Ugrás a tartalomhoz

„Kirgizisztán” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
34 542 szerkesztés
 
(38 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
| saját név = Кыргыз Республикасы {{forrásnyelv|kirgiz}}<br />Кыргызская республика {{forrásnyelv|orosz}}
| saját név = Кыргыз Республикасы {{forrásnyelv|kirgiz}}<br />Кыргызская республика {{forrásnyelv|orosz}}
| zászló = Flag of Kyrgyzstan.svg
| zászló = Flag of Kyrgyzstan.svg
| címer = National emblem of Kyrgyzstan.svg
| címer = Emblem of Kyrgyzstan.svg
| himnusz = [[Kirgizisztán himnusza|Ак мөңгүлүү аска]] (Ak möñgülüü aska)
| himnusz = [[Kirgizisztán himnusza|Ак мөңгүлүү аска]] (Ak möñgülüü aska)
| térkép = Kyrgyzstan (orthographic projection).svg
| térkép = Kyrgyzstan (orthographic projection).svg
28. sor: 28. sor:
| tagság = [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]], [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Független Államok Közössége|FÁK]], [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]], [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]], [[Sanghaji Együttműködési Szervezet|SCO]], [[KBESZ]]
| tagság = [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]], [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Független Államok Közössége|FÁK]], [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]], [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]], [[Sanghaji Együttműködési Szervezet|SCO]], [[KBESZ]]
| népességrangsorban = 112
| népességrangsorban = 112
| becsült népesség = 5&nbsp;824&nbsp;000<ref>[http://stat.kg/images/stories/docs/Ejegodnik/Population/demo%202.pdf hivatalos (becslés)]</ref>
| becsült népesség = 5&nbsp;824&nbsp;000<ref>{{Cite web |url=http://stat.kg/images/stories/docs/Ejegodnik/Population/demo%202.pdf |title=hivatalos (becslés) |accessdate=2013-10-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120815034313/http://stat.kg/images/stories/docs/Ejegodnik/Population/demo%202.pdf |archivedate=2012-08-15 }}</ref>
| becsült népesség éve = 2014. június
| becsült népesség éve = 2014. június
| népsűrűség = 27,4
| népsűrűség = 27,4
55. sor: 55. sor:
}}
}}


'''Kirgizisztán''' (régiesen '''Kirgizia''') [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] ország. 1990 óta független, korábban a [[Szovjetunió]] egyik tagállama volt. Az országot [[Ázsia]] [[Svájc]]ának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.
'''Kirgizisztán''' ({{kirgizül|Кыргызстан}}, {{IPA2|qɯrʁɯˈstɑn}}, régiesen ''Kirgizia'') [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] ország. Nyugatról [[Üzbegisztán]], északról [[Kazahsztán]], délről [[Tádzsikisztán]], keletről pedig [[Kína]] határolja. Hivatalos nyelve a [[török nyelvek]] közé tartozó kirgiz, továbbá az orosz. Fővárosa és legnépesebb városa [[Biskek]]. 1990 óta független, korábban a [[Szovjetunió]] egyik tagállama volt. Az országot [[Ázsia]] [[Svájc]]ának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.

Az ország többek között a [[Független Államok Közössége]], az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], az [[Eurázsiai Gazdasági Unió]], a [[Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete]], a [[Sanghaji Együttműködési Szervezet]], az [[Iszlám Konferencia Szervezete]], az [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]], a [[Türk Államok Szervezete]] és a [[Nemzetközi Török Kulturális Szervezet]] tagja.


