„Német Polgári Törvénykönyv (BGB)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. július 25., 23:03-kori változata

A Német Polgári Törvénykönyv, azaz a Bürgerliches Gezetzbuch végleges változatát 1896. augusztus 18-án fogadta el a német törvényhozás. A Német Polgári Törvénykönyv a Code Civil és az Osztrák Polgári Törvénykönyv mellett az egyik legfontosabb civiljogi kódex Európában. A BGB több más kodifikációra jelentős hatást gyakorolt, például Portugáliára, Görögországra, vagy Japánra.

Története

Németországot a XIX. században az önálló tartományok és városállamok miatt jogi széttagoltság jellemezte; néhol új kódexek (például Szászország), máshol törvényjavaslatok születtek (Bajorország), Poroszországban pedig hatályban maradt az Allgemeines Landrecht. Az egységes kódex megalkotásának gondolata már ekkor felmerült, azonban hosszas vitákat folytattak a történeti-pandektajogi hagyományokra támaszkodók (Savigny) és a nemzeti jogot alktoni kívánó germanisták (Gierke). A törvénykönyv végül Bismarck után válhatott valósággá; a BGB-t 1896-ban hirdették ki, és 1900. január 1-jén lépett hatályba, mely "inkább a XIX. század fináléja, mint a XX. század nyitánya", Gustav Radbruch szerint. 2001-ben jelentős reformokon esett át a BGB; orvosolták a hibás teljesítésről szóló szabályokat, az idejétmúlt kötelmi jogi szabályokat felülvizsgálták, melyek immáron az Európai Közösségi jogon alapultak. Az újraszámozott, az Európai Közösség irányelveit is figyelembe vevő BGB 2002. január 1-jén lépett hatályba.

Szerkezete

A törvénykönyv szerkezete sajátos, felosztásában a következő rendszert követi; kötelmi jog (II. könyv), tulajdonjog (III. könyv), családi jog (IV. könyv), öröklési jog (V. könyv). A BGB szerkezete és dogmatikai megoldásai lényegében a magyar Polgári törvénykönyvhöz hasonlóak,^[1] felépítése inkább a jogászi logika terméke, mely elsősorban a pandektista iskola hatásának köszönhető.^[2] A jogi irodalomban általánosan elfogadott az a nézet, hogy bár a BGB címzettjei az állampolgárok, mégis pontossága, részletessége és absztraktságra törekvő nyelvezete miatt jogászjognak is nevezik. Fő célja nem a tömörség, hanem a pontosság, ezért olykor igen bonyolult. Sok kereszthivatkozás található benne, így egyes rendelkezéseket csak a több szakaszon át kifejtett fogalmak megértésével érthetjük meg.^[3]

Források

↑ http://jog.unideb.hu/tanszekek/jogszoc/tse/jogszoc_a%20nemet_jogrendszer-08-09-2.pdf
↑ http://www.phil-inst.hu/recepcio/htm/7/702_belso.htm
↑ Bevezetés és jog- és államtudományokba (2006, Miskolc, Prudentia Iuris, szerk. Szabó Miklós), 152. oldal

Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] ttps://jog.unideb.hu/tanszekek/jogszoc/tse/jogszoc_a%20nemet_jogrendszer-08-09-2.pdf

[2] ttps://www.phil-inst.hu/recepcio/htm/7/702_belso.htm

[3] Bevezetés és jog- és államtudományokba (2006, Miskolc, Prudentia Iuris, szerk. Szabó Miklós), 152. oldal

[1]

[2]

[3]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Története ==
-Németországot a XIX. században az önálló tartományok és városállamok miatt jogi széttagoltság jellemezte; néhol új kódexek (például [[Szászország]]), máshol törvényjavaslatok születtek ([[Bajorország]]), [[Poroszország]]ban pedig hatályban maradt az [[Kodifik%C3%A1ci%C3%B3#Porosz_.C3.81ltal.C3.A1nos_T.C3.B6rv.C3.A9nyk.C3.B6nyv_.28ALR.29|Allgemeines Landrecht]]. Az egységes kódex megalkotásának gondolata már ekkor felmerült, azonban hosszas vitákat folytattak a történeti-pandektajogi  hagyományokra támaszkodók ([[Friedrich Carl von Savigny|Savigny]]) és a nemzeti jogot alktoni kívánó germanisták ([[Otto von Gierke|Gierke]]). A törvénykönyv végül [[Otto von Bismarck|Bismarck]] után válhatott valósággá; a BGB-t 1896-ban hirdették ki, és 1900. január 1-jén lépett hatályba, mely "inkább a XIX. század fináléja, mint a XX. század nyitánya", [[Gustav Radbruch]] szerint. 2001-ben jelentős reformokon esett át a BGB; orvosolták a hibás teljesítésről szóló szabályokat, az idejétmúlt kötelmi jogi szabályokat felülvizsgálták, melyek immáron az Európai Közösségi jogon alapultak. Az újraszámozott, az Európai Közösség irányelveit is figyelembe vevő BGB [[2002]]. [[január 1.|január 1-jén]] lépett hatályba.
+Németországot a XIX. században az önálló tartományok és városállamok miatt jogi széttagoltság jellemezte; néhol új kódexek (például [[Szászország]]), máshol törvényjavaslatok születtek ([[Bajorország]]), [[Porosz Királyság|Poroszországban]] pedig hatályban maradt az [[Kodifik%C3%A1ci%C3%B3#Porosz_.C3.81ltal.C3.A1nos_T.C3.B6rv.C3.A9nyk.C3.B6nyv_.28ALR.29|Allgemeines Landrecht]]. Az egységes kódex megalkotásának gondolata már ekkor felmerült, azonban hosszas vitákat folytattak a történeti-pandektajogi  hagyományokra támaszkodók ([[Friedrich Carl von Savigny|Savigny]]) és a nemzeti jogot alktoni kívánó germanisták ([[Otto von Gierke|Gierke]]). A törvénykönyv végül [[Otto von Bismarck|Bismarck]] után válhatott valósággá; a BGB-t 1896-ban hirdették ki, és 1900. január 1-jén lépett hatályba, mely "inkább a XIX. század fináléja, mint a XX. század nyitánya", [[Gustav Radbruch]] szerint. 2001-ben jelentős reformokon esett át a BGB; orvosolták a hibás teljesítésről szóló szabályokat, az idejétmúlt kötelmi jogi szabályokat felülvizsgálták, melyek immáron az Európai Közösségi jogon alapultak. Az újraszámozott, az Európai Közösség irányelveit is figyelembe vevő BGB [[2002]]. [[január 1.|január 1-jén]] lépett hatályba.
 == Szerkezete ==