„Kirgizisztán” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Egyértelműsítő hivatkozások |
|||
(12 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
2. sor: | 2. sor: | ||
| teljes név = Kirgiz Köztársaság |
| teljes név = Kirgiz Köztársaság |
||
| saját név = Кыргыз Республикасы {{forrásnyelv|kirgiz}}<br />Кыргызская республика {{forrásnyelv|orosz}} |
| saját név = Кыргыз Республикасы {{forrásnyelv|kirgiz}}<br />Кыргызская республика {{forrásnyelv|orosz}} |
||
| zászló = |
| zászló = Flag of Kyrgyzstan.svg |
||
| címer = Emblem of Kyrgyzstan.svg |
| címer = Emblem of Kyrgyzstan.svg |
||
| himnusz = [[Kirgizisztán himnusza|Ак мөңгүлүү аска]] (Ak möñgülüü aska) |
| himnusz = [[Kirgizisztán himnusza|Ак мөңгүлүү аска]] (Ak möñgülüü aska) |
||
| térkép = |
| térkép = Kyrgyzstan (orthographic projection).svg |
||
| főváros = [[Biskek]] |
| főváros = [[Biskek]] |
||
| szélességi fok = |
| szélességi fok = 42 |
||
| szélességi ívperc = 52 |
| szélességi ívperc = 52 |
||
| szélesség = É |
| szélesség = É |
||
| hosszúsági fok = |
| hosszúsági fok = 74 |
||
| hosszúsági ívperc = |
| hosszúsági ívperc = 36 |
||
| hosszúság = |
| hosszúság = K |
||
| legnagyobb város = |
| legnagyobb város = Biskek |
||
| államforma = [[ |
| államforma = [[köztársaság]] |
||
| vezető cím 1 = Államfő |
| vezető cím 1 = Államfő |
||
| vezető név 1 = [[ |
| vezető név 1 = [[Szadir Dzsaparov]] |
||
| vezető cím 2 = Miniszterelnök |
| vezető cím 2 = Miniszterelnök |
||
| vezető név 2 = [[Akülbek Dzsaparov]] |
| vezető név 2 = [[Akülbek Dzsaparov]] |
||
| hivatalos nyelv = [[kirgiz nyelv|kirgiz]], [[ |
| hivatalos nyelv = [[kirgiz nyelv|kirgiz]], [[orosz nyelv|orosz]] |
||
| szuverenitás típusa = Függetlenség |
| szuverenitás típusa = Függetlenség |
||
| szuverenitás megnevezése = [[Szovjetunió]]tól |
| szuverenitás megnevezése = [[Szovjetunió]]tól |
||
| esemény 1 = Kikiáltása |
| esemény 1 = Kikiáltása |
||
| esemény 1 dátum = [[ |
| esemény 1 dátum = [[1991]]. [[augusztus 31.]] |
||
| esemény 2 = Elismerése |
| esemény 2 = Elismerése |
||
| esemény 2 dátum = [[1991]]. [[december 25.]] |
| esemény 2 dátum = [[1991]]. [[december 25.]] |
||
| tagság = [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]], [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Független Államok Közössége|FÁK]], [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]], [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]], [[Sanghaji Együttműködési Szervezet|SCO]], [[KBESZ]] |
| tagság = [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]], [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Független Államok Közössége|FÁK]], [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]], [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]], [[Sanghaji Együttműködési Szervezet|SCO]], [[KBESZ]] |
||
| népességrangsorban = |
| népességrangsorban = 112 |
||
| becsült népesség = 5 824 000<ref>{{Cite web |url=http://stat.kg/images/stories/docs/Ejegodnik/Population/demo%202.pdf |title=hivatalos (becslés) |accessdate=2013-10-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120815034313/http://stat.kg/images/stories/docs/Ejegodnik/Population/demo%202.pdf |archivedate=2012-08-15 }}</ref> |
| becsült népesség = 5 824 000<ref>{{Cite web |url=http://stat.kg/images/stories/docs/Ejegodnik/Population/demo%202.pdf |title=hivatalos (becslés) |accessdate=2013-10-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120815034313/http://stat.kg/images/stories/docs/Ejegodnik/Population/demo%202.pdf |archivedate=2012-08-15 }}</ref> |
||
| becsült népesség éve = |
| becsült népesség éve = 2014. június |
||
| népsűrűség = |
| népsűrűség = 27,4 |
||
| GDP = |
| GDP = 5,122 milliárd [[amerikai dollár|USD]] |
||
| GDP megjegyzés = 2010 (forrás: [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]]) |
| GDP megjegyzés = 2010 (forrás: [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]]) |
||
| GDP vásárlóerő-paritás = |
| GDP vásárlóerő-paritás = 12,746 milliárd [[nemzetközi dollár|dollár]] |
||
| GDP per fő = 940,9 [[amerikai dollár|USD]] |
| GDP per fő = 940,9 [[amerikai dollár|USD]] |
||
| GDP per fő vásárlóerő-paritás = 2341,2 [[nemzetközi dollár|dollár]] |
| GDP per fő vásárlóerő-paritás = 2341,2 [[nemzetközi dollár|dollár]] |
||
| HDI = |
| HDI = 0,710 |
||
| HDI év = |
| HDI év = 2009 |
||
| HDI rangsorban = |
| HDI rangsorban = 120 |
||
| HDI kategória = |
| HDI kategória = közepes |
||
| terület = 199 951 |
| terület = 199 951 |
||
| területi rangsorban = 86 |
| területi rangsorban = 86 |
||
| víz = 4,08 |
| víz = 4,08 |
||
| időzóna = |
| időzóna = Kirgiz zónaidő |
||
| eltérés UTC-től = +6 |
| eltérés UTC-től = +6 |
||
| pénznem = Kirgiz |
| pénznem = Kirgiz szom |
||
| pénznem ISO-kódja = |
| pénznem ISO-kódja = KGS |
||
| internet TLD = kg |
| internet TLD = kg |
||
| gépkocsijel = KS |
| gépkocsijel = KS |
||
| hívókód = 996 |
| hívókód = 996 |
||
