Ugrás a tartalomhoz

„Háromkút” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
WikitanvirBot (vitalap | szerkesztései)
46 944 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Трей-Финтинь
Sokoró (vitalap | szerkesztései)
1 291 szerkesztés
→‎Fekvése: Forrás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
 
(11 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Román település infobox
{{Román település infobox
|román név=Trei Fântâni
|román név = Trei Fântâni
|magyar név=Háromkút
|magyar név = Háromkút
|kép=
|kép =
|képméret=
|képméret =
|képaláírás=
|képaláírás =
|címer=
|címer =
|zászló=
|zászló =
|történelmi régió=
|történelmi régió = Erdély
| fejlesztési régió =Északkelet-romániai fejlesztési régió
| fejlesztési régió = Északkelet-romániai fejlesztési régió
|megye=Neamț
|megye = Neamț
|rang=falu
|rang = falu
|községközpont=[[Damuk]]
|községközpont = [[Damuk]]
⚫
|irányítószám = 617152
|beosztott falvak=
|körzethívószám = +40 x33<ref>Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS.</ref>
|polgármester=
⚫
|magyar lakosság =
⚫
|irányítószám=
⚫
|népsűrűség =
|körzethívószám=
⚫
|népsűrűség forrás =
|község népesség=
⚫
|tengerszint feletti magasság = 960
|község népesség éve=
⚫
|terület =
|község népesség forrás=
⚫
|szélességi fok = 46
⚫
|magyar lakosság=
⚫
|szélességi ívperc = 43
⚫
|népsűrűség=
⚫
|szélességi ívmásodperc = 40
⚫
|népsűrűség forrás=
⚫
|hosszúsági fok = 25
⚫
|tengerszint feletti magasság=
⚫
|hosszúsági ívperc = 51
⚫
|terület=
⚫
|hosszúsági ívmásodperc = 16
⚫
|szélességi fok=46
|szöveg pozíciója =
⚫
|szélességi ívperc=43
|weboldal =
⚫
|szélességi ívmásodperc=30
⚫
|hosszúsági fok=25
⚫
|hosszúsági ívperc=50
⚫
|hosszúsági ívmásodperc=53
|szöveg poziciója=
|webpldal=
}}
}}
'''Háromkút''' ({{ny-ro|Trei Fântâni}}) település [[Románia|Romániában]], [[Neamț megye|Neamț megyében]].
'''Háromkút''' ({{ny-ro|Trei Fântâni}}) [[falu]] [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Neamț megye|Neamț megyében]].


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A [[Békás-szoros]]tól 15&nbsp;km-re délre található.
A [[Békás-szoros]]tól 15&nbsp;km-re délre található, a [[Hagymás-hegység]] keleti oldalán, a [[Nagy-Teleki-csúcs]] közelében, a [[Hidegség völgye|Hidegség völgyében]], a [[Kis-Békás-patak|Kis-Békás]] patak mentén.


Gyimesközéploktól így közelíthető meg: Hidegségpataka Barackosig 10 km, Farkaspallóig 10 km, a sugói elágazásig szűk 3 km, át a gerincen a falu főutcájáig 8 km, innen a templom még 1 km, összesen a gyimesi főúttól 32 km.
[[Gyimesközéplok]]tól így közelíthető meg: [[Hidegség (Románia)|Hidegségpataka]] [[Barackospatak|Barackosig]] 10 km, [[Farkaspalló]]ig 10 km, a sugói elágazásig szűk 3 km, át a gerincen a falu főutcájáig 8 km, innen a templom még 1 km, összesen a gyimesi főúttól 32 km.


Közigazgatásilag Damukhoz tartozik, a magyarok Gyimesközéplokra adóznak és ott szavaznak, a pap Gyergyószentmiklósról jár, a gyerekek Gyergyószentmiklósra vagy Gyimesfelsőlokra járnak általános iskola felső tagozatra bentlakásos formában.
Közigazgatásilag [[Damuk]]hoz tartozik, a [[magyarok]] Gyimesközéplokra adóznak és ott szavaznak, a pap Gyergyószentmiklósról jár, a gyerekek Gyergyószentmiklósra vagy [[Gyimesfelsőlok]]ra járnak általános iskola felső tagozatra bentlakásos formában.<ref>{{cite web |url=https://foter.ro/cikk/20180607_csango_trianon_a_magyar_falu_amely_neam_megyeben_van_megis_hargitaban |title=Csángó „Trianon”: a magyar falu, amely Neamţ megyében van, mégis Hargitában |accessdate=2018-06-7 |publisher=Főtér }}</ref>


== Története ==
== Története ==
'''Háromkút''' nevét [[1913]]-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni.[http://www.fatornyosfalunk.com/helynevkonyv_-_1._kotet_A-H.pdf]
A falu nevét [[1913]]-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni.<ref>[http://www.fatornyosfalunk.com/helynevkonyv_-_1._kotet_A-H.pdf] {{Wayback|url=http://www.fatornyosfalunk.com/helynevkonyv_-_1._kotet_A-H.pdf |date=20110710230653 }} {{pdf}}</ref>


Azelőtt a mai Hargita megyében található [[Gyergyószentmiklós]] ''(Gheorgheni),'' később a Neamț megyei [[Almásmező (Neamț megye)|Almásmező]] ''(Bicaz-Chei)'' része volt; 1956-ban az utóbbiból vált külön.<ref>[[Varga E. Árpád]], [http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002/regatn02.pdf ''A Kárpátokon túli megyékhez került települések etnikai (anyanyelvi/nemzetiségi) adatai (1850/1880-2002)'']</ref>
Azelőtt a mai [[Hargita megye|Hargita megyében]] található [[Gyergyószentmiklós]], később a Neamț megyei [[Almásmező (Neamț megye)|Almásmező]] része volt; 1956-ban az utóbbiból vált külön.<ref name="vargaarpad">{{Varga E. Árpád}}</ref>