== Földrajz ==
== Földrajz ==
71. sor: 73. sor:
{{Pozíciós térkép
{{Pozíciós térkép
| Kirgizisztán
| Kirgizisztán
| alternatív térkép = Relief_Map_of_Kyrgyzstan.png
| alternatív térkép = Relief Map of Kyrgyzstan.png
| képaláírás = '''Kirgizisztán domborzati térképe'''
| képaláírás = '''Kirgizisztán domborzati térképe'''
| igazítás=center
| igazítás=center
| méret = 750
| méret = 750
| szélességi fok1=42| szélességi ívperc1=52 |
| szélességi fok1=42| szélességi ívperc1=52
| hosszúsági fok1=74 |hosszúsági ívperc1=34 |
| hosszúsági fok1=74 |hosszúsági ívperc1=34
| felirat1 = '''<u>[[Biskek]]</u>'''
| felirat1 = '''<u>[[Biskek]]</u>'''
| felirat pozíciója1= fent
| felirat pozíciója1= fent
| felirat mérete1=93
| felirat mérete1=93
| bg1=lightgrey
| bg1=lightgrey
| jel mérete1=10
| jel mérete1=10
| szélességi fok2= 40 | szélességi ívperc2=32 |
| szélességi fok2= 40 | szélességi ívperc2=32
| hosszúsági fok2=72 |hosszúsági ívperc2=47 |
| hosszúsági fok2=72 |hosszúsági ívperc2=47
| felirat2 = '''[[Os (település)|Os]]'''
| felirat2 = '''[[Os (település)|Os]]'''
| felirat pozíciója2=fent
| felirat pozíciója2=fent
| felirat mérete2=89
| felirat mérete2=89
| bg2=lightgrey
| bg2=lightgrey
| jel mérete2=8
| jel mérete2=8
| szélességi fok3=40 | szélességi ívperc3=56 |
| szélességi fok3=40 | szélességi ívperc3=56
| hosszúsági fok3=73 |hosszúsági ívperc3=00 |
| hosszúsági fok3=73 |hosszúsági ívperc3=0
| felirat3 = '''[[Dzsalalabad (település, Kirgizisztán)|Dzsalalabad]]'''
| felirat3 = '''[[Dzsalalabad (település, Kirgizisztán)|Dzsalalabad]]'''
| felirat pozíciója3=fent
| felirat pozíciója3=fent
| bg3=lightgrey
| bg3=lightgrey
| jel mérete3=7
| jel mérete3=7
| felirat mérete3=82
| felirat mérete3=82
| szélességi fok4=42 | szélességi ívperc4=20 |
| szélességi fok4=42 | szélességi ívperc4=20
| hosszúsági fok4=77 |hosszúsági ívperc4=10 |
| hosszúsági fok4=77 |hosszúsági ívperc4=10
| felirat4 = ''[[Iszik-köl (tó)|Iszik-köl]]''
| felirat4 = ''[[Iszik-köl (tó)|Iszik-köl]]''
| felirat pozíciója4=fent
| felirat pozíciója4=fent
| felirat mérete4=90
| felirat mérete4=90
| bg4=
| bg4=
| jel mérete4=0
| jel mérete4=0
| szélességi fok5=42 | szélességi ívperc5=29 |
| szélességi fok5=42 | szélességi ívperc5=29
| hosszúsági fok5=78 |hosszúsági ívperc5=24 |
| hosszúsági fok5=78 |hosszúsági ívperc5=24
| felirat5 = [[Karakol]]
| felirat5 = [[Karakol]]
| felirat pozíciója5=lent
| felirat pozíciója5=lent
| bg5=lightgrey
| bg5=lightgrey
| felirat mérete5=83
| felirat mérete5=83
| jel mérete5=7
| jel mérete5=7
| szélességi fok6=41 | szélességi ívperc6=10 |
| szélességi fok6=41 | szélességi ívperc6=10
| hosszúsági fok6=77 | hosszúsági ívperc6=05 |
| hosszúsági fok6=77 | hosszúsági ívperc6=5
| felirat6 = ''[[Tien-san|T i e n - s a n]]''
| felirat6 = ''[[Tien-san|T i e n - s a n]]''
| bg6=
| bg6=
| jel mérete6=0
| jel mérete6=0
| felirat pozíciója6=fent
| felirat pozíciója6=fent
| felirat mérete6=105
| felirat mérete6=105
| szélességi fok7=39 | szélességi ívperc7=42 |
| szélességi fok7=39 | szélességi ívperc7=42
| hosszúsági fok7=72 | hosszúsági ívperc7=00 |
| hosszúsági fok7=72 | hosszúsági ívperc7=0
| felirat7 = ''[[Alaj|A l a j]]''
| felirat7 = ''[[Alaj|A l a j]]''
| bg7=
| bg7=
| jel mérete7=0
| jel mérete7=0
| felirat pozíciója7=fent
| felirat pozíciója7=fent
| felirat mérete7=105
| felirat mérete7=105
| szélességi fok8=41 | szélességi ívperc8=12 |
| szélességi fok8=41 | szélességi ívperc8=12
| hosszúsági fok8=70 | hosszúsági ívperc8=00 |
| hosszúsági fok8=70 | hosszúsági ívperc8=0
| felirat8 = ''[[Üzbegisztán|Ü z b e g i s z t á n]]''
| felirat8 = [[Üzbegisztán|Ü z b e g i s z t á n]]
| bg8=
| bg8=
| felirat pozíciója8=lent
| felirat pozíciója8=lent
| felirat mérete8=95
| felirat mérete8=95
| jel mérete8=00
| jel mérete8=00
| szélességi fok9=40 | szélességi ívperc9=50 |
| szélességi fok9=40 | szélességi ívperc9=50
| hosszúsági fok9=71 | hosszúsági ívperc9=45|
| hosszúsági fok9=71 | hosszúsági ívperc9=45
| felirat9 = ''[[Ferganai-medence|F e r g á n a]]''
| felirat9 = ''[[Ferganai-medence|F e r g á n a]]''
| bg9=
| bg9=
| felirat pozíciója9=lent
| felirat pozíciója9=lent
| felirat mérete9=90
| felirat mérete9=90
| jel mérete9=00
| jel mérete9=00
| szélességi fok10=43 | szélességi ívperc10=18 |
| szélességi fok10=43 | szélességi ívperc10=18
| hosszúsági fok10=77 | hosszúsági ívperc10=25 |
| hosszúsági fok10=77 | hosszúsági ívperc10=25
| felirat10 = ''[[Kazahsztán|K a z a h s z t á n]]''
| felirat10 = [[Kazahsztán|K a z a h s z t á n]]
| felirat mérete10=100
| felirat mérete10=100
| felirat pozíciója10=jobbra
| felirat pozíciója10=jobbra
147. sor: 149. sor:
| szélességi fok11=39| szélességi ívperc11=12 |
| szélességi fok11=39| szélességi ívperc11=12 |
| hosszúsági fok11=59 | hosszúsági ívperc11=40 |
| hosszúsági fok11=59 | hosszúsági ívperc11=40 |
| felirat11 = ''[[Türkmenisztán|T ü r k m e n i s z t á n]]''
| felirat11 = [[Türkmenisztán|T ü r k m e n i s z t á n]]
| felirat pozíciója11=lent
| felirat pozíciója11=lent
| felirat mérete11=00
| felirat mérete11=00
| bg11=
| bg11=
| jel mérete11=0-->
| jel mérete11=0-->
| szélességi fok12=39 | szélességi ívperc12=12 |
| szélességi fok12=39 | szélességi ívperc12=12
| hosszúsági fok12=69 | hosszúsági ívperc12=23 |
| hosszúsági fok12=69 | hosszúsági ívperc12=23
| felirat12 = ''[[Tadzsikisztán|T a d z s i k i s z t á n]]''
| felirat12 = [[Tádzsikisztán|T á d z s i k i s z t á n]]
| felirat pozíciója12=jobbra
| felirat pozíciója12=jobbra
| felirat mérete12=95
| felirat mérete12=95
| bg12=
| bg12=
| jel mérete12=0
| jel mérete12=0
| szélességi fok13=39 | szélességi ívperc13=30 |
| szélességi fok13=40 | szélességi ívperc13=10
| hosszúsági fok13=76 | hosszúsági ívperc13=30|
| hosszúsági fok13=78 | hosszúsági ívperc13=30
| felirat13 = ''[[Kína|K í n a]]''
| felirat13 = [[Kína|K í n a]]
| jel13=0
| jel13=0
| jel mérete13=00
| jel mérete13=00
| felirat mérete13=102
| felirat mérete13=102
| felirat pozíciója13=jobbra
| felirat pozíciója13=jobbra
| szélességi fok14= 41| szélességi ívperc14= 20|
| szélességi fok14= 41| szélességi ívperc14= 20
| hosszúsági fok14= 74| hosszúsági ívperc14=40|
| hosszúsági fok14= 74| hosszúsági ívperc14=40
| felirat14 = ''[[Narin (folyó)|Narin]]''
| felirat14 = ''[[Narin (folyó)|Narin]]''
| jel mérete14=0
| jel mérete14=0
| felirat mérete14=90
| felirat mérete14=90
| bg14=
| bg14=
| felirat pozíciója14=jobbra
| felirat pozíciója14=jobbra
| szélességi fok15=42 | szélességi ívperc15=35 |
| szélességi fok15=42 | szélességi ívperc15=35
| hosszúsági fok15=74 | hosszúsági ívperc15=25 |
| hosszúsági fok15=74 | hosszúsági ívperc15=25
| felirat15 = ''[[Kirgiz-hegység]]''
| felirat15 = ''[[Kirgiz-hegység]]''
| felirat mérete15=90
| felirat mérete15=90
| jel mérete15=0
| jel mérete15=0
| felirat pozíciója15=lent
| felirat pozíciója15=lent
| szélességi fok16= 43 | szélességi ívperc16=17 |
| szélességi fok16= 43 | szélességi ívperc16=17
| hosszúsági fok16=76 |hosszúsági ívperc16=54 |
| hosszúsági fok16=76 |hosszúsági ívperc16=54
| felirat16 = '''[[Almati]]'''
| felirat16 = '''[[Almati]]'''
| felirat pozíciója16=fent
| felirat pozíciója16=fent
| felirat mérete16=88
| felirat mérete16=88
| bg16=
| bg16=
| jel mérete16=9
| jel mérete16=9
| szélességi fok17=43 | szélességi ívperc17=17 |
| szélességi fok17=43 | szélességi ívperc17=17
| hosszúsági fok17=71 | hosszúsági ívperc17=00 |
| hosszúsági fok17=71 | hosszúsági ívperc17=0
| felirat17 = ''[[Kazahsztán|K a z a h s z t á n]]''
| felirat17 = [[Kazahsztán|K a z a h s z t á n]]
| felirat mérete17=100
| felirat mérete17=100
| felirat pozíciója17=jobbra
| felirat pozíciója17=jobbra
| bg17=
| bg17=
| jel mérete17=0
| jel mérete17=0
| szélességi fok18=41| szélességi ívperc18=20 |
| szélességi fok18=41| szélességi ívperc18=20
| hosszúsági fok18=69 |hosszúsági ívperc18=18 |
| hosszúsági fok18=69 |hosszúsági ívperc18=18
| felirat18 = '''[[Taskent]]'''
| felirat18 = '''[[Taskent]]'''
| felirat pozíciója18= fent
| felirat pozíciója18= fent
| felirat mérete18=90
| felirat mérete18=90
| bg18=
| bg18=
| jel mérete18=8
| jel mérete18=8
| szélességi fok19= 42| szélességi ívperc19=49|
| szélességi fok19= 42| szélességi ívperc19=49
| hosszúsági fok19= 75| hosszúsági ívperc19=17|
| hosszúsági fok19= 75| hosszúsági ívperc19=17
| felirat19 = [[Tokmok]]
| felirat19 = [[Tokmok]]
| jel mérete19=7
| jel mérete19=7
| bg19=lightgrey
| bg19=lightgrey
| felirat mérete19=82
| felirat mérete19=82
| felirat pozíciója19=lent
| felirat pozíciója19=lent
| szélességi fok20= 42| szélességi ívperc20=48|
| szélességi fok20= 42| szélességi ívperc20=48
| hosszúsági fok20= 78| hosszúsági ívperc20=40|
| hosszúsági fok20= 78| hosszúsági ívperc20=40
| felirat20 = ''[[Tien-san]]''
| felirat20 = ''[[Tien-san]]''
| jel mérete20=0
| jel mérete20=0
| felirat mérete20=00
| felirat mérete20=00
| felirat pozíciója20=jobbra
| felirat pozíciója20=jobbra
| szélességi fok21= 39| szélességi ívperc21=27
| hosszúsági fok21= 75| hosszúsági ívperc21=59
| felirat21 = [[Kasgar (település)|Kasgar]]
| szélességi fok22=39 | szélességi ívperc22=20
| hosszúsági fok22=80 | hosszúsági ívperc22=0
| felirat22 = ''[[Tarim-medence|T a r i m - m e d e n c e]]''
| felirat pozíciója22=balra
| felirat mérete22=90
| jel mérete22=0
| szélességi fok23=40 | szélességi ívperc23=15.416
| hosszúsági fok23=72 | hosszúsági ívperc23=7.683
| felirat23 = [[Kizilkija]]
| felirat mérete23=82
| bg23=lightgrey
| jel mérete23=7
| szélességi fok24=42 | szélességi ívperc24=28
| hosszúsági fok24=76 | hosszúsági ívperc24=11
| felirat24 = [[Balikcsi]]
| felirat mérete24=82
| felirat pozíciója24=fent
| bg24=lightgrey
| jel mérete24=7
| szélességi fok25=42 | szélességi ívperc25=13
| hosszúsági fok25=71 | hosszúsági ívperc25=40
| felirat25 = ''[[Talasz-Alatau]]''
| felirat mérete25=90
| jel mérete25=0
}}
}}
{{-}}
{{-}}
229. sor: 258. sor:
Kirgizisztánban is kiépültek a természetvédelem intézményei.<ref>http://www.advantour.com/kyrgyzstan/national-parks.htm</ref>
Kirgizisztánban is kiépültek a természetvédelem intézményei.<ref>http://www.advantour.com/kyrgyzstan/national-parks.htm</ref>