| címer_méret = 80px |
| címer_méret = 80px |
||
| népszámlálás_éve = |
| népszámlálás_éve = 1999 |
||
| népszámlálás = 4 896 100 |
| népszámlálás = 4 896 100 |
||
}} |
|||
|beszélt nyelvek=semmi}} |
|||
'''Kirgizisztán''' ({{kirgizül|Кыргызстан}}, {{IPA2|qɯrʁɯˈstɑn}}, régiesen ''Kirgizia'') [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] ország. Nyugatról [[Üzbegisztán]], északról [[Kazahsztán]], délről [[Tádzsikisztán]], keletről pedig [[Kína]] határolja. Hivatalos nyelve a [[török nyelvek]] közé tartozó kirgiz, továbbá az orosz. Fővárosa és legnépesebb városa [[Biskek]]. 1990 óta független, korábban a [[Szovjetunió]] egyik tagállama volt. Az országot [[Ázsia]] [[Svájc]]ának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt. |
'''Kirgizisztán''' ({{kirgizül|Кыргызстан}}, {{IPA2|qɯrʁɯˈstɑn}}, régiesen ''Kirgizia'') [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] ország. Nyugatról [[Üzbegisztán]], északról [[Kazahsztán]], délről [[Tádzsikisztán]], keletről pedig [[Kína]] határolja. Hivatalos nyelve a [[török nyelvek]] közé tartozó kirgiz, továbbá az orosz. Fővárosa és legnépesebb városa [[Biskek]]. 1990 óta független, korábban a [[Szovjetunió]] egyik tagállama volt. Az országot [[Ázsia]] [[Svájc]]ának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt. |
||
71. sor: | 71. sor: | ||
=== Térképen === |
=== Térképen === |
||
{{Pozíciós térkép |
|||
| Kirgizisztán |
|||
| alternatív térkép = Relief Map of Kyrgyzstan.png |
|||
| képaláírás = '''Kirgizisztán domborzati térképe''' |
|||
| igazítás=center |
|||
| méret = 750 |
|||
| szélességi fok1=42| szélességi ívperc1=52 |
|||
| hosszúsági fok1=74 |hosszúsági ívperc1=34 |
|||
| felirat1 = '''<u>[[Biskek]]</u>''' |
|||
| felirat pozíciója1= fent |
|||
| felirat mérete1=93 |
|||
| bg1=lightgrey |
|||
| jel mérete1=10 |
|||
| szélességi fok2= 40 | szélességi ívperc2=32 |
|||
| hosszúsági fok2=72 |hosszúsági ívperc2=47 |
|||
| felirat2 = '''[[Os (település)|Os]]''' |
|||
| felirat pozíciója2=fent |
|||
| felirat mérete2=89 |
|||
| bg2=lightgrey |
|||
| jel mérete2=8 |
|||
| szélességi fok3=40 | szélességi ívperc3=56 |
|||
| hosszúsági fok3=73 |hosszúsági ívperc3=0 |
|||
| felirat3 = '''[[Dzsalalabad (település, Kirgizisztán)|Dzsalalabad]]''' |
|||
| felirat pozíciója3=fent |
|||
| bg3=lightgrey |
|||
| jel mérete3=7 |
|||
| felirat mérete3=82 |
|||
| szélességi fok4=42 | szélességi ívperc4=20 |
|||
| hosszúsági fok4=77 |hosszúsági ívperc4=10 |
|||
| felirat4 = ''[[Iszik-köl (tó)|Iszik-köl]]'' |
|||
| felirat pozíciója4=fent |
|||
| felirat mérete4=90 |
|||
| bg4= |
|||
| jel mérete4=0 |
|||
| szélességi fok5=42 | szélességi ívperc5=29 |
|||
| hosszúsági fok5=78 |hosszúsági ívperc5=24 |
|||
| felirat5 = [[Karakol]] |
|||
| felirat pozíciója5=lent |
|||
| bg5=lightgrey |
|||
| felirat mérete5=83 |
|||
| jel mérete5=7 |
|||
| szélességi fok6=41 | szélességi ívperc6=10 |
|||
| hosszúsági fok6=77 | hosszúsági ívperc6=5 |
|||
| felirat6 = ''[[Tien-san|T i e n - s a n]]'' |
|||
| bg6= |
|||
| jel mérete6=0 |
|||
| felirat pozíciója6=fent |
|||
| felirat mérete6=105 |
|||
| szélességi fok7=39 | szélességi ívperc7=42 |
|||
| hosszúsági fok7=72 | hosszúsági ívperc7=0 |
|||
| felirat7 = ''[[Alaj|A l a j]]'' |
|||
| bg7= |
|||
| jel mérete7=0 |
|||
| felirat pozíciója7=fent |
|||
| felirat mérete7=105 |
|||
| szélességi fok8=41 | szélességi ívperc8=12 |
|||
| hosszúsági fok8=70 | hosszúsági ívperc8=0 |
|||
| felirat8 = [[Üzbegisztán|Ü z b e g i s z t á n]] |
|||
| bg8= |
|||
| felirat pozíciója8=lent |
|||
| felirat mérete8=95 |
|||
| jel mérete8=00 |
|||
| szélességi fok9=40 | szélességi ívperc9=50 |
|||
| hosszúsági fok9=71 | hosszúsági ívperc9=45 |
|||
| felirat9 = ''[[Ferganai-medence|F e r g á n a]]'' |
|||
| bg9= |
|||
| felirat pozíciója9=lent |
|||
| felirat mérete9=90 |
|||
| jel mérete9=00 |
|||
| szélességi fok10=43 | szélességi ívperc10=18 |
|||
| hosszúsági fok10=77 | hosszúsági ívperc10=25 |
|||
| felirat10 = [[Kazahsztán|K a z a h s z t á n]] |
|||
| felirat mérete10=100 |
|||
| felirat pozíciója10=jobbra |
|||
| bg10= |
|||
| jel mérete10=0<!-- |
|||
| szélességi fok11=39| szélességi ívperc11=12 | |
|||
| hosszúsági fok11=59 | hosszúsági ívperc11=40 | |
|||
| felirat11 = [[Türkmenisztán|T ü r k m e n i s z t á n]] |
|||
| felirat pozíciója11=lent |
|||
| felirat mérete11=00 |
|||
| bg11= |
|||
| jel mérete11=0--> |
|||
| szélességi fok12=39 | szélességi ívperc12=12 |
|||
| hosszúsági fok12=69 | hosszúsági ívperc12=23 |
|||
| felirat12 = [[Tádzsikisztán|T á d z s i k i s z t á n]] |
|||
| felirat pozíciója12=jobbra |
|||
| felirat mérete12=95 |
|||
| bg12= |
|||
| jel mérete12=0 |
|||
| szélességi fok13=40 | szélességi ívperc13=10 |
|||
| hosszúsági fok13=78 | hosszúsági ívperc13=30 |
|||
| felirat13 = [[Kína|K í n a]] |
|||
| jel13=0 |
|||
| jel mérete13=00 |
|||
| felirat mérete13=102 |
|||
| felirat pozíciója13=jobbra |
|||
