Ugrás a tartalomhoz

„Szerbek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
(31 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
|image=NSrbs3.jpg
|image=NSrbs3.jpg
|képaláírás = <small>[[Szent Száva]] • [[Dušan cár]] • [[Karađorđe]] • [[Vuk Stefanović Karadžić|Vuk Karadžić]] • [[Nikola Tesla]] • [[Mihajlo Pupin]] • [[Nadežda Petrović]] • [[Milutin Milanković]]</small>
|képaláírás = <small>[[Szent Száva]] • [[Dušan cár]] • [[Karađorđe]] • [[Vuk Stefanović Karadžić|Vuk Karadžić]] • [[Nikola Tesla]] • [[Mihajlo Pupin]] • [[Nadežda Petrović]] • [[Milutin Milanković]]</small>
|teljes lélekszám= 12.5 és 13 millió között <ref>[https://web.archive.org/web/20131205032421/http://www.serbianunity.com/serbianunitycongress/pdf/world_of_serbs/Serbs_Around_the_World_by_Region.pdf]</ref><br>
|teljes lélekszám= 12.5 és 13 millió között<ref>[https://web.archive.org/web/20131205032421/http://www.serbianunity.com/serbianunitycongress/pdf/world_of_serbs/Serbs_Around_the_World_by_Region.pdf]</ref><br>
|region1='''{{Szerbia}}'''
|region1='''{{Szerbia}}'''
|pop1=6 212 838 (2002)
|pop1=6 212 838 (2002)
|ref1=<ref>{{cite web|url=http://webrzs.stat.gov.rs/axd/en/popis.htm|title=Szerbia népszámlálás (2002)|publisher=Statistical Office of the Republic of Serbia|language=}}</ref>
|ref1=<ref>{{cite web|url=http://webrzs.stat.gov.rs/axd/en/popis.htm|title=Szerbia népszámlálás (2002)|publisher=Statistical Office of the Republic of Serbia|language=|accessdate=2009-11-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110424122436/http://webrzs.stat.gov.rs/axd/en/popis.htm#|archivedate=2011-04-24}}</ref>
|region2={{Koszovó}}
|region2={{Bosznia-Hercegovina}}
|pop2=148 870
|pop2=1 688 866
|ref2=<ref>{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html|title=CIA Factbook for Kosovo (2007 becslés)|publisher|language=}}</ref>
|ref2=<ref>{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bk.html|title=CIA Factbook for Bosnia and Herzegovina (2007 becslés)|3=publisher|language=|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180315193211/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bk.html|archivedate=2018-03-15}}</ref>
|region3={{Bosznia-Hercegovina}}
|region3={{Németország}}
|pop3=1 688 866
|pop3=500 000-700 000
|ref3=<ref>{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bk.html|title=CIA Factbook for Bosnia and Herzegovina (2007 becslés)|publisher|language=}}</ref>
|ref3=<ref>{{cite web|url=http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/|title=Németország népszámlálás|publisher|language=}}</ref>
|region4={{Németország}}
|region4={{Horvátország}}
|pop4=500 000-700 000
|pop4=201 631 (2001)
|ref4=<ref>{{cite web|url=http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/|title=Németország népszámlálás|publisher|language=}}</ref>
|ref4=<ref>{{cite web|url=http://www.dzs.hr/Eng/censuses/Census2001/Popis/E01_02_02/E01_02_02.html|title=Horvátország népszámlálás}}</ref>
|region5={{Horvátország}}
|region5={{Montenegró}}
|pop5=201 631 (2001)
|pop5=198 414 (2003)
⚫
|ref5=<ref>{{cite web|url=http://www.monstat.cg.yu/engPopis.htm|title=Montenegró népszámlálás|publisher=MONSTAT|language=|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090710075242/http://www.monstat.cg.yu/engPopis.htm#|archivedate=2009-07-10}}</ref>
|ref5=<ref>{{cite web|url=http://www.dzs.hr/Eng/censuses/Census2001/Popis/E01_02_02/E01_02_02.html|title=Horvátország népszámlálás}}</ref>