Gyergyószentmiklósról a [[Gyilkos-tó]] irányából meglehetősen rossz úton lehet eljutni (errefelé
[[Gyergyószentmiklós]]ról a [[Gyilkos-tó]] irányából meglehetősen rossz úton lehet eljutni (errefelé
nem vezet aszfaltút) a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A Gyilkos-tótól mintegy 15 kilométerre levő Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Az első telepesek Háromkútra a 19. század közepén érkeztek. Harminc gyimesközéploki gazda vette meg a terület egy részét. Kezdetben csak nyári szállásként lakták a területet, majd lassan állandó lakhelyükké vált.
nem vezet aszfaltút) a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A Gyilkos-tótól mintegy 15 kilométerre levő Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt [[gyimesi csángók]]. Az első telepesek Háromkútra a [[19. század]] közepén érkeztek. Harminc gyimesközéploki gazda vette meg a terület egy részét. Kezdetben csak nyári szállásként lakták a területet, majd lassan állandó lakhelyükké vált.


Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett (télen sem fagy be) bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik. [http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:_3hd9mYxaV8J:archiv.magyarszo.com/arhiva/2007/11/03/main.php%3Fl%3Db6.htm+h%C3%A1romk%C3%BAt&cd=54&hl=hu&ct=clnk&gl=hu]
Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett (télen sem fagy be) bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a [[Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park|Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület]] részét képezik.<ref>[http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:_3hd9mYxaV8J:archiv.magyarszo.com/arhiva/2007/11/03/main.php%3Fl%3Db6.htm+h%C3%A1romk%C3%BAt&cd=54&hl=hu&ct=clnk&gl=hu] </ref>


[[1910]]-ben 101 lakosából 6 román, 95 magyar volt.
[[1910]]-ben 101 lakosából 95 fő [[magyarok|magyar]], 6 [[Románok|román]] volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Csík vármegye]] Gyergyótölgyesi járásához tartozott.


{{forr|A [[2002]] évi népszámlálás adatai szerint Háromkútnak 166 lakosa volt, melyből 157 magyar.}}
A [[2002]]. évi [[népszámlálás]] adatai szerint Háromkútnak 21 lakosa volt, mindenki román.<ref name="vargaarpad" />

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
* {{Tekintő}}
* [[Vistai András János]]: Tekintő - erdélyi helynévkönyv.

{{források|oszlopok=1}}
== Külső hivatkozások ==
⚫
{{portál|Erdély|-}}
* [http://www.erdely-szep.hu/Haromkut/index.html Képek] – Erdély-szép.hu

{{Neamț megye települései}}
{{Neamț megye települései}}
⚫
{{portál|Erdély|-}}
⚫
{{DEFAULTSORT:Haromkut}}

⚫
{{DEFAULTSORT:Háromkút}}

[[Kategória:Neamț megye települései]]
[[Kategória:Neamț megye települései]]
[[Kategória:Gyimes]]
[[Kategória:Gyimes]]

[[ro:Trei Fântâni, Neamț]]
[[uk:Трей-Финтинь]]

A lap jelenlegi, 2019. március 31., 15:59-kori változata

Háromkút (Trei Fântâni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeNeamț
KözségDamuk
Rangfalu
KözségközpontDamuk
Irányítószám617152
Körzethívószám+40 x33[1]
SIRUTA-kód122276
Népesség
Népesség85 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság960 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 09″, k. h. 25° 51′ 09″46.719143°N 25.852430°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 09″, k. h. 25° 51′ 09″46.719143°N 25.852430°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Háromkút (románul: Trei Fântâni) falu Romániában, Erdélyben, Neamț megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Békás-szorostól 15 km-re délre található, a Hagymás-hegység keleti oldalán, a Nagy-Teleki-csúcs közelében, a Hidegség völgyében, a Kis-Békás patak mentén.

Gyimesközéploktól így közelíthető meg: Hidegségpataka Barackosig 10 km, Farkaspallóig 10 km, a sugói elágazásig szűk 3 km, át a gerincen a falu főutcájáig 8 km, innen a templom még 1 km, összesen a gyimesi főúttól 32 km.

Közigazgatásilag Damukhoz tartozik, a magyarok Gyimesközéplokra adóznak és ott szavaznak, a pap Gyergyószentmiklósról jár, a gyerekek Gyergyószentmiklósra vagy Gyimesfelsőlokra járnak általános iskola felső tagozatra bentlakásos formában.[2]

Története

[szerkesztés]

A falu nevét 1913-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni.[3]

Azelőtt a mai Hargita megyében található Gyergyószentmiklós, később a Neamț megyei Almásmező része volt; 1956-ban az utóbbiból vált külön.[4]

Gyergyószentmiklósról a Gyilkos-tó irányából meglehetősen rossz úton lehet eljutni (errefelé nem vezet aszfaltút) a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A Gyilkos-tótól mintegy 15 kilométerre levő Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Az első telepesek Háromkútra a 19. század közepén érkeztek. Harminc gyimesközéploki gazda vette meg a terület egy részét. Kezdetben csak nyári szállásként lakták a területet, majd lassan állandó lakhelyükké vált.

Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett (télen sem fagy be) bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik.[5]

1910-ben 101 lakosából 95 fő magyar, 6 román volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásához tartozott.

A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Háromkútnak 21 lakosa volt, mindenki román.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ Csángó „Trianon”: a magyar falu, amely Neamţ megyében van, mégis Hargitában. Főtér. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  3. ↑ [1] Archiválva 2011. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
  4. ↑ a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  5. ↑ [2]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Háromkút&oldid=21136086”