| szélességi fok14= 41| szélességi ívperc14= 20 |
|||
| hosszúsági fok14= 74| hosszúsági ívperc14=40 |
|||
| felirat14 = ''[[Narin (folyó)|Narin]]'' |
|||
| jel mérete14=0 |
|||
| felirat mérete14=90 |
|||
| bg14= |
|||
| felirat pozíciója14=jobbra |
|||
| szélességi fok15=42 | szélességi ívperc15=35 |
|||
| hosszúsági fok15=74 | hosszúsági ívperc15=25 |
|||
| felirat15 = ''[[Kirgiz-hegység]]'' |
|||
| felirat mérete15=90 |
|||
| jel mérete15=0 |
|||
| felirat pozíciója15=lent |
|||
| szélességi fok16= 43 | szélességi ívperc16=17 |
|||
| hosszúsági fok16=76 |hosszúsági ívperc16=54 |
|||
| felirat16 = '''[[Almati]]''' |
|||
| felirat pozíciója16=fent |
|||
| felirat mérete16=88 |
|||
| bg16= |
|||
| jel mérete16=9 |
|||
| szélességi fok17=43 | szélességi ívperc17=17 |
|||
| hosszúsági fok17=71 | hosszúsági ívperc17=0 |
|||
| felirat17 = [[Kazahsztán|K a z a h s z t á n]] |
|||
| felirat mérete17=100 |
|||
| felirat pozíciója17=jobbra |
|||
| bg17= |
|||
| jel mérete17=0 |
|||
| szélességi fok18=41| szélességi ívperc18=20 |
|||
| hosszúsági fok18=69 |hosszúsági ívperc18=18 |
|||
| felirat18 = '''[[Taskent]]''' |
|||
| felirat pozíciója18= fent |
|||
| felirat mérete18=90 |
|||
| bg18= |
|||
| jel mérete18=8 |
|||
| szélességi fok19= 42| szélességi ívperc19=49 |
|||
| hosszúsági fok19= 75| hosszúsági ívperc19=17 |
|||
| felirat19 = [[Tokmok]] |
|||
| jel mérete19=7 |
|||
| bg19=lightgrey |
|||
| felirat mérete19=82 |
|||
| felirat pozíciója19=lent |
|||
| szélességi fok20= 42| szélességi ívperc20=48 |
|||
| hosszúsági fok20= 78| hosszúsági ívperc20=40 |
|||
| felirat20 = ''[[Tien-san]]'' |
|||
| jel mérete20=0 |
|||
| felirat mérete20=00 |
|||
| felirat pozíciója20=jobbra |
|||
| szélességi fok21= 39| szélességi ívperc21=27 |
|||
| hosszúsági fok21= 75| hosszúsági ívperc21=59 |
|||
| felirat21 = [[Kasgar (település)|Kasgar]] |
|||
| szélességi fok22=39 | szélességi ívperc22=20 |
|||
| hosszúsági fok22=80 | hosszúsági ívperc22=0 |
|||
| felirat22 = ''[[Tarim-medence|T a r i m - m e d e n c e]]'' |
|||
| felirat pozíciója22=balra |
|||
| felirat mérete22=90 |
|||
| jel mérete22=0 |
|||
| szélességi fok23=40 | szélességi ívperc23=15.416 |
|||
| hosszúsági fok23=72 | hosszúsági ívperc23=7.683 |
|||
| felirat23 = [[Kizilkija]] |
|||
| felirat mérete23=82 |
|||
| bg23=lightgrey |
|||
| jel mérete23=7 |
|||
| szélességi fok24=42 | szélességi ívperc24=28 |
|||
| hosszúsági fok24=76 | hosszúsági ívperc24=11 |
|||
| felirat24 = [[Balikcsi]] |
|||
| felirat mérete24=82 |
|||
| felirat pozíciója24=fent |
|||
| bg24=lightgrey |
|||
| jel mérete24=7 |
|||
| szélességi fok25=42 | szélességi ívperc25=13 |
|||
| hosszúsági fok25=71 | hosszúsági ívperc25=40 |
|||
| felirat25 = ''[[Talasz-Alatau]]'' |
|||
| felirat mérete25=90 |
|||
| jel mérete25=0 |
|||
}} |
|||
{{-}} |
{{-}} |
||
[[Fájl:Hungary in European Union (-rivers -mini map).svg|bélyegkép|520x520px|Kirgizisztán]] |
|||
<gallery class="center"> |
<gallery class="center"> |
||
File:Kyrgyzstan_1996_CIA_map.jpg|Politikai térkép |
File:Kyrgyzstan_1996_CIA_map.jpg|Politikai térkép |
||
87. sor: | 258. sor: | ||
Kirgizisztánban is kiépültek a természetvédelem intézményei.<ref>http://www.advantour.com/kyrgyzstan/national-parks.htm</ref> |
Kirgizisztánban is kiépültek a természetvédelem intézményei.<ref>http://www.advantour.com/kyrgyzstan/national-parks.htm</ref> |
||
{{széles kép|On_the_way_to_Naryn,_Kyrgyzstan.jpg|1200px|<center>Tájkép |
{{széles kép|On_the_way_to_Naryn,_Kyrgyzstan.jpg|1200px|<center>Tájkép lovakkal</center>}} |
||
==== Nemzeti park<!-- jai --> ==== |
==== Nemzeti park<!-- jai --> ==== |
||
{{Képdia |
{{Képdia |
||
267. sor: | 438. sor: | ||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
||
{{fő|Kirgizisztán vasúti közlekedése}} |
{{fő|Kirgizisztán vasúti közlekedése}} |
||
== Telekommunikáció == |
|||
{| class="wikitable" |
|||
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]] |
|||
|EX |
|||
|- |
|||
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna |
|||
|30, 31 |
|||
|- |
|||
|[[CQ]] zóna |
|||
|17 |
|||
|} |
|||
{{Lásd még|Kirgizisztán hívójelkörzetei}} |
|||
== Kultúra == |
== Kultúra == |
||
322. sor: | 506. sor: | ||
Tésztás ételek közül említést érdemel a ''manti'' (hagymával töltött fasírt), a ''szamsza'' (hússal töltött tésztás táska, olykor kiegészítve tökkel, káposztával, sajttal) és a valószínűleg ujgur eredetű ''langman'' (nyújtott vastagtészta, paprikával, zöldségekkel és fűszeres-ecetes mártással). |
Tésztás ételek közül említést érdemel a ''manti'' (hagymával töltött fasírt), a ''szamsza'' (hússal töltött tésztás táska, olykor kiegészítve tökkel, káposztával, sajttal) és a valószínűleg ujgur eredetű ''langman'' (nyújtott vastagtészta, paprikával, zöldségekkel és fűszeres-ecetes mártással). |
||