|region6={{Montenegró}}
|region6={{Svájc}}
|pop6=198 414 (2003)
|pop6=200 000 (becslés)
|ref6=<ref>{{cite web|url=http://www.swisscooperation.org.yu/en/Home/Domains_Programmes_and_Projects/Migration|title=Svájci migráció|publisher=The Swiss Agency for Development and Cooperation|language=angol|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080517162421/http://www.swisscooperation.org.yu/en/Home/Domains_Programmes_and_Projects/Migration#|archivedate=2008-05-17}}</ref>
|ref6=<ref>{{cite web|url=http://www.monstat.cg.yu/engPopis.htm|title=Montenegró népszámlálás|publisher=MONSTAT|language=}}</ref>
|region7={{Svájc}}
|region7={{Ausztria}}
|pop7=200 000 (becslés)
|pop7=177 320 (2001)
|ref7=<ref>{{cite web|url=http://www.swisscooperation.org.yu/en/Home/Domains_Programmes_and_Projects/Migration|title=Svájci migráció|publisher=The Swiss Agency for Development and Cooperation|language=angol}}</ref>
|ref7=<ref>{{cite web|url=http://www.statistik.at/gz/umgangssprache1.pdf|title=Ausztria népszámlálás (2001)|publisher=[[Osztrák Statisztikai Hivatal|Statistik Austria]] |page=75| language=német| archiveurl=https://web.archive.org/web/20050512113957/http://www.statistik.at/gz/umgangssprache1.pdf|archivedate=2005-05-12}}</ref>
|region8={{Ausztria}}
|region8={{USA}}
|pop8=177 320 (2001)
|pop8=169 462 (2005)
⚫
|ref8=<ref>{{cite web|url=http://factfinder.census.gov/servlet/IPTable?_bm=y&-reg=ACS_2005_EST_G00_S0201:558;ACS_2005_EST_G00_S0201PR:558;ACS_2005_EST_G00_S0201T:558;ACS_2005_EST_G00_S0201TPR:558&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201PR&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201T&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201TPR&-ds_name=ACS_2005_EST_G00_&-TABLE_NAMEX=&-ci_type=A&-redoLog=true&-geo_id=01000US&-format=&-_lang=en|title=American Community Survey|publisher=|language=|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://archive.today/20200212034603/http://factfinder.census.gov/servlet/IPTable?_bm=y&-reg=ACS_2005_EST_G00_S0201:558;ACS_2005_EST_G00_S0201PR:558;ACS_2005_EST_G00_S0201T:558;ACS_2005_EST_G00_S0201TPR:558&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201PR&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201T&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201TPR&-ds_name=ACS_2005_EST_G00_&-TABLE_NAMEX=&-ci_type=A&-redoLog=true&-geo_id=01000US&-format=&-_lang=en|archivedate=2020-02-12}}</ref>
⚫
|ref8=<ref>{{cite web|url=http://www.statistik.at/gz/umgangssprache1.pdf|title=Ausztria népszámlálás (2001)|publisher=[[Statistik Austria]]|page=75|language=német|archiveurl=https://web.archive.org/web/20050512113957/http://www.statistik.at/gz/umgangssprache1.pdf|archivedate=2005-05-12}}</ref>
|region9={{USA}}
|pop9=169 462 (2005)
⚫
|ref9=<ref>{{cite web|url=http://factfinder.census.gov/servlet/IPTable?_bm=y&-reg=ACS_2005_EST_G00_S0201:558;ACS_2005_EST_G00_S0201PR:558;ACS_2005_EST_G00_S0201T:558;ACS_2005_EST_G00_S0201TPR:558&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201PR&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201T&-qr_name=ACS_2005_EST_G00_S0201TPR&-ds_name=ACS_2005_EST_G00_&-TABLE_NAMEX=&-ci_type=A&-redoLog=true&-geo_id=01000US&-format=&-_lang=en|title= American Community Survey |publisher=|language=}}</ref>
|region10={{Brazília}}
|region10={{Brazília}}
|pop10=100 000-200 000
|pop10=100 000-200 000