{{széles kép|On_the_way_to_Naryn,_Kyrgyzstan.jpg|1200px|<center>Tájkép vadlovakkal</center>}}
{{széles kép|On_the_way_to_Naryn,_Kyrgyzstan.jpg|1200px|<center>Tájkép lovakkal</center>}}
==== Nemzeti park<!-- jai --> ====
==== Nemzeti park<!-- jai --> ====
{{Képdia
{{Képdia
286. sor: 315. sor:


=== 2007 decemberi választások ===
=== 2007 decemberi választások ===
2007 során [[Kurmanbek Bakijev]] elnök az ország alkotmányát sorozatosan módosította. December 16-ra előrehozott választásokat íratott ki, feltehetőleg hatalmának megszilárdítása reményében. Politológusok a választásokat megelőzően arra számítottak, hogy az államfő pártja, az [[Ak Zsol]] szerzi meg a legtöbb szavazatot. Több jel utalt arra, hogy a választások nem demokratikusan folytak: a választást megelőző két hétben a kirgiz központi választási bizottság a mérsékelt ellenzéki szociáldemokrata párt két vezető tagját törölte a jelöltek listájáról. A korábbi kirgizisztáni választásokat nemzetközi megfigyelők nem ismerték el demokratikusnak.<ref name="http://www.mno.hu/portal/532769">''Előre hozott választások Kirgizisztánban'' [[Magyar Nemzet Online]], 2007. december 16. 14:20 [http://www.mno.hu/portal/532769]</ref>
2007 során [[Kurmanbek Bakijev]] elnök az ország alkotmányát sorozatosan módosította. December 16-ra előrehozott választásokat íratott ki, feltehetőleg hatalmának megszilárdítása reményében. Politológusok a választásokat megelőzően arra számítottak, hogy az államfő pártja, az [[Ak Zsol]] szerzi meg a legtöbb szavazatot. Több jel utalt arra, hogy a választások nem demokratikusan folytak: a választást megelőző két hétben a kirgiz központi választási bizottság a mérsékelt ellenzéki szociáldemokrata párt két vezető tagját törölte a jelöltek listájáról. A korábbi kirgizisztáni választásokat nemzetközi megfigyelők nem ismerték el demokratikusnak.<ref name="http://www.mno.hu/portal/532769">''Előre hozott választások Kirgizisztánban'' [[Magyar Nemzet Online]], 2007. december 16. 14:20 [http://www.mno.hu/portal/532769] {{Wayback|url=http://www.mno.hu/portal/532769|date=20071217004252}}</ref>
Az ellenzék a választások során úgy fogalmazott, hogy „Tömegméretűek a szabálytalanságok”; mindkét ellenzéki párt azt állította, hogy több vidéki aktivistájukat megverték a szavazás előtt.<ref name="http://www.stop.hu/articles/article.php?id=243903">''Parlamenti választások Kirgizisztánban'' [[Stop.hu]], 2007. december 16. 13:46 [http://www.stop.hu/articles/article.php?id=243903] {{Wayback|url=http://www.stop.hu/articles/article.php?id=243903 |date=20071217181727 }}</ref>
Az ellenzék a választások során úgy fogalmazott, hogy „Tömegméretűek a szabálytalanságok”; mindkét ellenzéki párt azt állította, hogy több vidéki aktivistájukat megverték a szavazás előtt.<ref name="http://www.stop.hu/articles/article.php?id=243903">''Parlamenti választások Kirgizisztánban'' [[Stop.hu]], 2007. december 16. 13:46 [http://www.stop.hu/articles/article.php?id=243903] {{Wayback|url=http://www.stop.hu/articles/article.php?id=243903|date=20071217181727}}</ref>


=== 2010 áprilisi zavargások ===
=== 2010 áprilisi zavargások ===
294. sor: 323. sor:


Bakijev még április folyamán elhagyta az országot és előbb [[Kazahsztán]]ba, majd [[Fehéroroszország]]ba menekült. Az év folyamán júniusban újabb etnikai alapú zavargások törtek ki az ország déli részén fekvő [[Os (település)|Osban]] a [[kirgizek]] és az [[üzbégek|üzbég]], valamint [[tádzsikok|tádzsik]] kisebbség között. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány katonai erővel állította helyre a rendet, a konfliktusnak 893 halálos áldozata volt és több ezren menekültek el a környékről a szomszédos [[Üzbegisztán]]ba.
Bakijev még április folyamán elhagyta az országot és előbb [[Kazahsztán]]ba, majd [[Fehéroroszország]]ba menekült. Az év folyamán júniusban újabb etnikai alapú zavargások törtek ki az ország déli részén fekvő [[Os (település)|Osban]] a [[kirgizek]] és az [[üzbégek|üzbég]], valamint [[tádzsikok|tádzsik]] kisebbség között. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány katonai erővel állította helyre a rendet, a konfliktusnak 893 halálos áldozata volt és több ezren menekültek el a környékről a szomszédos [[Üzbegisztán]]ba.
[[Fájl:Sooronbay Jeenbekov (2017-11-30).jpg|bélyegkép|[[Szooronbaj Dzseenbekov]], az ország államfője]]
[[Fájl:Sooronbay Jeenbekov (2017-11-30).jpg|bélyegkép|[[Szooronbaj Dzseenbekov]], az ország államfője 2017 és 2020 között]]
A [[2010]]-es év folyamán az Ideiglenes Nemzeti Kormány új alkotmánytervezetet dolgozott ki, melynek elfogadása után Kirgizisztán parlamentáris köztársasággá alakult. A [[2011]]. októberében tartott elnökválasztáson [[Almazbek Atambajev]]et választották meg, így ő az első kirgiz államfő, aki békés úton vette át a hatalmat, az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.
A [[2010]]-es év folyamán az Ideiglenes Nemzeti Kormány új alkotmánytervezetet dolgozott ki, melynek elfogadása után Kirgizisztán parlamentáris köztársasággá alakult. A [[2011]] októberében tartott elnökválasztáson [[Almazbek Atambajev]]et választották meg, így ő az első kirgiz államfő, aki békés úton vette át a hatalmat, az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.