Kirgizisztánban kétféle kenyérfajta a jellemző: az egyik a hagyományos laposkenyér, a ''nan'' (több környező országban is elterjedt) és a vastag, erősebb orosz kenyér. Egyéb péksütemények között ott van a ''kattama, burszok'' és ''tanduri.'' A péksüteményeket különböző módon fogyasztják a kirgizek: lekvárral, kajmakkal (sűrű, zsíros tejkrém), vajjal, de megmártják teában, esetleg mézben. A kenyér a kirgiz kultúrában szent dolognak számít, ezért, ha a vendégüket, |
Kirgizisztánban kétféle kenyérfajta a jellemző: az egyik a hagyományos laposkenyér, a ''nan'' (több környező országban is elterjedt) és a vastag, erősebb orosz kenyér. Egyéb péksütemények között ott van a ''kattama, burszok'' és ''tanduri.'' A péksüteményeket különböző módon fogyasztják a kirgizek: lekvárral, kajmakkal (sűrű, zsíros tejkrém), vajjal, de megmártják teában, esetleg mézben. A kenyér a kirgiz kultúrában szent dolognak számít, ezért, ha a vendégüket, még ha csak rövidke ideig tartózkodik náluk, kenyérrel kínálják, a vendégszeretetüket fejezik ki – következésképp illik elfogadni. |
||
Italok terén elmaradhatatlan nomád különlegesség a [[kumisz]], az erjesztett kancatej. A friss kumisz nyáron érhető el, elsősorban a lótartóknál. Üzletekben tartósított formában kapható. |
Italok terén elmaradhatatlan nomád különlegesség a [[kumisz]], az erjesztett kancatej. A friss kumisz nyáron érhető el, elsősorban a lótartóknál. Üzletekben tartósított formában kapható. |
||
Kirgiz italkülönlegesség az enyhén szénsavas, alkoholmentes ''makszim,'' amit gabonaszemek erjesztésével készítenek. Hozzá hasonlóan készül a ''dzsarma,'' |
Kirgiz italkülönlegesség az enyhén szénsavas, alkoholmentes ''makszim,'' amit gabonaszemek erjesztésével készítenek. Hozzá hasonlóan készül a ''dzsarma,'' erjedését az ''ajran'' nevű tejtermék hozzáadásával érik el, így nyeri szénsavas ízét is. |
||
Hagyományos és elterjedt a juh- és tevetej fogyasztása is. |
Hagyományos és elterjedt a juh- és tevetej fogyasztása is. |
||
428. sor: | 612. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{commonskat|Kyrgyzstan}} |
{{commonskat|Kyrgyzstan}} |
||
* [https://magyarnarancs.hu/elet_mod/az-orokke-velunk-elo-szovjetunio-ot-nap-kirgizisztanban-267698 Öt nap Kirgizisztánban (2024)] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20200623062825/http://www.thespektator.co.uk/ Független idegenforgalom és a kultúra magazin] |
* [https://web.archive.org/web/20200623062825/http://www.thespektator.co.uk/ Független idegenforgalom és a kultúra magazin] |
||
* [http://kirgizisztan.lap.hu/ Kirgizisztán.lap.hu] (linkgyűjtemény) |
* [http://kirgizisztan.lap.hu/ Kirgizisztán.lap.hu] (linkgyűjtemény) |
||
* [http://www.auswaertiges-amt.de/diplo/de/Laender/Kirgisistan.html országinformációk] |
* [http://www.auswaertiges-amt.de/diplo/de/Laender/Kirgisistan.html országinformációk] |
||
*Henri Alleg: ''Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet''; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988 |
* [[Henri Alleg]]: ''Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet''; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988 |
||
{{Ázsia}} |
{{Ázsia}} |
A lap jelenlegi, 2024. július 13., 20:05-kori változata
Kirgiz Köztársaság | |||
Кыргыз Республикасы (kirgiz) Кыргызская республика (orosz) | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Ак мөңгүлүү аска (Ak möñgülüü aska) | |||
Fővárosa | Biskek | ||
é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 36′42.866667°N 74.600000°EKoordináták: é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 36′42.866667°N 74.600000°E | |||
Legnagyobb város | Biskek | ||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Államfő | Szadir Dzsaparov | ||
Miniszterelnök | Akülbek Dzsaparov | ||
Hivatalos nyelv | kirgiz, orosz | ||
Függetlenség | Szovjetuniótól | ||
Kikiáltása | 1991. augusztus 31. | ||
Elismerése | 1991. december 25. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 6 694 200 fő (2021)[1] | ||
Rangsorban | 112 | ||
Becsült | 5 824 000[2] fő (2014. június) | ||
Rangsorban | 112 | ||
Népsűrűség | 27,4 fő/km² | ||
GDP | 2010 (forrás: IMF) | ||
Összes | 5,122 milliárd USD PPP: 12,746 milliárd dollár | ||
Egy főre jutó | 940,9 USD PPP: 2341,2 dollár | ||
HDI (2009) | 0,710 (120) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 199 951 km² | ||
Rangsorban | 86 | ||
Víz | 4,08% | ||
Időzóna | Kirgiz zónaidő (UTC+6) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Kirgiz szom (KGS ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | KS | ||
Hívószám | 996 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .kg | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirgiz Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Kirgizisztán (kirgizül: Кыргызстан, IPA: [qɯrʁɯˈstɑn], régiesen Kirgizia) közép-ázsiai ország. Nyugatról Üzbegisztán, északról Kazahsztán, délről Tádzsikisztán, keletről pedig Kína határolja. Hivatalos nyelve a török nyelvek közé tartozó kirgiz, továbbá az orosz. Fővárosa és legnépesebb városa Biskek. 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.
