„Szolgáltatásmegtagadással járó támadás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. június 24., 18:43-kori változata

A „DoS” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: DOS.

A szolgáltatásmegtagadással járó támadás (denial-of-service vagy DoS), más néven túlterheléses támadás, illetve az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás (distributed denial-of-service, DDoS) informatikai szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, helyes működési módjától való eltérítése.

A szolgáltatásmegtagadású támadás egy meghatározott rendszer ismert gyengeségeit, vagy valamilyen speciális protokoll tulajdonságait (gyengéit) támadja meg. Célja, hogy a felhasználók ne tudják elérni a számukra fontos információkat, a számítógépet vagy a számítógép hálózatot. A támadás hatására a rendszer nagyon lelassul, elérhetetlenné válik, esetleg össze is omolhat.

SYN flooding támadás

Bővebben: SYN flood

A SYN flooding támadás a TCP protokoll három-utas kézfogású üzenet visszaigazolási rendszerét használja ki. Mielőtt egy munkaállomás kapcsolódni akar egy szerverhez, a szervernek azt egy porthoz kell kapcsolnia, és azt a portot ki kell nyitnia. Ezt a lépést passzív port nyitásnak hívjuk. Ha egyszer a passzív port nyitva van, a kliens kezdeményezheti egy aktív port nyitását. Ekkor a három-utas kézfogás folyamata zajlik le.

SYN: Amikor a kliens egy SYN-t (Synchronise, magyarul szinkronizálás) küld a szervernek, sor kerül az aktív port nyitásra. A kliens a szegmens sorszámát egy véletlen értékre (A) állítja.
SYN-ACK: A válaszában a szerver egy SYN-ACK (Synchronise acknowledgement, magyarul szinkronizálás elismerése) jelzést küld. A nyugtázó szám értékét a kapott sorszám értéke plusz 1-re állítja (A+1), a csomag sorszámaként pedig egy másik véletlen számot választ ki (B).
ACK: Végül a kliens egy ACK-ot (Acknoweldge, magyarul elismerés) küld a szervernek. A sorozatszám a kapott nyugtázó érték lesz (A+1), és a kliens által küldött érték a szervertől kapott sorozatszám plusz 1. (B+1)

Ekkor mind a kliens, mind a szerver megkapja a kapcsolatfelvétel nyugtáját.

A SYN flooding támadás esetén a támadó egy hamis IP-címről küldi el a SYN üzenetet, amit a szerver megfelelő módon fogad és a hamis IP-címre visszaküldi a SYN-ACK üzenetet. Ezután várja a kliens ACK nyugtáját, ezt azonban a hamis IP-címről soha nem kapja meg. Természetesen egy meghatározott időtúllépést követően eldobja a kapcsolatot, azonban sok hamis SYN üzenet esetén a felesleges várakozási idők a szabályos kapcsolatok fogadását is nagyon lelassítják, súlyos esetben lehetetlenné teszik.

POD (Ping of death) támadás

A POD támadás lényege, hogy a támadó egy legalább 64 kilobyte méretű ICMP ping csomagot (Internet Control Message Protocol ping packet) küld a megtámadott gépre. Az RFC 791 szabvány szerint egy IPv4 csomag maximális mérete, beleértve az IP headert is, 65 535 (2¹⁶ – 1) byte, ez a korlátozás a teljes csomaghosszat leíró 16 bit széles header mezőnek a méretéből következik.

Egy ilyen indokolatlanul nagy ping csomagot a legtöbb rendszer képtelen kezelni, ezért ez képes komolyan megakasztani a gép működését (szaggató egér, akadozó műveletek), vagy – rosszabb esetben – akár teljesen össze is omlaszthatja, például Windows esetén kék halált, vagy Unix/Linux/BSD esetén kernelpánikot okozhat.

