„Élősködő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
|||
(18 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért0|Az '''élősködők''' ide irányít át. Az azonos című filmhez lásd: [[Élősködők (film)]]}} |
|||
[[Fájl:Lernaeenicus sprattae.jpg|bélyegkép|jobbra| |
[[Fájl:Lernaeenicus sprattae.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Két élősködő rák: számukra ez a hal a gazdaegyed, ami habitat, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben]] |
||
Az '''élősködő''' vagy '''parazita''' (régiesen: '''élősdi''') egy másik [[faj]] |
Az '''élősködő''' vagy '''parazita''' (régiesen: '''élősdi''') egy másik [[faj]] (a gazdafaj) élő egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. A paraziták ártanak a megfertőzött gazdaegyednek, csökkentik annak túlélési és szaporodási esélyeit, de rendszerint nem ölik meg azokat. <ref name="pmid37458178">{{cite journal |author=Rozsa L; Garay J |title= Definitions of parasitism, considering its potentially opposing effects at different levels of hierarchical organization| journal=Parasitology|volume=150 |issue=9 |pages= 761–768|year=2023 |pmid=37458178 |pmc=10478066 |doi=10.1017/S0031182023000598 }}</ref> |
||
[[Parazita növény|Növényeknél]] beszélünk holoparazitáról vagy teljes parazitáról (teljes élősködőről), amelyik másodlagosan [[fotoszintézis]] nélküli életmódot folytat, illetve hemiparazitáról vagy félparazitáról (félélősködőről), amelyik fotoszintetizál ugyan, de a gazdanövénytől is szív el erőforrásokat. |
A gazda testének belsejében élnek az '''endoparazita''', a test felszínén pedig az '''ektoparazita''' fajok. A gazda egy-egy sejtjén belül élő endoparaziták az ún. '''intracelluláris paraziták'''. Az élősködők tanulmányozásával a [[parazitológia]] foglalkozik. [[Parazita növény|Növényeknél]] beszélünk holoparazitáról vagy teljes parazitáról (teljes élősködőről), amelyik másodlagosan [[fotoszintézis]] nélküli életmódot folytat, illetve hemiparazitáról vagy félparazitáról (félélősködőről), amelyik fotoszintetizál ugyan, de a gazdanövénytől is szív el erőforrásokat. |
||
Léteznek '''fakultatív''' és '''obligát''' paraziták, aszerint, hogy a parazita életmód mennyire kötelező az élőlényre nézve. |
Léteznek '''fakultatív''' és '''obligát''' paraziták, aszerint, hogy a parazita életmód mennyire kötelező az élőlényre nézve. |
||
24. sor: | 25. sor: | ||
'''Közvetlen fejlődési ciklus'''t mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve. Ilyenek például a tetvek. |
'''Közvetlen fejlődési ciklus'''t mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve. Ilyenek például a tetvek. |
||
Sok parazita mutat '''közvetett fejlődési ciklus'''t, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek. Ilyenek például a ''[[Plasmodium]]'', a [[galandférgek]], és a [[buzogányfejű férgek]]. Esetükben '''köztigazdának''' hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési folyamatok zajlanak, és '''végleges gazdának''' hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak. |
Sok parazita mutat '''közvetett fejlődési ciklus'''t, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek. Ilyenek például a ''[[Plasmodium]]'', a [[galandférgek]], és a [[buzogányfejű férgek]]. Esetükben '''köztigazdának''' hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési folyamatok zajlanak, és '''végleges gazdának''' hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak. |
||
A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik (pl. [[orsóférgek]], [[ostorférgek]]). Sok [[Rovarok|rovar]] csak |
A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik (pl. [[orsóférgek]], [[ostorférgek]]). Sok [[Rovarok|rovar]] csak lárvaként folytat élősködő életmódot (például a növényélősködő [[lepkék]] és [[gubacsdarazsak]], vagy az állati élősködő [[selymes döglégy]]), más rovarok viszont csak kifejlett korukban élősködnek, mint a [[Carnus hemapterus]] és a [[kullancslegyek]]. |
||
== Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák == |
== Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák == |
||
40. sor: | 41. sor: | ||
* ''[[Cordyceps]]'' ([[Rovarok|rovarokon]]), ([[Gombák|gombákon]]) |
* ''[[Cordyceps]]'' ([[Rovarok|rovarokon]]), ([[Gombák|gombákon]]) |
||
* ''[[Cryptococcus]]'' (emberen) |
* ''[[Cryptococcus]]'' (emberen) |
||
* [[Kisspórások]] (Microsporidida), köztük pl.: ''[[Nosema apis]]'' ([[ |
* [[Kisspórások]] (Microsporidida), köztük pl.: ''[[Nosema apis]]'' ([[házi méh]]ben), ''[[Encephalitozoon cuniculi]]'' ([[rágcsálók]]ban és [[házi nyúl]]ban) |
||
* ''[[Pneumocystis carinii]]'' (emberi tüdőben) |
* ''[[Pneumocystis carinii]]'' (emberi tüdőben) |
||
48. sor: | 49. sor: | ||
* [[Kónya vicsorgó]] |
* [[Kónya vicsorgó]] |
||
* [[Fakín|Sárga fagyöngy]] |
* [[Fakín|Sárga fagyöngy]] |
||
* [[ |
* [[Szádorgók]] |
||
Állatokon vagy emberen élősködő állatok |
Állatokon vagy emberen élősködő állatok |
||
82. sor: | 83. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/031/pc003137.html#10 A Pallasban] |
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/031/pc003137.html#10 A Pallasban] |
||
* [http://www.parazitak.hu Magyar Parazitológusok Társasága] |
* [https://web.archive.org/web/20190417195538/http://www.parazitak.hu/ Magyar Parazitológusok Társasága] |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{Reflist}} |
|||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
93. sor: | 97. sor: | ||
{{portál|biológia}} |
{{portál|biológia}} |
||
{{DEFAULTSORT:Elo~sko~do~}} |
|||
[[Kategória:Paraziták| ]] |
[[Kategória:Paraziták| ]] |
A lap jelenlegi, 2024. október 5., 14:48-kori változata
Az élősködő vagy parazita (régiesen: élősdi) egy másik faj (a gazdafaj) élő egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. A paraziták ártanak a megfertőzött gazdaegyednek, csökkentik annak túlélési és szaporodási esélyeit, de rendszerint nem ölik meg azokat. [1]
A gazda testének belsejében élnek az endoparazita, a test felszínén pedig az ektoparazita fajok. A gazda egy-egy sejtjén belül élő endoparaziták az ún. intracelluláris paraziták. Az élősködők tanulmányozásával a parazitológia foglalkozik. Növényeknél beszélünk holoparazitáról vagy teljes parazitáról (teljes élősködőről), amelyik másodlagosan fotoszintézis nélküli életmódot folytat, illetve hemiparazitáról vagy félparazitáról (félélősködőről), amelyik fotoszintetizál ugyan, de a gazdanövénytől is szív el erőforrásokat.