Az ország többek között a Független Államok Közössége, az ENSZ, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, az Iszlám Konferencia Szervezete, az EBESZ, a Türk Államok Szervezete és a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet tagja.
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]Délkeleten Kína, délnyugaton Tádzsikisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kazahsztán határolja. A kazahsztáni határt 215 kilométer hosszan a Chu folyó képezi. Területébe beékelődik a Ferganai-medence, amelynek nagyobb része Üzbegisztánhoz tartozik, de a völgy felső része Kirgizisztán területe. Itt az országhatár igen bonyolult futású, több enklávé és exklávé alakult ki.
Domborzat
[szerkesztés]Kirgizisztán teljes területe hegyvidék. Északon a Kirgiz-hegység, középen és keleten a Tien-san, délen a Turkesztáni-hegység, illetve az Alaj-hegység vonulatai foglalják el az ország területét. Az ország legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, 7439 méter.
Vízrajz
[szerkesztés]Legjelentősebb folyója a Narin, fő tava az Iszik-köl. Jó közelítéssel mondható, hogy Kirgizisztán területe lefolyástalan, vagyis vizei nem jutnak el a tengerbe. Az Iszik-köl maga is lefolyástalan tó, a Narin pedig a Szir-darja felső folyása, így vízvidéke az Aral-tó vízgyűjtő területéhez tartozik.
Térképen
[szerkesztés]
-
Politikai térkép
-
Domborzati térkép
-
Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)
-
Jeti-Ögüz sziklaformái Iszik-köl tartományban
-
Az Iszik-köl-tó déli partja
Éghajlat
[szerkesztés]Ezen a hegyvidéken is nagyban függ az éghajlat a tengerszint feletti magasságtól. A Fergana-völgy éghajlata szubtrópusi, nyáron forró. Efölött a hegyek lejtőinek éghajlata száraz kontinentális, a magas hegyeké pedig magashegyi.
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Kirgizisztánban is kiépültek a természetvédelem intézményei.[3]
Nemzeti park
[szerkesztés]
Képek
|
- Ala-Arcsa Nemzeti Park – a főváros, Biskek közelében egy magashegyi kanyon.
Történelem
[szerkesztés]Korai történet
[szerkesztés]A legújabb történelmi felfedezések szerint a kirgizek történetét i.e. 201-ig lehet visszavezetni. A régi kirgizek Szibéria központjában a Jenyiszej felső völgyében éltek. 7-12. századi kínai és muszlim források a kirgizeket vörös, sőt szőke hajú népként írják le zöld vagy kék szemmel.
A kirgiz állam legnagyobb kiterjedését akkor érte el, amikor 840-ben leverte az ujgur kánságot. Ezután a kirgizek gyors ütemben a Tien-san hegységhez vándoroltak, ahol a következő kétszáz évben is fenntartották dominanciájukat. A 12. században a kirgiz dominancia területe az Altajra és a Szajánra korlátozódott a mongol terjeszkedés következtében. Amikor a 13. században kialakult a Mongol Birodalom, a kirgizek délre vonultak.
Az orosz befolyás kora
[szerkesztés]A 19. század elején a mai Kirgizisztán déli része a Kokandi Kánság része volt. Ennek területét, amit a oroszok Kirgíziának neveztek, 1876-ban csatolták az Orosz Birodalomhoz. Az oroszoknak számos, a cári hatalom ellen irányuló lázadással kellett szembenézni és sok kirgiz inkább elvonult a Pamírba és Afganisztánba. Az 1916-os közép-ázsiai felkelés leverése után sokan Kínába menekültek. Mivel a régió etnikai csoportjait akkor (és ma is) megosztják az országhatárok, továbbá akkoriban a határok könnyen átjárhatóak és kevéssé szabályozottak voltak, megszokott dolognak számított, hogy az emberek ide-oda mozogtak a hegyeken át, attól függően, hogy éppen hol volt könnyebb az élet; hol esett több eső a legelőkre vagy a kormányzat elnyomása hol volt elviselhetőbb.
Szovjet időszak
[szerkesztés]A szovjethatalmat 1919-ben vezették be a régióban. A terület kezdetben az Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság része volt. Ennek megszüntetésekor, 1924. október 14-én alakították meg a Kara-Kirgiz Autonóm Területet a mai Kirgizisztánéval megegyező területen. Az autonóm terület elnevezése 1925. május 25-én Kirgiz autonóm terület lett, 1926. február elsején pedig autonómiájának kiterjesztésével átszervezték Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá. Az 1936. december 5-én elfogadott új ("sztálini") alkotmány alapján az autonóm köztársaság kivált Oroszországból, és a Szovjetunió önálló szövetségi tagköztársasága lett Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság néven.
A húszas években Kirgizisztánban jelentékeny mértékben fejlődött a kultúra, a közoktatás és a társadalmi élet. Az írástudás kiterjedt, kialakították a standardizált kirgiz irodalmi nyelvet, a 30-as években azonban a szovjet rendszeren belüli nagyorosz nacionalizmus erősödésével az önálló kulturális fejlődés folyamata lelassult. A Sztálin halála utáni évtizedekben a nemzeti fejlődés tovább folytatódott, és a Szovjetunió széthullásakor Kirgizia nemzetállamként vált önállóvá, bár a kirgizek mellett jelentős kisebbségek is lakták.