Barátságos környezetben célszerű a pingelésre válaszolni. Ellenséges környezetben a fontosabb gépek jobban teszik, ha pingelésre nem reagálnak, és általánosságban is csak a tényleges alapfeladatukat végzik, hisz semelyik internetes kapcsolat indítványozásra sem kötelező reagálni. Unix/Linux/BSD esetén már az ezredforduló óta, óvatos rendszergazdai rutinnak számít a rendszer tűzfalát ezen morcosan tartózkodó szellemben konfigurálni. Az eredmény, hogy az így konfigurált szerverek sikeres támadása sokkal nehezebb.

DoS / DDoS

Az egyszerű DoS támadás egy-az-egy-ellen támadás, ahol egy nagyon erős „támadó” állomás és a célállomás van kapcsolatban, nincsenek közbeiktatott gépek. A DDoS támadások egy összetettebb fajtája, amely a támadón és támadotton kívüli számítógépekben rejlő „erőt”, illetve a külső számítógépek nagy mennyiségét hasznosítja a támadáshoz.

A DDoS támadóállomások keletkezése

Egy automatizált eszköz (alkalmazás) felkutatja az internetre kapcsolódó, sebezhető számítógépeket. Amikor talál egyet, és képes megfertőzni azt, feltelepít egy rejtett támadóprogramot, amitől a megtámadott gép „zombivá” alakul (az elnevezés utal az akarat és értelem nélküli élőhalottakra, akik külső utasításra támadnak).
Másik lehetőség, hogy a rejtett program telepítése számítógépes vírusokkal vagy trójai programokkal történik.

A támadás menete

A „zombi” gépek távolról vezérelhetőek egy „mester” gépről (a támadó gépéről). Ha már elég gépet fertőzött meg a támadóprogrammal, a „mester” állomás jelt ad a „zombiknak”, hogy kezdjék meg a támadást a kiszemelt célpont vagy célpontok ellen. Ekkor az összes „zombi” egyszerre elindítja a támadást, és bár egyenként kis mennyiségű adattal dolgoznak, mégis több száz, vagy akár százezer támadó gép esetén a sok kis adatcsomag eredménye hatalmas adatáramlás, mely a megtámadott gép ellen irányul.

Ismert DoS programok

Ismert DoS programok például a Trin00,^[1] a TFN, TFN2K és a Stacheldrath.

Az Anonymous akciókhoz LOIC (Low Orbit Ion Cannon) programot, és HOIC (High Orbit Ion Cannon) programot használnak.

Ismert DDoS programok

Ismert DDoS programok például a DDoser 3.4, IPKiller v2.3., LOIC

Története

Az első DDoS támadás 1999-ben jelent meg^[forrás?], csupán 3 évvel a SYN flood-ot használó DoS támadások után. 2000 februárjának elején olyan népszerű internetes oldalakat tettek elérhetetlenné ilyen támadással, mint az Amazon, CNN, eBay, és a Yahoo!^[forrás?] 2002-ben a 13 root DNS-ből 9-et tettek elérhetetlenné masszív, irányított DDoS támadással, melynek folyamán ezen szerverek némelyike 150 ezer ICMP kérést fogadott másodpercenként^[forrás?], azonban mivel az akció alig fél óráig tartott, az internet nem bénult meg nagy mértékben.

A történelem egyik legnagyobb DDoS támadását a Mydoom nevű féregvírus okozta, mely 2004. január végén terjedt el néhány nap alatt megfertőzve a világ internetre kötött számítógépeinek csaknem 20%-át (a Windows rendszert használó gépek jelentős részét), és február elején elérhetetlenné tette az SCO weboldalát, mivel kb. 25-30 ezer fertőzött zombi-gép támadta a cég szervereit. A vírus B. variánsa a Microsoftot vette célba, az azonban kiállta a támadást. 2004 júniusában megjelent az F variáns, amely a RIAA (az amerikai kép- és hanganyagok jogdíjaival foglalkozó társaság) számítógépeit támadta.