=== Konfliktus Tádzsikisztánnal ===
2021 tavaszán fegyveres összecsapások robbantak ki a tádzsik-kirgiz határon. A két ország közötti viszály oka az [[Iszfara]] folyó körüli határvita.<ref>[https://www.bbc.com/kyrgyz/kyrgyzstan-56956928 Чек ара жаңжалыбы же агрессиябы? эл аралык эксперттердин пикири (BBC)]</ref> A csatározások május végéig tartottak és több mint félszáz (jelentős részben civil) ember életét követelték, s mintegy negyvenezer kirgiznek kellett elhagynia otthonát és a tádzsik hadsereg néhány kirgiz falut is lerombolt.<ref>[https://www.hrw.org/news/2021/04/30/civilians-harmed-kyrgyzstan-tajikistan-border-clashes Civilians Harmed in Kyrgyzstan, Tajikistan Border Clashes (HRW)]</ref>

Bár a felek hivatalosan tűzszünetet kötöttek, ennek ellenére szórványos határvillongásokra később is sor került.<ref>[https://timesofindia.indiatimes.com/world/rest-of-world/kyrgyz-border-guard-killed-in-shootout-with-tajik-forces/articleshow/84260134.cms Kyrgyz border guard killed in shootout with Tajik forces (Times of India)]</ref>

2022 szeptemberében ismét fellángoltak az összecsapások. A halottak száma szeptember 18-án már 80 felett volt.<ref>[https://www.reuters.com/world/asia-pacific/one-tajikistan-border-guard-killed-clashes-with-kyrgyzstan-ria-2022-09-14/ One Tajikistan border guard killed in clashes with Kyrgyzstan - RIA (Reuters)]</ref>

== Államszervezet és közigazgatás ==
== Államszervezet és közigazgatás ==
=== Alkotmány, államforma ===
=== Alkotmány, államforma ===
337. sor: 374. sor:
|File:E8034-Milyanfan-Mosque.JPG|Modern mecset, Milyanfan
|File:E8034-Milyanfan-Mosque.JPG|Modern mecset, Milyanfan
}}
}}

[[Fájl:Population density of Kyrgyzstan regions.png|thumb|Kirgizisztán népsűrűsége 2021-ben]]


=== Általános adatok ===
=== Általános adatok ===
399. sor: 438. sor:
== Közlekedés ==
== Közlekedés ==
{{fő|Kirgizisztán vasúti közlekedése}}
{{fő|Kirgizisztán vasúti közlekedése}}

== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|EX
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|30, 31
|-
|[[CQ]] zóna
|17
|}
{{Lásd még|Kirgizisztán hívójelkörzetei}}


== Kultúra ==
== Kultúra ==
427. sor: 479. sor:
=== Művészetek ===
=== Művészetek ===


Kirgizisztán kiterjedt kulturális és művészeti élettel rendelkezik, melynek elsődleges formája a népi kultúra és hagyományápolás, igen kiváló kapcsolatot ápol több magyarországi néptánccsoporttal, Erről tesz tanúbizonyságot az is, hogy 2018 nyarán a szekszárdi Bartina néptáncegyüttes is látogatást tesz az országban. {{Bővebben|Kirgizisztán művészete}}
Kirgizisztán kiterjedt kulturális és művészeti élettel rendelkezik, melynek elsődleges formája a népi kultúra és hagyományápolás, igen kiváló kapcsolatot ápol több magyarországi néptánccsoporttal, Erről tesz tanúbizonyságot az is, hogy 2018 nyarán a szekszárdi Bartina néptáncegyüttes is látogatást tett az országban. {{Bővebben|Kirgizisztán művészete}}
==== Írók, költők ====
==== Írók, költők ====
* [[Csingiz Ajtmatov]] főleg orosz nyelven alkotó kirgiz író.
* [[Csingiz Ajtmatov]] főleg orosz nyelven alkotó kirgiz író.
442. sor: 494. sor:
Az idegen kulináris befolyás főleg a nagyobb városokban tapasztalható. Itt találkozhat leginkább a látogató ujgur, kínai (elsősorban dungan), üzbég és orosz ételekkel.
Az idegen kulináris befolyás főleg a nagyobb városokban tapasztalható. Itt találkozhat leginkább a látogató ujgur, kínai (elsősorban dungan), üzbég és orosz ételekkel.


A lóhúsból jóminőségű kolbászok, mint a ''kazi'' és ''csucsuk'' készülnek (előbbi Kazahsztánban is elterjedt). Kirgiz különlegesség a pörkölt juhmáj. A [[besbarmak]] errefelé is elterjedt, közkedvelt étel: nagydarab ló-, birka- avagy marhahúst főznek meg, tésztával és/vagy [[csorba (étel)|csorbával]] (kirgizül ''sorpo'') eszik, petrezselyemmel megszórva. A besbarmak gyakran ünnepi étel vagy vendégeket fogadásánál szolgálják fel, de gyakran halotti tort is ülnek vele. A húst mindig a vendégek jelentősségéhez mérten vágják fel étkezéskor.
A lóhúsból jó minőségű kolbászok, mint a ''kazi'' és ''csucsuk'' készülnek (előbbi Kazahsztánban is elterjedt). Kirgiz különlegesség a pörkölt juhmáj. A [[besbarmak]] errefelé is elterjedt, közkedvelt étel: nagydarab ló-, birka- avagy marhahúst főznek meg, tésztával és/vagy [[csorba (étel)|csorbával]] (kirgizül ''sorpo'') eszik, petrezselyemmel megszórva. A besbarmak gyakran ünnepi étel vagy vendégeket fogadásánál szolgálják fel, de gyakran halotti tort is ülnek vele. A húst mindig a vendégek jelentőségéhez mérten vágják fel étkezéskor.


'''Egyéb népszerű ételek:'''
'''Egyéb népszerű ételek:'''
450. sor: 502. sor:
A [[saslik]] nyárson sült rablóhúshoz hasonló fogás. Számos másik ázsiai népnél és az oroszoknál is századok óta elterjedt ételfajta.
A [[saslik]] nyárson sült rablóhúshoz hasonló fogás. Számos másik ázsiai népnél és az oroszoknál is századok óta elterjedt ételfajta.


A [[piláf]] helyi változata a ''palu.'' Tádzsikisztánhoz hasonló egy öntött vasüstben, a kazanban hús (birka, marha vagy pedig baromfi), aprított sült sárgarépa, fokhagyma, snidling és rizs hozzáadásával készül. Díszítés gyanánt szegfűszeget és pirospaprikát szórnak rá.
A [[piláf]] helyi változata a ''palu.'' Tádzsikisztánhoz hasonló egy öntött vasüstben, a kazanban hús (birka, marha vagy baromfi), aprított sült sárgarépa, fokhagyma, snidling és rizs hozzáadásával készül. Díszítés gyanánt szegfűszeget és pirospaprikát szórnak rá.


Tésztás ételek közül említést érdemel a ''manti'' (hagymával töltött fasírt), a ''szamsza'' (hússal töltött tésztás táska, olykor kiegészítve tökkel, káposztával, sajttal) és a valószínűleg ujgur eredetű ''langman'' (nyújtott vastagtészta, paprikával, zöldségekkel és fűszeres-ecetes mártással).
Tésztás ételek közül említést érdemel a ''manti'' (hagymával töltött fasírt), a ''szamsza'' (hússal töltött tésztás táska, olykor kiegészítve tökkel, káposztával, sajttal) és a valószínűleg ujgur eredetű ''langman'' (nyújtott vastagtészta, paprikával, zöldségekkel és fűszeres-ecetes mártással).


Kirgizisztánban kétféle kenyérfajta a jellemző: az egyik a hagyományos laposkenyér, a ''nan'' (több környező országban is elterjedt) és a vastag, erősebb orosz kenyér. Egyéb péksütemények között ott van a ''kattama, burszok'' és ''tanduri.'' A péksüteményeket különböző módon fogyasztják a kirgizek: lekvárral, kajmakkal (sűrű, zsíros tejkrém), vajjal, de megmártják teában, esetleg mézben. A kenyér a kirgiz kultúrában szent dolognak számít, ezért, ha a vendégüket, mégha csak rövidke ideig tartózkodik náluk, kenyérrel kínálják, a vendégszeretetüket fejezik ki – következésképp illik elfogadni.
Kirgizisztánban kétféle kenyérfajta a jellemző: az egyik a hagyományos laposkenyér, a ''nan'' (több környező országban is elterjedt) és a vastag, erősebb orosz kenyér. Egyéb péksütemények között ott van a ''kattama, burszok'' és ''tanduri.'' A péksüteményeket különböző módon fogyasztják a kirgizek: lekvárral, kajmakkal (sűrű, zsíros tejkrém), vajjal, de megmártják teában, esetleg mézben. A kenyér a kirgiz kultúrában szent dolognak számít, ezért, ha a vendégüket, még ha csak rövidke ideig tartózkodik náluk, kenyérrel kínálják, a vendégszeretetüket fejezik ki – következésképp illik elfogadni.