A glasznoszty kezdeti évei kevéssé hatottak Kirgizisztánban. Azonban a köztársasági sajtó mégis valamivel liberálisabb hangot ütött meg. A nem hivatalos politikai csoportok tiltottak maradtak.
1990 júniusában az Osi területen etnikai összetűzés robbant ki az üzbégek és a tádzsikok között. A tömeges erőszak nyomán rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdettek. A rend nem állt helyre augusztusig.
Az 1990-es évek elején jelentős változások következtek be Kirgizisztánban. A Kirgizisztáni Demokratikus Mozgalom számottevő politikai erővé vált a parlamentben. A Kirgiz Tudományos Akadémia liberális elnökét, Aszkar Akajevet 1990 októberében beválasztották az elnökségbe. A következő év januárjában Akajev új kormányzati struktúrát vezetett be, ennek részeként fiatalabb, reformpárti politikusokat nevezett ki a kormányzat posztjaira.
1990 decemberében a Legfelsőbb Tanács megszavazta, hogy a köztársaság új neve Kirgizisztán Köztársaság legyen. (1993-ban Kirgiz Köztársaság lett.) 1991 februárjában a köztársaság fővárosa, Frunze, visszakapta forradalom előtti nevét Biskek. E kozmetikai változások ellenére a gazdasági realitás a Szovjetuniótól való elszakadás ellen szólt. A Szovjetunió fennmaradásáról szóló népszavazáson 1991 márciusában a szavazók 88,7%-a egy megújított Szovjetunió fenntartására szavazott.
1991. augusztus 19-én, amikor Moszkvában az Állam Megmentésének Bizottsága vette át a hatalmat, Akajevet leváltották posztjáról Kirgizisztánban. Amikor a puccs a következő héten összeomlott, Akajev és German Kuznyecov alelnök bejelentette kilépését a Szovjetunió Kommunista Pártjából. Ezt követően a Kirgiz Legfelsőbb Tanács 1991. augusztus 31-én kikiáltotta a Szovjetuniótól való függetlenséget.
Függetlenség
[szerkesztés]1991 októberében Akajevet ellenjelölt nélkül, a szavazatok 95%-ával választották meg köztársasági elnökké. December 21-én Kirgizisztán négy másik közép-ázsiai köztársasággal együtt belépett az újonnan alapított Független Államok Közösségébe. 1992-ben Kirgizisztán tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.
A 2005 márciusi tulipános forradalom után Akajev elnök kénytelen volt lemondani április 4-én. Ellenzéki vezetők koalíciója alakított kormányt, a köztársasági elnök Kurmanbek Bakijev lett, a miniszterelnök Feliksz Kulov. A fővárosban fosztogattak a szavazás idején.
Azóta is hiányzik a politikai stabilitás. A politikai irányzatok egy része a szervezett bűnözéssel szövetkezett a hatalom megszerzése érdekében. A 75 tagú parlament 2005 márciusában megválasztott tagjai közül hármat meggyilkoltak, egy további tagot 2006 május 10-én gyilkoltak meg, röviddel azután hogy meggyilkolt testvére halála miatt tartott időközi választáson győzött. Mind a négy embert úgy tartották számon, mint aki szoros kapcsolatokat tart illegális üzleti vállalkozásokkal.
Kirgizisztán előtt álló jelenlegi feladatok: az állami tulajdonú vállalatok magánosítása, a demokrácia és a politikai szabadságjogok kiterjesztése, az etnikumok közötti viszony javítása, a terrorizmus elleni harc.
2007 decemberi választások
[szerkesztés]2007 során Kurmanbek Bakijev elnök az ország alkotmányát sorozatosan módosította. December 16-ra előrehozott választásokat íratott ki, feltehetőleg hatalmának megszilárdítása reményében. Politológusok a választásokat megelőzően arra számítottak, hogy az államfő pártja, az Ak Zsol szerzi meg a legtöbb szavazatot. Több jel utalt arra, hogy a választások nem demokratikusan folytak: a választást megelőző két hétben a kirgiz központi választási bizottság a mérsékelt ellenzéki szociáldemokrata párt két vezető tagját törölte a jelöltek listájáról. A korábbi kirgizisztáni választásokat nemzetközi megfigyelők nem ismerték el demokratikusnak.[4] Az ellenzék a választások során úgy fogalmazott, hogy „Tömegméretűek a szabálytalanságok”; mindkét ellenzéki párt azt állította, hogy több vidéki aktivistájukat megverték a szavazás előtt.[5]
2010 áprilisi zavargások
[szerkesztés]2010. április 6-án súlyos kormányellenes tüntetések kezdődtek Talasz városában, ahol a tömeg elfoglalta a tartományi kormányzói hivatalt.[6] A zavargások később több városra, köztük Biskekre is átterjedtek, és halálos áldozatokat követelő véres összecsapásokká fajultak. Április 7-én a zavargások során a kormány több tagját, így a belügyminisztert és az első miniszterelnök-helyettest is túszul ejtették és megverték; a kormányzat és a média számos épületét elfoglalták.[7] Ugyanezen a napon Danyijar Uszenov kormányfő rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendelt el az ország egész területére.[8] A nap folyamán a tüntetők a fővárosban feldúlták a parlament épületét, és felgyújtották a főügyészség és az adóhatóság épületeit. Estére a kormány lemondott, az államfő – az előzetes, zavaros hírek szerint – repülőn hagyta el Biskeket, az ellenzék pedig koalíciós kormányt alakított. Április 8-án reggelre azonban kiderült, hogy Bakijev elnök Dzsalalabad városába menekült. A zavargások során 89 ember vesztette életét, a sebesültek száma pedig meghaladta az 500-at.[9]
Bakijev még április folyamán elhagyta az országot és előbb Kazahsztánba, majd Fehéroroszországba menekült. Az év folyamán júniusban újabb etnikai alapú zavargások törtek ki az ország déli részén fekvő Osban a kirgizek és az üzbég, valamint tádzsik kisebbség között. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány katonai erővel állította helyre a rendet, a konfliktusnak 893 halálos áldozata volt és több ezren menekültek el a környékről a szomszédos Üzbegisztánba.