2009 augusztusában egy grúz szolgáltató ellen volt DDoS támadás. A vélhetőleg orosz titkos ügynökök a Twittert tették 3 és fél órára elérhetetlenné. A támadók a következő oldalakat akarták még megtámadni: Facebook (épphogy elbírta.), YouTube, Gmail.^[2] 2013.05.07-től elérhetetlenné tette a Battlelogot és a Battlefield 3 című játék összes szerverét, melyet azóta már orvosoltak.

Organikus DDoS

Az organikus DDoS akkor alakul ki, ha egy weblap iránt nagy az érdeklődés, ám az a megnövekedett érdeklődést lassan szolgálja ki. Ennek hatására az érdeklődő felhasználók tömege a lassulást érezve újra és újra megpróbálják az adott weboldalt elérni, ezzel tovább terhelve az oldalt, ami egy idő után nem bírja tovább, és leáll.

Frész Ferenc szerint: „Ebben az állapotában, hogyha elkezd túlterhelődni, kiesik, akkor kvázi azok a felhasználók, akik nem érik el, megpróbálják újra és újra elérni, tehát kialakul egy ilyen organikus DDoS. Kvázi olyan, mintha egy szolgáltatásmegtagadással járó támadás érné a rendszert, de ez nem támadás volt, hanem önmagától az érdeklődéstől megtöbbszöröződik ilyenkor a terhelés.”^[3]

A DDoS ellenszerei

Hozzáférés-ellenőrzési lista és/vagy tűzfalak

A router fő funkciója a csomagok irányítása. Kiegészítő funkciója, hogy információt szolgáltasson a netflow-ról az elszámoláshoz és a hálózati diagnosztikához. A netflow információt visszaélés- és ritkaesemény-figyelő eszközök használják fel, amelyek fel tudják fedezni a szokatlan hálózat-használatot, így jelezni tudnak egy lehetséges DDoS támadást. Egy DDoS támadás alatt, ha a támadót azonosították, a hálózat operátorai fel tudják számolni a támadást manuális „null routing”-gal, vagyis kiejtik a támadó forgalmat, a támadó hostot, vagy tartományt.

Szabályok sorát kezelik, amelyek részletezik a korlátozásokat minden egyes hálózati hosztra és eszközre. Korlátozza a ki- és bemenő forgalmat egy hoszton, hacsak nem engedélyezett és ismert szolgáltatásról van szó. Be lehet állítani, hogy mind a bejövő, mind a kimenő forgalmat ellenőrizze. Ha a DDoS támadót azonosították, a hálózat operátorai véget tudnak vetni a támadásnak azzal, hogy manuálisan megváltoztatják az ACL vagy Tűzfal felületét, a támadó hosztot vagy domaint.

Illetéktelen hálózati behatolást jelző rendszer (IDS)

Mélyreható csomagvizsgálatot alkalmaz, így vizsgálja át a csomagokat vírusok, trójaiak és más támadó alkalmazások után kutatva. A mélyreható csomagvizsgálat technikáját alkalmazzák a DDoS támadások elleni védelemre, de minden csomagot valós időben kell átvizsgálni.

Jegyzetek

↑ Trin00 DDoS tool - Daemon activity. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 13.)
↑ DoS-támadás a Twitter ellen
↑ „A választási iroda honlapját még mindig nem állították helyre”, Hír TV, 2018. április 11. (Hozzáférés: 2018. május 9.) (magyar nyelvű)

Források

RFC 4732 Internet Denial-of-Service Considerations
W3C The World Wide Web Security FAQ
http://www.pcguru.hu/hirek/megtamadtak-a-battlefield-3-szervereit/22884

Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Trin00 DDoS tool - Daemon activity. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 13.)

