

http://egykor.hu/szeged/259