A 2010-es év folyamán az Ideiglenes Nemzeti Kormány új alkotmánytervezetet dolgozott ki, melynek elfogadása után Kirgizisztán parlamentáris köztársasággá alakult. A 2011 októberében tartott elnökválasztáson Almazbek Atambajevet választották meg, így ő az első kirgiz államfő, aki békés úton vette át a hatalmat, az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.
Konfliktus Tádzsikisztánnal
[szerkesztés]2021 tavaszán fegyveres összecsapások robbantak ki a tádzsik-kirgiz határon. A két ország közötti viszály oka az Iszfara folyó körüli határvita.[10] A csatározások május végéig tartottak és több mint félszáz (jelentős részben civil) ember életét követelték, s mintegy negyvenezer kirgiznek kellett elhagynia otthonát és a tádzsik hadsereg néhány kirgiz falut is lerombolt.[11]
Bár a felek hivatalosan tűzszünetet kötöttek, ennek ellenére szórványos határvillongásokra később is sor került.[12]
2022 szeptemberében ismét fellángoltak az összecsapások. A halottak száma szeptember 18-án már 80 felett volt.[13]
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]- Kirgiz Demokratikus Mozgalom
- Kirgiz Szociáldemokrata Párt
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Az ország 7 tartományból és 1 fővárosi területből áll.
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]
Képek
|
Általános adatok
[szerkesztés]- Népességnövekedés: 1,32% (2006 becslés)
- Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 72 év (2006 becslés)
Népességének változása
[szerkesztés]Lakosok száma | 5 362 800 | 6 000 000 | 6 201 500 | 6 694 200 |
2009 | 2016 | 2017 | 2021 |
Legnépesebb városok
[szerkesztés]Etnikai, nyelvi megoszlás
[szerkesztés]- Hivatalos nyelv: kirgiz, orosz
- Írásrendszer: cirill ábécé
- Népek: kirgiz 70,9%, üzbég 14,3%, orosz 7,7%, egyéb (dungan, ujgur, tádzsik, török, kazah, tatár, ukrán, koreai, német) (2009-es becslés [14])
Vallási megoszlás
[szerkesztés]- Vallások: szunnita muszlim 75%, orosz ortodox 20%, egyéb 5%
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]
Képek
|
Általános adatok
[szerkesztés]A hegyvidéki ország gazdasági életét a mezőgazdaság (gyapot termesztés, nomád pásztorkodás) határozza meg. Jelentéktelen ipara is van (arany-, higany-, illetve urán-ércet bányásznak).
A kivitel fő mezőgazdasági terméke a gyapot, a gyapjú és a hús. A kibányászott ércek szinte teljes része exportra kerül. Az import energia-hordozókból, gépipari termékekből és élelmiszerekből áll.
Az elmúlt évtizedekben megnőtt az illegális kábítószer-termelés is.
Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]Mezőgazdaság
[szerkesztés]Fő termények: gyapot, burgonya, zöldség, szőlő, gyümölcsök. [14]
Ipar
[szerkesztés]Főbb iparágak: textilipar, élelmiszer-feldolgozás, cementgyártás, cipőgyártás, fűrészáru, hűtőszekrények, bútorok, elektromos motorok gyártása. [14]
Bányászat: arany, ritkaföldfémek [14]
Külkereskedelem
[szerkesztés]- Exporttermékek: gyapot, gyapjú, hús, dohány, arany, higany, urán, vízenergia, gépek, cipő
- Importtermékek: kőolaj, földgáz, műszaki eszközök, gépek, élelmiszer
Legfőbb kereskedelmi partnerek a 2016-os adatok alapján [14]:
- Export: Svájc 44,9%, Kazahsztán 10,5%, Oroszország 10,1%, Üzbegisztán 8,7%, Törökország 6,2%, Kína 5,5%
- Import: Kína 37,8%, Oroszország 20,7%, Kazahsztán 16,4%, Törökország 4,9%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | EX |
ITU zóna | 30, 31 |
CQ zóna | 17 |
Kultúra
[szerkesztés]
Képek
|
Kulturális világörökség
[szerkesztés]Oktatási rendszer
[szerkesztés]2016 szeptemberében a Közép Ázsiai Egyetem (UCA) megkezdte működését Narynban.
Kulturális intézmények
[szerkesztés]Tudomány
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]Kirgizisztán kiterjedt kulturális és művészeti élettel rendelkezik, melynek elsődleges formája a népi kultúra és hagyományápolás, igen kiváló kapcsolatot ápol több magyarországi néptánccsoporttal, Erről tesz tanúbizonyságot az is, hogy 2018 nyarán a szekszárdi Bartina néptáncegyüttes is látogatást tett az országban.
Írók, költők
[szerkesztés]- Csingiz Ajtmatov főleg orosz nyelven alkotó kirgiz író.
- Toktogul Szatülgan uulu (1864-1933) kirgiz költő.
- Togolok Moldo (1860–1942)
Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]A kirgiz konyha nagyon sok hasonlóságot mutat a szomszédjaival. Bizonyos tekintetben átvett elemeket más népek gasztronómiájából, ugyanakkor egyes népekre hatást is gyakorolt (pl. a tádzsikokra). Mivel a kirgiz nép sokáig nomád volt, ezért legfontosabb hozzávalók a konyhán a birka-, ló- és marhahús, illetve tejtermékek széles választéka. A főzési technikák általában az ételek hosszútávú megőrzésére szolgálnak, mely kifejezetten nomád módszer.
A birka- és marhahús fogyasztása kedvelt dolog, de napjainkban a szociális helyzet miatt nagyon sok kirgiz már aligha engedheti meg magának.
Az idegen kulináris befolyás főleg a nagyobb városokban tapasztalható. Itt találkozhat leginkább a látogató ujgur, kínai (elsősorban dungan), üzbég és orosz ételekkel.
A lóhúsból jó minőségű kolbászok, mint a kazi és csucsuk készülnek (előbbi Kazahsztánban is elterjedt). Kirgiz különlegesség a pörkölt juhmáj. A besbarmak errefelé is elterjedt, közkedvelt étel: nagydarab ló-, birka- avagy marhahúst főznek meg, tésztával és/vagy csorbával (kirgizül sorpo) eszik, petrezselyemmel megszórva. A besbarmak gyakran ünnepi étel vagy vendégeket fogadásánál szolgálják fel, de gyakran halotti tort is ülnek vele. A húst mindig a vendégek jelentőségéhez mérten vágják fel étkezéskor.