[2] DoS-támadás a Twitter ellen

[3] „A választási iroda honlapját még mindig nem állították helyre”, Hír TV, 2018. április 11. (Hozzáférés: 2018. május 9.) (magyar nyelvű)

[1]

[2]

[3]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{korrektúra}}{{Gondok|nincs forrás=2022 áprilisából|tömörítendő=2022 áprilisából|lektor=2022 áprilisából}}{{redir2|DoS|A|DOS}}
-{{korrektúra}}
+A '''szolgáltatásmegtagadással járó támadás''' ''(denial-of-service vagy DoS)'', más néven '''túlterheléses támadás''', illetve az '''elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás''' ''(distributed denial-of-service, DDoS)'' [[informatika]]i szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, helyes működési módjától való eltérítése.
-{{redir2|DoS|A|DOS}}
-A '''szolgáltatásmegtagadással járó támadás''' (''Denial of Service vagy DoS''), más néven '''túlterheléses támadás''', illetve az '''elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás''' (''Distributed Denial of Service, DDoS'') [[informatika]]i szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, helyes működési módjától való eltérítése.
-A szolgáltatásmegtagadásos támadás egy meghatározott alkalmazás, operációs rendszer ismert gyengeségeit, vagy valamilyen speciális protokoll tulajdonságait (gyengéit) támadja meg. Célja, hogy az alkalmazás, vagy rendszer elérésére feljogosított felhasználókat megakadályozza a számukra fontos információk, a számítógép-rendszer vagy akár a számítógép-hálózat elérésében. A támadás eredményeképpen a rendszer nagyon lelassul, elérhetetlenné válik, esetleg össze is omolhat. A lényege, hogy lehetőség szerint megakadályozza a célgép elérését.
+A szolgáltatásmegtagadású támadás egy meghatározott rendszer ismert gyengeségeit, vagy valamilyen speciális protokoll tulajdonságait (gyengéit) támadja meg. Célja, hogy a felhasználók ne tudják elérni a számukra fontos információkat, a számítógépet vagy a számítógép hálózatot. A támadás hatására a rendszer nagyon lelassul, elérhetetlenné válik, esetleg össze is omolhat.
 == SYN flooding támadás ==
-[[Fájl:Tcp synflood.png|thumb|right|200px|SYN flooding támadás]]
+[[Fájl:Tcp synflood.png|thumb|right|200px|SYN flooding támadás]]{{Bővebben|SYN flood}}
-A SYN flooding támadás a [[Transmission Control Protocol|TCP protokoll]] három-utas kézfogásos üzenet visszaigazolási rendszerét használja ki.
+A SYN flooding támadás a [[Transmission Control Protocol|TCP protokoll]] három-utas kézfogású üzenet visszaigazolási rendszerét használja ki.
-Mielőtt egy munkaállomás kapcsolódni akar egy [[szerver]]hez a szerver ezt egy [[port]]hoz kell hogy kapcsolja és ezt a portot ki kell, hogy nyissa. Ezt a lépés passzív port nyitásnak hívjuk. Ha egyszer a passzív port nyitva van a kliens kezdeményezheti egy aktív port nyitását. ekkor a három-utas kézfogás folyamata zajlik le.
+Mielőtt egy munkaállomás kapcsolódni akar egy [[szerver]]hez, a szervernek azt egy [[port]]hoz kell kapcsolnia, és azt a portot ki kell nyitnia. Ezt a lépést passzív port nyitásnak hívjuk. Ha egyszer a passzív port nyitva van, a kliens kezdeményezheti egy aktív port nyitását. Ekkor a három-utas kézfogás folyamata zajlik le.