Léteznek fakultatív és obligát paraziták, aszerint, hogy a parazita életmód mennyire kötelező az élőlényre nézve.
Madarak körében ismeretes a fészekparazitizmus vagy költésparazitizmus fogalma is, amely olyan szaporodási stratégiát jelent, amelyben a valódi szülő idegen madár – jellemzően más faj – fészkébe csempészi bele a tojását, arra bízza a tojás kiköltését és a kikelő fióka felnevelését. A fészekparazitizmusnak is ismert fakultatív és obligát változata is.
Átvitt értelemben, erősen pejoratív jelleggel a másokat kihasználó embert is élősködőnek mondják.
Az élősködő életmód
[szerkesztés]A parazitizmus a fajok közti kölcsönhatások egyik formája, a fajokat azonban egy adott élőhelyen konkrét populációk képviselik. A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó-préda, a parazita-gazda, a parazitoid-gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is megfigyelhetők.
Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden (gazdaegyedben) éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit (tehát virulens), esetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat (tehát patogén is lehet). Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát. A parazita-gazda kapcsolat tehát hosszas, „intim”, egyedi kapcsolat.
A gazdafaj típusa szerint megkülönböztetünk növényi és állati élősködőket.
Növényi élősködők például a lepkék, hiszen lárváik, a hernyók, rendszerint egyetlen növényegyeden fejlődnek. A növényi élősködők populáció-növekedését főként nem maga a gazdanövény, hanem parazitoidok és ragadozók korlátozzák.
Állati élősködők például a bélférgek és tetvek, hiszen rendszerint ezek is hosszan kötődnek a gazdaegyedhez. E kapcsolat szorosabb, mint a növény-növényi élősködőkapcsolat, mert populációnövekedésüket leginkább a gazda védekezési reakciói limitálják. Az állati paraziták számára a gazdaegyed élőhely, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben.
Közvetlen fejlődési ciklust mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve. Ilyenek például a tetvek. Sok parazita mutat közvetett fejlődési ciklust, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek. Ilyenek például a Plasmodium, a galandférgek, és a buzogányfejű férgek. Esetükben köztigazdának hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési folyamatok zajlanak, és végleges gazdának hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak. A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik (pl. orsóférgek, ostorférgek). Sok rovar csak lárvaként folytat élősködő életmódot (például a növényélősködő lepkék és gubacsdarazsak, vagy az állati élősködő selymes döglégy), más rovarok viszont csak kifejlett korukban élősködnek, mint a Carnus hemapterus és a kullancslegyek.
Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák
[szerkesztés]Két faj közötti kapcsolat természetesen nem minden időszakban és nem minden élőhelyen azonos jellegű. Elképzelhető, hogy egy növényfaj és a gyökereihez kapcsolódó mikorrhizagombák kapcsolata szimbiózisnak bizonyul egy szárazabb időszakban vagy szárazabb élőhelyen, amikor a gombák által szolgáltatott többlet vízmennyiség nagy érték a növények számára, és ugyanez a kapcsolat parazitizmus jellegű máskor vagy máshol, bőséges vízellátás esetén.
Néhány ismert élősködő
[szerkesztés]Élősködő gombák
- Ajellomyces (emberen)
- Anyarozs (rozson)
- Coccidioides (emberen)
- Cochlonema verrucosum (amőbákban)
- Cordyceps (rovarokon), (gombákon)
- Cryptococcus (emberen)
- Kisspórások (Microsporidida), köztük pl.: Nosema apis (házi méhben), Encephalitozoon cuniculi (rágcsálókban és házi nyúlban)
- Pneumocystis carinii (emberi tüdőben)
Állatokon vagy emberen élősködő állatok
- Ázsiai méhatka
- Bagócslegyek
- Bolhák
- Buzogányfejű férgek
- Carnus hemapterus
- Cymothoa exigua
- Entamoeba histolytica
- Féregatkák
- Galandférgek
- Haltetvek
- Vámpírhal
- Kullancsok
- Lapostetű
- Májmétely
- Nyálkaspórások
- Legyezőszárnyúak
- Orratkák
- Orsóférgek
- Rágótetvek
- Ruhatetű
- Rühatkák
- Selymes döglégy
- Szőrtüszőatkák
- Toxoplasma gondii
- Tetvek
- Trichina
- Vaksi méhtetű
- Vérmételyek
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
- Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.
- Molnár VA 2001. Élősködők és korhadéklakók: a növényvilág vámpírjai. Élet és Tudomány, Sulinet.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja Medicina, Budapest. p. 318.