Egyéb népszerű ételek:
A dimlama hús, burgonya, hagyma, zöldségek és néha gyümölcsök hozzáadásával készült pörkölt.
A saslik nyárson sült rablóhúshoz hasonló fogás. Számos másik ázsiai népnél és az oroszoknál is századok óta elterjedt ételfajta.
A piláf helyi változata a palu. Tádzsikisztánhoz hasonló egy öntött vasüstben, a kazanban hús (birka, marha vagy baromfi), aprított sült sárgarépa, fokhagyma, snidling és rizs hozzáadásával készül. Díszítés gyanánt szegfűszeget és pirospaprikát szórnak rá.
Tésztás ételek közül említést érdemel a manti (hagymával töltött fasírt), a szamsza (hússal töltött tésztás táska, olykor kiegészítve tökkel, káposztával, sajttal) és a valószínűleg ujgur eredetű langman (nyújtott vastagtészta, paprikával, zöldségekkel és fűszeres-ecetes mártással).
Kirgizisztánban kétféle kenyérfajta a jellemző: az egyik a hagyományos laposkenyér, a nan (több környező országban is elterjedt) és a vastag, erősebb orosz kenyér. Egyéb péksütemények között ott van a kattama, burszok és tanduri. A péksüteményeket különböző módon fogyasztják a kirgizek: lekvárral, kajmakkal (sűrű, zsíros tejkrém), vajjal, de megmártják teában, esetleg mézben. A kenyér a kirgiz kultúrában szent dolognak számít, ezért, ha a vendégüket, még ha csak rövidke ideig tartózkodik náluk, kenyérrel kínálják, a vendégszeretetüket fejezik ki – következésképp illik elfogadni.
Italok terén elmaradhatatlan nomád különlegesség a kumisz, az erjesztett kancatej. A friss kumisz nyáron érhető el, elsősorban a lótartóknál. Üzletekben tartósított formában kapható.
Kirgiz italkülönlegesség az enyhén szénsavas, alkoholmentes makszim, amit gabonaszemek erjesztésével készítenek. Hozzá hasonlóan készül a dzsarma, erjedését az ajran nevű tejtermék hozzáadásával érik el, így nyeri szénsavas ízét is.
Hagyományos és elterjedt a juh- és tevetej fogyasztása is.
Turizmus
[szerkesztés]- Altyn Arasan hőforrás
- Ala kul – tengerszem
- Karakoltól délre fantasztikus kirándulóhelyek
Sport
[szerkesztés]Olimpia
[szerkesztés]Ünnepnapok
[szerkesztés]dátum | magyar név | kirgiz név | megjegyzés |
---|---|---|---|
Jan 1 | Újév | Жаңы жыл | |
Jan 7 | ortodox karácsony | Иса пайгамбардын туулган күнү | az ortodox keresztények ünneplik |
Feb 23 | A Vörös hadsereg Napja | Мекенди коргоочунун күнү | 1918. |
Mar 1 | emléknap | emléknap azon tüntetőkre, akiket megöltek a kormányellenes tüntetések alatt 2002-ben | |
Mar 3 | A Zászló Napja | ||
Mar 8 | Nemzetközi nőnap | Эл аралык аялдар күнү | |
Mar 21–23 | Perzsa újév | Нооруз | |
Mar 24 | A nemzeti forradalom napja | [15] | 2005 |
Apr 7 | Az áprilisi forradalom napja | Элдик Апрель революциясы күнү | 2010 – második kirgiz forradalom |
Maj 1 | A munka ünnepe | Эмгек күнү | |
Maj 5 | Az alkotmány napja | Кыргыз Республикасынын конституция күнү | |
Maj 9 | A győzelem napja | Жеңиш күнү | A Nagy Honvédő Háború, a fasizmus elleni győzelem napja |
Maj 29 | A fegyveres erők napja | Куралдуу күчтөрүнүн күнү | 1992. |
Aug 31 | A függetlenség napja | Эгемендүүлүк күнү | 1991. |
Nov 7 | Nagy októberi szocialista forradalom napja | Улуу Октябрь Социалисттик революциясынын күнү | mára felváltotta a День примирения и согласия (a megbékélés ünnepének napja) |
változó | Orozo Ait | Орозо айт | muszlim ünnep |
70 nappal az Orozo Ait után |
Kurman Ait | Курман айт | muszlim ünnep |
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank
- ↑ hivatalos (becslés). [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ http://www.advantour.com/kyrgyzstan/national-parks.htm
- ↑ Előre hozott választások Kirgizisztánban Magyar Nemzet Online, 2007. december 16. 14:20 [1] Archiválva 2007. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Parlamenti választások Kirgizisztánban Stop.hu, 2007. december 16. 13:46 [2] Archiválva 2007. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Kirgiz tüntetők elfoglaltak egy tartományi kormányhivatalt index.hu, 2010. április 6.
- ↑ 17 halott a kirgiz zavargásokban index.hu, 2010. április 7.
- ↑ Rendkívüli állapotot hirdettek ki egész Kirgizisztánban - véres összecsapások Archiválva 2013. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben inforadio.hu, 2010. április 7.
- ↑ Kormányt alakított a kirgiz ellenzék index.hu, 2010. április 7.
- ↑ Чек ара жаңжалыбы же агрессиябы? эл аралык эксперттердин пикири (BBC)
- ↑ Civilians Harmed in Kyrgyzstan, Tajikistan Border Clashes (HRW)
- ↑ Kyrgyz border guard killed in shootout with Tajik forces (Times of India)
- ↑ One Tajikistan border guard killed in clashes with Kyrgyzstan - RIA (Reuters)
- ↑ a b c d e https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kg.html
- ↑ „Kyrgyz Popular Revolution Recognized As Public Holiday”, RadioFreeEurope/RadioLiberty , 2016. április 4. (Hozzáférés: 2016. április 5.) (english nyelvű)
További információk
[szerkesztés]- Öt nap Kirgizisztánban (2024)
- Független idegenforgalom és a kultúra magazin
- Kirgizisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
- országinformációk
- Henri Alleg: Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988