-# '''SYN''': Amikor a kliens egy SYN-t küld a szervernek, sor kerül az aktív port nyitásra. A kliens a szegmens sorszámát egy véletlen értékre ''A'' állítja.
+# '''SYN''': Amikor a kliens egy SYN-t ''(Synchronise, magyarul szinkronizálás)'' küld a szervernek, sor kerül az aktív port nyitásra. A kliens a szegmens sorszámát egy véletlen értékre (''A)'' állítja.
-# '''SYN-ACK''': A válaszában a szerver egy SYN-ACK küld. A nyugtázó szám értékét a kapott sorszám értéke plusz 1 re állítja (''A+1'') a csomag sorszámaként egy másik véletlen számot választ ki. ''B''.
+# '''SYN-ACK''': A válaszában a szerver egy SYN-ACK ''(Synchronise acknowledgement, magyarul szinkronizálás elismerése)'' jelzést küld. A nyugtázó szám értékét a kapott sorszám értéke plusz 1-re állítja ''(A+1),'' a csomag sorszámaként pedig egy másik véletlen számot választ ki (''B)''.
-# '''ACK''': Végül a kliens egy ACK-t küld a szervernek. A sorozatszám a kapott nyugtázó érték lesz (''A+1'') és a kliens által küldött érték a szervertől kapott sorozatszám plusz 1. (''B+1'')
+# '''ACK''': Végül a kliens egy ACK-ot ''(Acknoweldge, magyarul elismerés)'' küld a szervernek. A sorozatszám a kapott nyugtázó érték lesz ''(A+1),'' és a kliens által küldött érték a szervertől kapott sorozatszám plusz 1. ''(B+1)''
 Ekkor mind a kliens, mind a szerver megkapja a kapcsolatfelvétel nyugtáját.
-A SYN flooding támadás esetén a támadó egy hamis IP címről küldi el SYN üzenetet, amit a szerver megfelelő módon fogad és a hamis IP címre visszaküldi a SYN-ACK üzenetet. Ezután várja a kliens ACK nyugtáját ezt azonban a hamis IP címről soha nem kap meg. Természetesen egy meghatározott time-out-ot követően eldobja a kapcsolatot, azonban sok hamis SYN üzenet esetén a felesleges time-out idők a szabályos kapcsolatok fogadását is nagyon lelassítják súlyos esetben lehetetlenné teszik.
+A SYN flooding támadás esetén a támadó egy hamis IP-címről küldi el a SYN üzenetet, amit a szerver megfelelő módon fogad és a hamis IP-címre visszaküldi a SYN-ACK üzenetet. Ezután várja a kliens ACK nyugtáját, ezt azonban a hamis IP-címről soha nem kapja meg. Természetesen egy meghatározott időtúllépést követően eldobja a kapcsolatot, azonban sok hamis SYN üzenet esetén a felesleges várakozási idők a szabályos kapcsolatok fogadását is nagyon lelassítják, súlyos esetben lehetetlenné teszik.
 == POD (Ping of death) támadás ==
-A ''halálra pingelés''es  POD támadás lényege, hogy a támadó egy nagyobb vagy egyenlő mint 64 Kbyte méretű ICMP ping csomagot (''Internet Control Message Protocol ping packet'') küld a megtámadott gépre. Az RFC 791 szabvány szerint egy IPv4 csomag maximális mérete, beleértve az IP headert is, 65 535 (2<sup>16</sup>&nbsp;–&nbsp;1) byte, ez korlátozás a teljes csomaghosszat leíró 16 bit széles header mezőnek a méretéből következik.
+A POD támadás lényege, hogy a támadó egy legalább 64 kilobyte méretű ICMP ping csomagot ''(Internet Control Message Protocol ping packet)'' küld a megtámadott gépre. Az [[RFC:791|RFC 791]] szabvány szerint egy IPv4 csomag maximális mérete, beleértve az IP headert is, 65 535 (2<sup>16</sup>&nbsp;–&nbsp;1) byte, ez a korlátozás a teljes csomaghosszat leíró 16 bit széles header mezőnek a méretéből következik.