Italok terén elmaradhatatlan nomád különlegesség a [[kumisz]], az erjesztett kancatej. A friss kumisz nyáron érhető el, elsősorban a lótartóknál. Üzletekben tartósított formában kapható.
Italok terén elmaradhatatlan nomád különlegesség a [[kumisz]], az erjesztett kancatej. A friss kumisz nyáron érhető el, elsősorban a lótartóknál. Üzletekben tartósított formában kapható.


Kirgiz italkülönlegesség az enyhén szénsavas, alkoholmentes ''makszim,'' amit gabonaszemek erjesztésével készítenek. Hozzá hasonlóan készül a ''dzsarma,'' viszont az erjedését az ''ajran'' nevű tejtermék hozzáadásával érik el, így nyeri szénsavas ízét is.
Kirgiz italkülönlegesség az enyhén szénsavas, alkoholmentes ''makszim,'' amit gabonaszemek erjesztésével készítenek. Hozzá hasonlóan készül a ''dzsarma,'' erjedését az ''ajran'' nevű tejtermék hozzáadásával érik el, így nyeri szénsavas ízét is.


Hagyományos és elterjedt a juh- és tevetej fogyasztása is.
Hagyományos és elterjedt a juh- és tevetej fogyasztása is.
470. sor: 522. sor:
== Turizmus ==
== Turizmus ==
[[Fájl:Ycyk-Ata bassein.jpg|thumb|Isszik-Ata üdülőhely hőforrásainak egy medencéje]]
[[Fájl:Ycyk-Ata bassein.jpg|thumb|Isszik-Ata üdülőhely hőforrásainak egy medencéje]]
* Altyn Arasan hőforrás,
* Altyn Arasan hőforrás
* Ala kul – tengerszem,
* Ala kul – tengerszem
* Karakoltól délre fantasztikus kirándulóhelyek
* Karakoltól délre fantasztikus kirándulóhelyek


560. sor: 612. sor:
== További információk ==
== További információk ==
{{commonskat|Kyrgyzstan}}
{{commonskat|Kyrgyzstan}}
* [https://magyarnarancs.hu/elet_mod/az-orokke-velunk-elo-szovjetunio-ot-nap-kirgizisztanban-267698 Öt nap Kirgizisztánban (2024)]
* [https://web.archive.org/web/20200623062825/http://www.thespektator.co.uk/ Független idegenforgalom és a kultúra magazin]
* [https://web.archive.org/web/20200623062825/http://www.thespektator.co.uk/ Független idegenforgalom és a kultúra magazin]
* [http://kirgizisztan.lap.hu/ Kirgizisztán.lap.hu] (linkgyűjtemény)
* [http://kirgizisztan.lap.hu/ Kirgizisztán.lap.hu] (linkgyűjtemény)
* [http://www.auswaertiges-amt.de/diplo/de/Laender/Kirgisistan.html országinformációk]
* [http://www.auswaertiges-amt.de/diplo/de/Laender/Kirgisistan.html országinformációk]
*Henri Alleg: ''Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet''; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988
* [[Henri Alleg]]: ''Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet''; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988


{{Ázsia}}
{{Ázsia}}

A lap jelenlegi, 2024. július 13., 20:05-kori változata

Kirgiz Köztársaság
Кыргыз Республикасы (kirgiz)
Кыргызская республика (orosz)
Kirgizisztán zászlaja
Kirgizisztán zászlaja		 Kirgizisztán címere
Kirgizisztán címere
Nemzeti himnusz: Ак мөңгүлүү аска (Ak möñgülüü aska)
FővárosaBiskek
é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 36′42.866667°N 74.600000°EKoordináták: é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 36′42.866667°N 74.600000°E
Legnagyobb városBiskek
Államformaköztársaság
Vezetők
ÁllamfőSzadir Dzsaparov
MiniszterelnökAkülbek Dzsaparov
Hivatalos nyelvkirgiz, orosz
FüggetlenségSzovjetuniótól
Kikiáltása1991. augusztus 31.
Elismerése1991. december 25.
Tagság
Lista
EBESZ, ENSZ, FÁK, IMF, WTO, SCO, KBESZ
Népesség
Népszámlálás szerint6 694 200 fő (2021)[1]
Rangsorban112
Becsült5 824 000[2] fő (2014. június)
Rangsorban112
Népsűrűség27,4 fő/km²
GDP2010 (forrás: IMF)
Összes5,122 milliárd USD
PPP: 12,746 milliárd dollár
Egy főre jutó940,9 USD
PPP: 2341,2 dollár
HDI (2009)0,710 (120) – közepes
Földrajzi adatok
Terület199 951 km²
Rangsorban86
Víz4,08%
IdőzónaKirgiz zónaidő (UTC+6)
Egyéb adatok
PénznemKirgiz szom (KGS)
Nemzetközi gépkocsijelKS
Hívószám996
Segélyhívó telefonszám
  • 101
  • 102
  • 103
  • 161
Internet TLD.kg
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirgiz Köztársaság témájú médiaállományokat.

Kirgizisztán (kirgizül: Кыргызстан, IPA: [qɯrʁɯˈstɑn], régiesen Kirgizia) közép-ázsiai ország. Nyugatról Üzbegisztán, északról Kazahsztán, délről Tádzsikisztán, keletről pedig Kína határolja. Hivatalos nyelve a török nyelvek közé tartozó kirgiz, továbbá az orosz. Fővárosa és legnépesebb városa Biskek. 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.

Az ország többek között a Független Államok Közössége, az ENSZ, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, az Iszlám Konferencia Szervezete, az EBESZ, a Türk Államok Szervezete és a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet tagja.

Földrajz

[szerkesztés]

Fekvése

[szerkesztés]

Délkeleten Kína, délnyugaton Tádzsikisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kazahsztán határolja. A kazahsztáni határt 215 kilométer hosszan a Chu folyó képezi. Területébe beékelődik a Ferganai-medence, amelynek nagyobb része Üzbegisztánhoz tartozik, de a völgy felső része Kirgizisztán területe. Itt az országhatár igen bonyolult futású, több enklávé és exklávé alakult ki.

Domborzat

[szerkesztés]

Kirgizisztán teljes területe hegyvidék. Északon a Kirgiz-hegység, középen és keleten a Tien-san, délen a Turkesztáni-hegység, illetve az Alaj-hegység vonulatai foglalják el az ország területét. Az ország legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, 7439 méter.

Vízrajz

[szerkesztés]

Legjelentősebb folyója a Narin, fő tava az Iszik-köl. Jó közelítéssel mondható, hogy Kirgizisztán területe lefolyástalan, vagyis vizei nem jutnak el a tengerbe. Az Iszik-köl maga is lefolyástalan tó, a Narin pedig a Szir-darja felső folyása, így vízvidéke az Aral-tó vízgyűjtő területéhez tartozik.

Térképen

[szerkesztés]
Kirgizisztán (Kirgizisztán)
Biskek
Biskek
Os
Os
Dzsalalabad
Dzsalalabad
Iszik-köl
Karakol
Karakol
T i e n - s a n
A l a j
Ü z b e g i s z t á n
F e r g á n a
K a z a h s z t á n
T á d z s i k i s z t á n
K í n a
Narin
Kirgiz-hegység
Almati
Almati
K a z a h s z t á n
Taskent
Taskent
Tokmok
Tokmok
Tien-san
Kasgar
Kasgar
T a r i m - m e d e n c e
Kizilkija
Kizilkija
Balikcsi
Balikcsi
Talasz-Alatau
Kirgizisztán domborzati térképe


  • Politikai térkép
    Politikai térkép
  • Domborzati térkép
    Domborzati térkép
  • Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)
    Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)
  • Jeti-Ögüz sziklaformái Iszik-köl tartományban
    Jeti-Ögüz sziklaformái Iszik-köl tartományban
  • Az Iszik-köl-tó déli partja
    Az Iszik-köl-tó déli partja

Éghajlat

[szerkesztés]

Ezen a hegyvidéken is nagyban függ az éghajlat a tengerszint feletti magasságtól. A Fergana-völgy éghajlata szubtrópusi, nyáron forró. Efölött a hegyek lejtőinek éghajlata száraz kontinentális, a magas hegyeké pedig magashegyi.