37. sor: 34. sor:
|region12={{Kanada}}**
|region12={{Kanada}}**
|pop12=110 000-130 000 (2006)
|pop12=110 000-130 000 (2006)
|ref12=<ref>{{cite web|url=http://www12.statcan.ca/english/census06/data/highlights/ethnic/pages/Page.cfm?Lang=E&Geo=PR&Code=01&Data=Count&Table=2&StartRec=1&Sort=3&Display=All&CSDFilter=5000|title=Kanadi népszámlálás (2006)|publisher=|language=angol}}</ref>
|ref12=<ref>{{cite web|url=http://www12.statcan.ca/english/census06/data/highlights/ethnic/pages/Page.cfm?Lang=E&Geo=PR&Code=01&Data=Count&Table=2&StartRec=1&Sort=3&Display=All&CSDFilter=5000|title=Kanadi népszámlálás (2006)|publisher=|language=angol|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20190106221808/https://www12.statcan.gc.ca/census-recensement/2006/dp-pd/hlt/97-562/pages/page.cfm?Lang=E&Geo=PR&Code=01&Table=2&Data=Count&StartRec=1&Sort=3&Display=All&CSDFilter=5000|archivedate=2019-01-06}}</ref>
|region13={{Ausztrália}}
|region13={{Ausztrália}}
|pop13=95 364 (2007)
|pop13=95 364 (2007)
|ref13=<ref>{{cite web|url=http://www.censusdata.abs.gov.au/ABSNavigation/download?format=xls&collection=Census&period=2006&productlabel=Ancestry%20by%20Country%20of%20Birth%20of%20Parents&producttype=Census%20Tables&method=Place%20of%20Usual%20Residence&areacode=0|title=Ausztráliai népszámlálás adatai|publisher=Australian Bureau of Statistics|language=angol}}</ref>
|ref13=<ref>{{cite web|url=http://www.censusdata.abs.gov.au/ABSNavigation/download?format=xls&collection=Census&period=2006&productlabel=Ancestry%20by%20Country%20of%20Birth%20of%20Parents&producttype=Census%20Tables&method=Place%20of%20Usual%20Residence&areacode=0|title=Ausztráliai népszámlálás adatai|publisher=Australian Bureau of Statistics|language=angol}}{{Halott link|url=http://www.censusdata.abs.gov.au/ABSNavigation/download?format=xls&collection=Census&period=2006&productlabel=Ancestry%20by%20Country%20of%20Birth%20of%20Parents&producttype=Census%20Tables&method=Place%20of%20Usual%20Residence&areacode=0 |date=2024-03 }}</ref>
|region14={{Franciaország}}*
|region14={{Franciaország}}*
|pop14=80 000-120 000
|pop14=80 000-120 000
|ref14=<ref>{{cite web|url=http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/serbie-et-montenegro_443/presentation-communaute-etatique-serbie-et-montenegro_952/|title=Francia népszámlálás|publisher=France diplomatie|language=francia}}</ref>
|ref14=<ref>{{cite web|url=http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/serbie-et-montenegro_443/presentation-communaute-etatique-serbie-et-montenegro_952/|title=Francia népszámlálás|publisher=France diplomatie|language=francia|accessdate=2008-04-12|archívurl=https://web.archive.org/web/20141006121955/http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/serbie-et-montenegro_443/presentation-communaute-etatique-serbie-et-montenegro_952/|archívdátum=2014-10-06|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141006121955/http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/serbie-et-montenegro_443/presentation-communaute-etatique-serbie-et-montenegro_952/|archivedate=2014-10-06}}</ref>
|region15={{Hollandia}}**
|region15={{Hollandia}}**
|pop15=75 000-77 000
|pop15=75 000-77 000
49. sor: 46. sor:
|region16={{Svédország}}**
|region16={{Svédország}}**
|pop16=73 000 felett
|pop16=73 000 felett
|ref16=<ref>{{cite web|url=http://www.scb.se/statistik/_publikationer/BE0101_2006A01_BR_03_BE0107TAB.pdf|title=Svéd népszámlálás (2006)|publisher=|language=svéd}}</ref>