-Egy ilyen indokolatlanul nagy ping csomagot a legtöbb rendszer képtelen kezelni. Ezért ez képes komolyan megakasztani a gép működését (szaggató [[Egér (számítástechnika)|egér]], akadozó műveletek) vagy – rosszabb esetben – akár teljesen össze is omlaszthatja, például [[Windows]] esetén [[kék halál]]t vagy [[Unix]]/[[Linux]]/[[BSD]] esetén [[kernelpánik]]ot okozhat.
+Egy ilyen indokolatlanul nagy ping csomagot a legtöbb rendszer képtelen kezelni, ezért ez képes komolyan megakasztani a gép működését (szaggató [[Egér (számítástechnika)|egér]], akadozó műveletek), vagy – rosszabb esetben – akár teljesen össze is omlaszthatja, például [[Windows]] esetén [[kék halál]]t, vagy [[Unix]]/[[Linux]]/[[BSD]] esetén [[kernelpánik]]ot okozhat.
-Barátságos környezetben célszerű a pingelésre válaszolni. Ellenséges környezetben a fontosabb gépek jobban teszik, ha pingelésre nem reagálnak, és általánosságban is csak a tényleges alapfeladatukat végzik, hisz ''semelyik internetes kapcsolat indítványozásra sem kötelező reagálni''. [[Unix]]/[[Linux]]/[[BSD]] esetén már az ezredforduló óta, óvatos rendszergazdai rutinnak számít a rendszer tűzfalát ezen morcosan tartózkodó szellemben konfigurálni. Az eredmény, hogy az így konfigurált szerverek sikeres támadása sokkal nehezebb.
+Barátságos környezetben célszerű a pingelésre válaszolni. Ellenséges környezetben a fontosabb gépek jobban teszik, ha pingelésre nem reagálnak, és általánosságban is csak a tényleges alapfeladatukat végzik, hisz semelyik internetes kapcsolat indítványozásra sem kötelező reagálni. [[Unix]]/[[Linux]]/[[BSD]] esetén már az ezredforduló óta, óvatos rendszergazdai rutinnak számít a rendszer tűzfalát ezen morcosan tartózkodó szellemben konfigurálni. Az eredmény, hogy az így konfigurált szerverek sikeres támadása sokkal nehezebb.
 == DoS / DDoS ==
@@ 33. sor: / 32. sor: @@
 === A támadás menete ===
-A „zombi” gépek távolról vezérelhetőek egy „mester” gépről (a támadó gépéről). Ha elég gépet fertőzött meg a támadóprogrammal a „mester” állomás jelt ad a „zombiknak”, hogy kezdjék meg a támadást a kiszemelt célpont vagy célpontok ellen. Ekkor az összes „zombi” egyszerre elindítja a támadást, és bár egyenként kis mennyiségű adattal dolgoznak, mégis több száz, vagy akár százezer támadó gép esetén a sok kis adatcsomag eredménye hatalmas adatáramlás, mely a megtámadott gép ellen irányul.
+A „zombi” gépek távolról vezérelhetőek egy „mester” gépről (a támadó gépéről). Ha már elég gépet fertőzött meg a támadóprogrammal, a „mester” állomás jelt ad a „zombiknak”, hogy kezdjék meg a támadást a kiszemelt célpont vagy célpontok ellen. Ekkor az összes „zombi” egyszerre elindítja a támadást, és bár egyenként kis mennyiségű adattal dolgoznak, mégis több száz, vagy akár százezer támadó gép esetén a sok kis adatcsomag eredménye hatalmas adatáramlás, mely a megtámadott gép ellen irányul.
-=== Ismert DDoS programok ===
+=== Ismert DoS programok ===
-Ismert DDoS programok például a Trin00<ref>[http://www.iss.net/security_center/reference/vuln/TrinooDaemon.htm Trin00 DDoS tool - Daemon activity] </ref>, a TFN, TFN2K és a Stacheldrath.