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]

Kirgizisztánban is kiépültek a természetvédelem intézményei.[3]

Tájkép lovakkal
Nagyítás
Tájkép lovakkal

Nemzeti park

[szerkesztés]
Képek
Ala-Arcsa Nemzeti Park egy része
Ala-Arcsa Nemzeti Park egy része
Barskoön-vízesés, Issyk Kul tartomány
Barskoön-vízesés, Issyk Kul tartomány
Karakol-völgy, Tien San
Karakol-völgy, Tien San
  • Ala-Arcsa Nemzeti Park – a főváros, Biskek közelében egy magashegyi kanyon.

Történelem

[szerkesztés]
A középkori város, Balaszagun egy maradványa a Burana torony.
Bővebben: Kirgizisztán történelme

Korai történet

[szerkesztés]
Bővebben: jenyiszeji kirgizek

A legújabb történelmi felfedezések szerint a kirgizek történetét i.e. 201-ig lehet visszavezetni. A régi kirgizek Szibéria központjában a Jenyiszej felső völgyében éltek. 7-12. századi kínai és muszlim források a kirgizeket vörös, sőt szőke hajú népként írják le zöld vagy kék szemmel.

A kirgiz állam legnagyobb kiterjedését akkor érte el, amikor 840-ben leverte az ujgur kánságot. Ezután a kirgizek gyors ütemben a Tien-san hegységhez vándoroltak, ahol a következő kétszáz évben is fenntartották dominanciájukat. A 12. században a kirgiz dominancia területe az Altajra és a Szajánra korlátozódott a mongol terjeszkedés következtében. Amikor a 13. században kialakult a Mongol Birodalom, a kirgizek délre vonultak.

Az orosz befolyás kora

[szerkesztés]

A 19. század elején a mai Kirgizisztán déli része a Kokandi Kánság része volt. Ennek területét, amit a oroszok Kirgíziának neveztek, 1876-ban csatolták az Orosz Birodalomhoz. Az oroszoknak számos, a cári hatalom ellen irányuló lázadással kellett szembenézni és sok kirgiz inkább elvonult a Pamírba és Afganisztánba. Az 1916-os közép-ázsiai felkelés leverése után sokan Kínába menekültek. Mivel a régió etnikai csoportjait akkor (és ma is) megosztják az országhatárok, továbbá akkoriban a határok könnyen átjárhatóak és kevéssé szabályozottak voltak, megszokott dolognak számított, hogy az emberek ide-oda mozogtak a hegyeken át, attól függően, hogy éppen hol volt könnyebb az élet; hol esett több eső a legelőkre vagy a kormányzat elnyomása hol volt elviselhetőbb.

Szovjet időszak

[szerkesztés]

A szovjethatalmat 1919-ben vezették be a régióban. A terület kezdetben az Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság része volt. Ennek megszüntetésekor, 1924. október 14-én alakították meg a Kara-Kirgiz Autonóm Területet a mai Kirgizisztánéval megegyező területen. Az autonóm terület elnevezése 1925. május 25-én Kirgiz autonóm terület lett, 1926. február elsején pedig autonómiájának kiterjesztésével átszervezték Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá. Az 1936. december 5-én elfogadott új ("sztálini") alkotmány alapján az autonóm köztársaság kivált Oroszországból, és a Szovjetunió önálló szövetségi tagköztársasága lett Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

A húszas években Kirgizisztánban jelentékeny mértékben fejlődött a kultúra, a közoktatás és a társadalmi élet. Az írástudás kiterjedt, kialakították a standardizált kirgiz irodalmi nyelvet, a 30-as években azonban a szovjet rendszeren belüli nagyorosz nacionalizmus erősödésével az önálló kulturális fejlődés folyamata lelassult. A Sztálin halála utáni évtizedekben a nemzeti fejlődés tovább folytatódott, és a Szovjetunió széthullásakor Kirgizia nemzetállamként vált önállóvá, bár a kirgizek mellett jelentős kisebbségek is lakták.

A glasznoszty kezdeti évei kevéssé hatottak Kirgizisztánban. Azonban a köztársasági sajtó mégis valamivel liberálisabb hangot ütött meg. A nem hivatalos politikai csoportok tiltottak maradtak.

1990 júniusában az Osi területen etnikai összetűzés robbant ki az üzbégek és a tádzsikok között. A tömeges erőszak nyomán rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdettek. A rend nem állt helyre augusztusig.

Az 1990-es évek elején jelentős változások következtek be Kirgizisztánban. A Kirgizisztáni Demokratikus Mozgalom számottevő politikai erővé vált a parlamentben. A Kirgiz Tudományos Akadémia liberális elnökét, Aszkar Akajevet 1990 októberében beválasztották az elnökségbe. A következő év januárjában Akajev új kormányzati struktúrát vezetett be, ennek részeként fiatalabb, reformpárti politikusokat nevezett ki a kormányzat posztjaira.

1990 decemberében a Legfelsőbb Tanács megszavazta, hogy a köztársaság új neve Kirgizisztán Köztársaság legyen. (1993-ban Kirgiz Köztársaság lett.) 1991 februárjában a köztársaság fővárosa, Frunze, visszakapta forradalom előtti nevét Biskek. E kozmetikai változások ellenére a gazdasági realitás a Szovjetuniótól való elszakadás ellen szólt. A Szovjetunió fennmaradásáról szóló népszavazáson 1991 márciusában a szavazók 88,7%-a egy megújított Szovjetunió fenntartására szavazott.

1991. augusztus 19-én, amikor Moszkvában az Állam Megmentésének Bizottsága vette át a hatalmat, Akajevet leváltották posztjáról Kirgizisztánban. Amikor a puccs a következő héten összeomlott, Akajev és German Kuznyecov alelnök bejelentette kilépését a Szovjetunió Kommunista Pártjából. Ezt követően a Kirgiz Legfelsőbb Tanács 1991. augusztus 31-én kikiáltotta a Szovjetuniótól való függetlenséget.

Függetlenség

[szerkesztés]

1991 októberében Akajevet ellenjelölt nélkül, a szavazatok 95%-ával választották meg köztársasági elnökké. December 21-én Kirgizisztán négy másik közép-ázsiai köztársasággal együtt belépett az újonnan alapított Független Államok Közösségébe. 1992-ben Kirgizisztán tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

A 2005 márciusi tulipános forradalom után Akajev elnök kénytelen volt lemondani április 4-én. Ellenzéki vezetők koalíciója alakított kormányt, a köztársasági elnök Kurmanbek Bakijev lett, a miniszterelnök Feliksz Kulov. A fővárosban fosztogattak a szavazás idején.

Azóta is hiányzik a politikai stabilitás. A politikai irányzatok egy része a szervezett bűnözéssel szövetkezett a hatalom megszerzése érdekében. A 75 tagú parlament 2005 márciusában megválasztott tagjai közül hármat meggyilkoltak, egy további tagot 2006 május 10-én gyilkoltak meg, röviddel azután hogy meggyilkolt testvére halála miatt tartott időközi választáson győzött. Mind a négy embert úgy tartották számon, mint aki szoros kapcsolatokat tart illegális üzleti vállalkozásokkal.

Kirgizisztán előtt álló jelenlegi feladatok: az állami tulajdonú vállalatok magánosítása, a demokrácia és a politikai szabadságjogok kiterjesztése, az etnikumok közötti viszony javítása, a terrorizmus elleni harc.

2007 decemberi választások

[szerkesztés]

2007 során Kurmanbek Bakijev elnök az ország alkotmányát sorozatosan módosította. December 16-ra előrehozott választásokat íratott ki, feltehetőleg hatalmának megszilárdítása reményében. Politológusok a választásokat megelőzően arra számítottak, hogy az államfő pártja, az Ak Zsol szerzi meg a legtöbb szavazatot. Több jel utalt arra, hogy a választások nem demokratikusan folytak: a választást megelőző két hétben a kirgiz központi választási bizottság a mérsékelt ellenzéki szociáldemokrata párt két vezető tagját törölte a jelöltek listájáról. A korábbi kirgizisztáni választásokat nemzetközi megfigyelők nem ismerték el demokratikusnak.[4] Az ellenzék a választások során úgy fogalmazott, hogy „Tömegméretűek a szabálytalanságok”; mindkét ellenzéki párt azt állította, hogy több vidéki aktivistájukat megverték a szavazás előtt.[5]

2010 áprilisi zavargások

[szerkesztés]
Bővebben: 2010-es kirgizisztáni forradalom

2010. április 6-án súlyos kormányellenes tüntetések kezdődtek Talasz városában, ahol a tömeg elfoglalta a tartományi kormányzói hivatalt.[6] A zavargások később több városra, köztük Biskekre is átterjedtek, és halálos áldozatokat követelő véres összecsapásokká fajultak. Április 7-én a zavargások során a kormány több tagját, így a belügyminisztert és az első miniszterelnök-helyettest is túszul ejtették és megverték; a kormányzat és a média számos épületét elfoglalták.[7] Ugyanezen a napon Danyijar Uszenov kormányfő rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendelt el az ország egész területére.[8] A nap folyamán a tüntetők a fővárosban feldúlták a parlament épületét, és felgyújtották a főügyészség és az adóhatóság épületeit. Estére a kormány lemondott, az államfő – az előzetes, zavaros hírek szerint – repülőn hagyta el Biskeket, az ellenzék pedig koalíciós kormányt alakított. Április 8-án reggelre azonban kiderült, hogy Bakijev elnök Dzsalalabad városába menekült. A zavargások során 89 ember vesztette életét, a sebesültek száma pedig meghaladta az 500-at.[9]

Bakijev még április folyamán elhagyta az országot és előbb Kazahsztánba, majd Fehéroroszországba menekült. Az év folyamán júniusban újabb etnikai alapú zavargások törtek ki az ország déli részén fekvő Osban a kirgizek és az üzbég, valamint tádzsik kisebbség között. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány katonai erővel állította helyre a rendet, a konfliktusnak 893 halálos áldozata volt és több ezren menekültek el a környékről a szomszédos Üzbegisztánba.

Szooronbaj Dzseenbekov, az ország államfője 2017 és 2020 között

A 2010-es év folyamán az Ideiglenes Nemzeti Kormány új alkotmánytervezetet dolgozott ki, melynek elfogadása után Kirgizisztán parlamentáris köztársasággá alakult. A 2011 októberében tartott elnökválasztáson Almazbek Atambajevet választották meg, így ő az első kirgiz államfő, aki békés úton vette át a hatalmat, az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.

Konfliktus Tádzsikisztánnal

[szerkesztés]

2021 tavaszán fegyveres összecsapások robbantak ki a tádzsik-kirgiz határon. A két ország közötti viszály oka az Iszfara folyó körüli határvita.[10] A csatározások május végéig tartottak és több mint félszáz (jelentős részben civil) ember életét követelték, s mintegy negyvenezer kirgiznek kellett elhagynia otthonát és a tádzsik hadsereg néhány kirgiz falut is lerombolt.[11]

Bár a felek hivatalosan tűzszünetet kötöttek, ennek ellenére szórványos határvillongásokra később is sor került.[12]

2022 szeptemberében ismét fellángoltak az összecsapások. A halottak száma szeptember 18-án már 80 felett volt.[13]

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]
A Legfelsőbb Tanácsnak – az ország egykamarás törvényhozó hatalmának – székhelyéül szolgáló épület Biskekben

Politikai pártok

[szerkesztés]
  • Kirgiz Demokratikus Mozgalom
  • Kirgiz Szociáldemokrata Párt

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]
Bővebben: Kirgizisztán közigazgatása

Az ország 7 tartományból és 1 fővárosi területből áll.

Kirgizisztán tartományai
  1. Biskek
  2. Batken
  3. Csüi
  4. Dzsalalabad
  5. Narin
  6. Os
  7. Talasz
  8. Iszik-köl

Védelmi rendszer

[szerkesztés]
Bővebben: Kirgizisztán hadereje

Népesség

[szerkesztés]
Képek
Régi és új házak a fővárosban, Biskekben
Régi és új házak a fővárosban, Biskekben
Os város
Os város
Jurtában élő család az Iszik-köl (Iszik-tó) közelében
Jurtában élő család az Iszik-köl (Iszik-tó) közelében
Kirgiz lány
Kirgiz lány
Kirgiz férfiak
Kirgiz férfiak
Modern mecset, Milyanfan
Modern mecset, Milyanfan
Kirgizisztán népsűrűsége 2021-ben

Általános adatok

[szerkesztés]
  • Népességnövekedés: 1,32% (2006 becslés)
  • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 72 év (2006 becslés)

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2009 és 2021 között
Lakosok száma
5 362 800
6 000 000
6 201 500
6 694 200
2009201620172021
Adatok: Wikidata

Legnépesebb városok

[szerkesztés]
Bővebben: Kirgizisztán városai

Etnikai, nyelvi megoszlás

[szerkesztés]
  • Hivatalos nyelv: kirgiz, orosz
  • Írásrendszer: cirill ábécé
  • Népek: kirgiz 70,9%, üzbég 14,3%, orosz 7,7%, egyéb (dungan, ujgur, tádzsik, török, kazah, tatár, ukrán, koreai, német) (2009-es becslés [14])

Vallási megoszlás

[szerkesztés]

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Az Os-bazár egy része, Biskek
Képek
A Toktogul vízerőmű
A Toktogul vízerőmű
Útszéli étkezde valutaváltóval, Biskek
Útszéli étkezde valutaváltóval, Biskek
Kereskedők autói parkolnak a konténerekben működő bazárüzletek mögött
Kereskedők autói parkolnak a konténerekben működő bazárüzletek mögött
Birkák legelnek Szong-Kul sztyeppéin
Birkák legelnek Szong-Kul sztyeppéin
Út Aksy körzetében
Út Aksy körzetében

Általános adatok

[szerkesztés]

A hegyvidéki ország gazdasági életét a mezőgazdaság (gyapot termesztés, nomád pásztorkodás) határozza meg. Jelentéktelen ipara is van (arany-, higany-, illetve urán-ércet bányásznak).

A kivitel fő mezőgazdasági terméke a gyapot, a gyapjú és a hús. A kibányászott ércek szinte teljes része exportra kerül. Az import energia-hordozókból, gépipari termékekből és élelmiszerekből áll.

Az elmúlt évtizedekben megnőtt az illegális kábítószer-termelés is.

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Fő termények: gyapot, burgonya, zöldség, szőlő, gyümölcsök. [14]

Ipar

[szerkesztés]

Főbb iparágak: textilipar, élelmiszer-feldolgozás, cementgyártás, cipőgyártás, fűrészáru, hűtőszekrények, bútorok, elektromos motorok gyártása. [14]

Bányászat: arany, ritkaföldfémek [14]

Külkereskedelem

[szerkesztés]

Legfőbb kereskedelmi partnerek a 2016-os adatok alapján [14]:

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Kirgizisztán vasúti közlekedése

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix EX
ITU zóna 30, 31
CQ zóna 17
Lásd még: Kirgizisztán hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]
Képek
Hagyományos zenészek, Karakol
Hagyományos zenészek, Karakol
Egy idős férfi hagyományos öltözetben
Egy idős férfi hagyományos öltözetben
Nemez-szőnyegek
Nemez-szőnyegek
A kanca fejése kumiszhoz
A kanca fejése kumiszhoz
Solymászat
Solymászat
Karakol orosz ortodox temploma
Karakol orosz ortodox temploma

Kulturális világörökség

[szerkesztés]
Bővebben: Kirgizisztán világörökségi helyszínei

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

2016 szeptemberében a Közép Ázsiai Egyetem (UCA) megkezdte működését Narynban.