+Ismert DoS programok például a Trin00,<ref>{{Cite web |url=http://www.iss.net/security_center/reference/vuln/TrinooDaemon.htm# |title=Trin00 DDoS tool - Daemon activity |accessdate=2012-03-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120304134232/http://www.iss.net/security_center/reference/vuln/TrinooDaemon.htm# |archivedate=2012-03-04 }}</ref> a TFN, TFN2K és a Stacheldrath.
+Az Anonymous akciókhoz LOIC ([[Low Orbit Ion Cannon]]) programot, és HOIC ([[High Orbit Ion Cannon]]) programot használnak.
+'''Ismert DDoS programok'''
+Ismert DDoS programok például a DDoser 3.4, IPKiller v2.3., [[Low Orbit Ion Cannon|LOIC]]
 === Története ===
-Az első DDoS támadás [[1999]]-ben jelent meg, csupán 3 évvel a ''[[SYN]] flood''-ot használó DoS támadások után. [[2000]] februárjának elején olyan népszerű Internetes oldalakat tettek elérhetetlenné ilyen támadással, mint az [[Amazon.com|Amazon]], [[CNN]], [[eBay]], és a [[Yahoo]]! 2002-ben a 13 root [[Domain Name System|DNS]]-ből 9-et tettek elérhetetlenné masszív, irányított DDoS támadással, melynek folyamán ezen szerverek némelyike 150 ezer [[ICMP]] kérést fogadott másodpercenként, azonban mivel az akció alig fél óráig tartott, az Internet nem bénult meg nagy mértékben.
+Az első DDoS támadás [[1999]]-ben jelent meg{{Forráskérő}}, csupán 3 évvel a ''[[SYN flood]]''-ot használó DoS támadások után. [[2000]] februárjának elején olyan népszerű internetes oldalakat tettek elérhetetlenné ilyen támadással, mint az [[Amazon.com|Amazon]], [[CNN]], [[eBay]], és a [[Yahoo]]!{{Forráskérő}} 2002-ben a 13 root [[Domain Name System|DNS]]-ből 9-et tettek elérhetetlenné masszív, irányított DDoS támadással, melynek folyamán ezen szerverek némelyike 150 ezer [[ICMP]] kérést fogadott másodpercenként{{Forráskérő}}, azonban mivel az akció alig fél óráig tartott, az internet nem bénult meg nagy mértékben.
-A történelem egyik legnagyobb DDoS támadását a [[Mydoom]] nevű féregvírus okozta, mely 2004. január végén terjedt el néhány nap alatt megfertőzve a világ internetre kötött számítógépeinek csaknem 20%-át (a [[Windows]] rendszert használó gépek jelentős részét), és február elején elérhetetlenné tette az [[SCO]] weboldalát, mivel kb. 25-30 ezer fertőzött zombi-gép támadta a cég szervereit. A vírus B. variánsa a [[Microsoft]]ot vette célba, az azonban kiállta a támadást. 2004 júniusában megjelent az F variáns, amely a [[RIAA]] (az amerikai kép- és hanganyagok jogdíjaival foglalkozó társaság) számítógépeit támadta.
+A történelem egyik legnagyobb DDoS támadását a [[Mydoom]] nevű féregvírus okozta, mely 2004. január végén terjedt el néhány nap alatt megfertőzve a világ internetre kötött számítógépeinek csaknem 20%-át (a [[Windows]] rendszert használó gépek jelentős részét), és február elején elérhetetlenné tette az [[SCO]] weboldalát, mivel kb. 25-30 ezer fertőzött zombi-gép támadta a cég szervereit. A vírus B. variánsa a [[Microsoft]]ot vette célba, az azonban kiállta a támadást. 2004 júniusában megjelent az F variáns, amely a [[Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége|RIAA]] (az amerikai kép- és hanganyagok jogdíjaival foglalkozó társaság) számítógépeit támadta.