Kulturális intézmények

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tudomány

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művészetek

[szerkesztés]

Kirgizisztán kiterjedt kulturális és művészeti élettel rendelkezik, melynek elsődleges formája a népi kultúra és hagyományápolás, igen kiváló kapcsolatot ápol több magyarországi néptánccsoporttal, Erről tesz tanúbizonyságot az is, hogy 2018 nyarán a szekszárdi Bartina néptáncegyüttes is látogatást tett az országban.

Bővebben: Kirgizisztán művészete

Írók, költők

[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia

[szerkesztés]

A kirgiz konyha nagyon sok hasonlóságot mutat a szomszédjaival. Bizonyos tekintetben átvett elemeket más népek gasztronómiájából, ugyanakkor egyes népekre hatást is gyakorolt (pl. a tádzsikokra). Mivel a kirgiz nép sokáig nomád volt, ezért legfontosabb hozzávalók a konyhán a birka-, ló- és marhahús, illetve tejtermékek széles választéka. A főzési technikák általában az ételek hosszútávú megőrzésére szolgálnak, mely kifejezetten nomád módszer.

A birka- és marhahús fogyasztása kedvelt dolog, de napjainkban a szociális helyzet miatt nagyon sok kirgiz már aligha engedheti meg magának.

Az idegen kulináris befolyás főleg a nagyobb városokban tapasztalható. Itt találkozhat leginkább a látogató ujgur, kínai (elsősorban dungan), üzbég és orosz ételekkel.

A lóhúsból jó minőségű kolbászok, mint a kazi és csucsuk készülnek (előbbi Kazahsztánban is elterjedt). Kirgiz különlegesség a pörkölt juhmáj. A besbarmak errefelé is elterjedt, közkedvelt étel: nagydarab ló-, birka- avagy marhahúst főznek meg, tésztával és/vagy csorbával (kirgizül sorpo) eszik, petrezselyemmel megszórva. A besbarmak gyakran ünnepi étel vagy vendégeket fogadásánál szolgálják fel, de gyakran halotti tort is ülnek vele. A húst mindig a vendégek jelentőségéhez mérten vágják fel étkezéskor.

Egyéb népszerű ételek:

A dimlama hús, burgonya, hagyma, zöldségek és néha gyümölcsök hozzáadásával készült pörkölt.

A saslik nyárson sült rablóhúshoz hasonló fogás. Számos másik ázsiai népnél és az oroszoknál is századok óta elterjedt ételfajta.

A piláf helyi változata a palu. Tádzsikisztánhoz hasonló egy öntött vasüstben, a kazanban hús (birka, marha vagy baromfi), aprított sült sárgarépa, fokhagyma, snidling és rizs hozzáadásával készül. Díszítés gyanánt szegfűszeget és pirospaprikát szórnak rá.

Tésztás ételek közül említést érdemel a manti (hagymával töltött fasírt), a szamsza (hússal töltött tésztás táska, olykor kiegészítve tökkel, káposztával, sajttal) és a valószínűleg ujgur eredetű langman (nyújtott vastagtészta, paprikával, zöldségekkel és fűszeres-ecetes mártással).

Kirgizisztánban kétféle kenyérfajta a jellemző: az egyik a hagyományos laposkenyér, a nan (több környező országban is elterjedt) és a vastag, erősebb orosz kenyér. Egyéb péksütemények között ott van a kattama, burszok és tanduri. A péksüteményeket különböző módon fogyasztják a kirgizek: lekvárral, kajmakkal (sűrű, zsíros tejkrém), vajjal, de megmártják teában, esetleg mézben. A kenyér a kirgiz kultúrában szent dolognak számít, ezért, ha a vendégüket, még ha csak rövidke ideig tartózkodik náluk, kenyérrel kínálják, a vendégszeretetüket fejezik ki – következésképp illik elfogadni.

Italok terén elmaradhatatlan nomád különlegesség a kumisz, az erjesztett kancatej. A friss kumisz nyáron érhető el, elsősorban a lótartóknál. Üzletekben tartósított formában kapható.

Kirgiz italkülönlegesség az enyhén szénsavas, alkoholmentes makszim, amit gabonaszemek erjesztésével készítenek. Hozzá hasonlóan készül a dzsarma, erjedését az ajran nevű tejtermék hozzáadásával érik el, így nyeri szénsavas ízét is.

Hagyományos és elterjedt a juh- és tevetej fogyasztása is.

Turizmus

[szerkesztés]
Isszik-Ata üdülőhely hőforrásainak egy medencéje
  • Altyn Arasan hőforrás
  • Ala kul – tengerszem
  • Karakoltól délre fantasztikus kirándulóhelyek

Sport

[szerkesztés]

Olimpia

[szerkesztés]
Bővebben: Kirgizisztán az olimpiai játékokon

Ünnepnapok

[szerkesztés]
dátum magyar név kirgiz név megjegyzés
Jan 1 Újév Жаңы жыл
Jan 7 ortodox karácsony Иса пайгамбардын туулган күнү az ortodox keresztények ünneplik
Feb 23 A Vörös hadsereg Napja Мекенди коргоочунун күнү 1918.
Mar 1 emléknap emléknap azon tüntetőkre, akiket megöltek a kormányellenes tüntetések alatt 2002-ben
Mar 3 A Zászló Napja
Mar 8 Nemzetközi nőnap Эл аралык аялдар күнү
Mar 21–23 Perzsa újév Нооруз
Mar 24 A nemzeti forradalom napja [15] 2005
Apr 7 Az áprilisi forradalom napja Элдик Апрель революциясы күнү 2010 – második kirgiz forradalom
Maj 1 A munka ünnepe Эмгек күнү
Maj 5 Az alkotmány napja Кыргыз Республикасынын конституция күнү
Maj 9 A győzelem napja Жеңиш күнү A Nagy Honvédő Háború, a fasizmus elleni győzelem napja
Maj 29 A fegyveres erők napja Куралдуу күчтөрүнүн күнү 1992.
Aug 31 A függetlenség napja Эгемендүүлүк күнү 1991.
Nov 7 Nagy októberi szocialista forradalom napja Улуу Октябрь Социалисттик революциясынын күнү mára felváltotta a День примирения и согласия (a megbékélés ünnepének napja)
változó Orozo Ait Орозо айт muszlim ünnep
70 nappal
az Orozo Ait után		 Kurman Ait Курман айт muszlim ünnep

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Világbank-adatbázis. Világbank
  2. ↑ hivatalos (becslés). [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  3. ↑ http://www.advantour.com/kyrgyzstan/national-parks.htm
  4. ↑ Előre hozott választások Kirgizisztánban Magyar Nemzet Online, 2007. december 16. 14:20 [1] Archiválva 2007. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ Parlamenti választások Kirgizisztánban Stop.hu, 2007. december 16. 13:46 [2] Archiválva 2007. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. ↑ Kirgiz tüntetők elfoglaltak egy tartományi kormányhivatalt index.hu, 2010. április 6.
  7. ↑ 17 halott a kirgiz zavargásokban index.hu, 2010. április 7.
  8. ↑ Rendkívüli állapotot hirdettek ki egész Kirgizisztánban - véres összecsapások Archiválva 2013. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben inforadio.hu, 2010. április 7.
  9. ↑ Kormányt alakított a kirgiz ellenzék index.hu, 2010. április 7.
  10. ↑ Чек ара жаңжалыбы же агрессиябы? эл аралык эксперттердин пикири (BBC)
  11. ↑ Civilians Harmed in Kyrgyzstan, Tajikistan Border Clashes (HRW)
  12. ↑ Kyrgyz border guard killed in shootout with Tajik forces (Times of India)
  13. ↑ One Tajikistan border guard killed in clashes with Kyrgyzstan - RIA (Reuters)
  14. ↑ a b c d e https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kg.html
  15. ↑ „Kyrgyz Popular Revolution Recognized As Public Holiday”, RadioFreeEurope/RadioLiberty , 2016. április 4. (Hozzáférés: 2016. április 5.) (english nyelvű) 

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Kyrgyzstan
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirgizisztán témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kirgizisztán&oldid=27287754”