-augusztusában egy grúz szolgáltató ellen volt DDoS támadás. A vélhetőleg orosz titkos ügynökök a [[Twitter]]t tették 3 és fél órára elérhetetlenné. A támadók a következő oldalakat akarták még megtámadni: [[Facebook]] (épphogy elbírta.), [[Youtube]], [[Gmail]]. <ref> [http://webisztan.blog.hu/2009/08/06/megint_a_regi_szep_idok_twitter_is_down  DoS-támadás a Twitter ellen]</ref>
+augusztusában egy grúz szolgáltató ellen volt DDoS támadás. A vélhetőleg orosz titkos ügynökök a [[Twitter]]t tették 3 és fél órára elérhetetlenné. A támadók a következő oldalakat akarták még megtámadni: [[Facebook]] (épphogy elbírta.), [[YouTube]], [[Gmail]].<ref>[http://webisztan.blog.hu/2009/08/06/megint_a_regi_szep_idok_twitter_is_down  DoS-támadás a Twitter ellen]</ref>
+.05.07-től elérhetetlenné tette a Battlelogot és a Battlefield 3 című játék összes szerverét, melyet azóta már orvosoltak.
+== Organikus DDoS ==
+Az '''organikus DDoS''' akkor alakul ki, ha egy [[weblap]] iránt nagy az érdeklődés, ám az a megnövekedett érdeklődést lassan szolgálja ki. Ennek hatására az érdeklődő felhasználók tömege a lassulást érezve újra és újra megpróbálják az adott weboldalt elérni, ezzel tovább terhelve az oldalt, ami egy idő után nem bírja tovább, és leáll.
+[[Frész Ferenc]] szerint: „Ebben az állapotában, hogyha elkezd túlterhelődni, kiesik, akkor kvázi azok a felhasználók, akik nem érik el, megpróbálják újra és újra elérni, tehát kialakul egy ilyen organikus DDoS.  Kvázi olyan, mintha egy szolgáltatásmegtagadással járó támadás érné a rendszert, de ez nem támadás volt, hanem önmagától az érdeklődéstől megtöbbszöröződik ilyenkor a terhelés.”<ref>{{Cite news|title=A választási iroda honlapját még mindig nem állították helyre|url=https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-valasztasi-iroda-honlapjat-meg-mindig-nem-allitottak-helyre-2459411|work=Hír TV|date=2018-04-11|accessdate=2018-05-09|language=hu}}</ref>
 == A DDoS ellenszerei ==
 === Hozzáférés-ellenőrzési lista és/vagy tűzfalak ===
-A Router fő funkciója a csomagok irányítása. Kiegészítő funkciója, hogy információt szolgáltasson a netflow-ról az elszámoláshoz és a hálózati diagnosztikához. A netflow információt visszaélés- és ritkaesemény-figyelő eszközök használják fel, amelyek fel tudják fedezni a szokatlan hálózat-használatot, így jelezni tudnak egy lehetséges DDoS támadást.
+A router fő funkciója a csomagok irányítása. Kiegészítő funkciója, hogy információt szolgáltasson a netflow-ról az elszámoláshoz és a hálózati diagnosztikához. A netflow információt visszaélés- és ritkaesemény-figyelő eszközök használják fel, amelyek fel tudják fedezni a szokatlan hálózat-használatot, így jelezni tudnak egy lehetséges DDoS támadást.
 Egy DDoS támadás alatt, ha a támadót azonosították, a hálózat operátorai fel tudják számolni a támadást manuális „null routing”-gal, vagyis kiejtik a támadó forgalmat, a támadó hostot, vagy tartományt.
@@ 60. sor: / 71. sor: @@
 == Jegyzetek ==
-{{források}}
+{{jegyzetek}}
 == Források ==
-* RFC 4732 Internet Denial-of-Service Considerations
+* [[RFC:4732|RFC 4732]] Internet Denial-of-Service Considerations
 * [http://www.w3.org/Security/Faq/wwwsf6.html W3C The World Wide Web Security FAQ]
+* http://www.pcguru.hu/hirek/megtamadtak-a-battlefield-3-szervereit/22884
+{{Nemzetközi katalógusok}}
+{{Portál|Informatika|i }}
 [[Kategória:Informatikai biztonság]]