|ref16=<ref>{{cite web|url=http://www.scb.se/statistik/_publikationer/BE0101_2006A01_BR_03_BE0107TAB.pdf|title=Svéd népszámlálás (2006)|publisher=|language=svéd|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090326135216/http://www.scb.se/statistik/_publikationer/BE0101_2006A01_BR_03_BE0107TAB.pdf|archivedate=2009-03-26}}</ref>
|region17={{Anglia}}
|region17={{Anglia}}
|pop17=70 000 (becslés)
|pop17=70 000 (becslés)
55. sor: 52. sor:
|region19={{Szlovénia}}
|region19={{Szlovénia}}
|pop19=38 964 (2002)
|pop19=38 964 (2002)
|ref19=<ref>{{cite web|url=http://www.stat.si/popis2002/si/rezultati/rezultati_red.asp?ter=SLO&st=7|title=Szlovéniai népszámlálás|publisher=Statistični urad Republike Slovenije|language=}}</ref>
|ref19=<ref>{{cite web|url=http://www.stat.si/popis2002/si/rezultati/rezultati_red.asp?ter=SLO&st=7|title=Szlovéniai népszámlálás|publisher=Statistični urad Republike Slovenije|language=|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170426055815/http://www.stat.si/popis2002/si/rezultati/rezultati_red.asp?ter=SLO&st=7|archivedate=2017-04-26}}</ref>
|region20={{Macedónia}}
|region20={{Macedónia}}
|pop20=35 939 (2002)
|pop20=35 939 (2002)
62. sor: 59. sor:
|pop21=32 618 (2004)
|pop21=32 618 (2004)
|ref21=<ref>{{cite web|url=http://demo.istat.it/str2004/index.html|title=Olasz népszámlálás|publisher|language=olasz}}</ref>
|ref21=<ref>{{cite web|url=http://demo.istat.it/str2004/index.html|title=Olasz népszámlálás|publisher|language=olasz}}</ref>
|region22={{Románia}}
|region22={{Magyarország}}
|pop22=22 518 (2002)
|pop22=24 421 (2011)
|ref22=<ref>{{cite web|url=http://mimmc.ro/info_util/formulare_1294/|title=Romániai népszámlálás|publisher=Agenţia Naţionala pentru Intreprinderi Mici si Mijloci|language=román}}</ref>
|ref22=<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf|title=KSH népszámlálás (2011)|publisher=|language=|accessdate=2013-07-25|archívurl=https://web.archive.org/web/20190717211318/http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf|archívdátum=2019-07-17}}</ref>
|region23={{Norvégia}}
|region23={{Románia}}
|pop23=12 905 (2006)
|pop23=22 518 (2002)
|ref23=<ref>{{cite web|url=http://www.ssb.no/emner/02/sa_innvand/sa83/kap2.pdf|title=The immigrant population|publisher=Norwegian Central Statistical Office|language=}}</ref>
|ref23=<ref>{{cite web|url=http://mimmc.ro/info_util/formulare_1294/|title=Romániai népszámlálás|publisher=Agenţia Naţionala pentru Intreprinderi Mici si Mijloci|language=román|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070513211550/http://mimmc.ro/info_util/formulare_1294/#|archivedate=2007-05-13}}</ref>
|region24={{Görögország}}**
|region24={{Norvégia}}
|pop24=5 240 (2001)
|pop24=12 905 (2006)
|ref24=<ref>{{cite web|url=http://www.statistics.gr/eng_tables/S1100_SAP_5_euro04.pdf|title=Görögország népszámlálás|publisher= Greece national statistical service|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071025194425/http://www.statistics.gr/eng_tables/S1100_SAP_5_euro04.pdf|archivedate=2007-10-25}}</ref>
|ref24=<ref>{{cite web|url=http://www.ssb.no/emner/02/sa_innvand/sa83/kap2.pdf|title=The immigrant population|publisher=Norwegian Central Statistical Office|language=}}</ref>
|region25={{Spanyolország}}*
|region25={{Görögország}}**
|pop25=4 392 (2006)
|pop25=5 240 (2001)
|ref25=<ref>{{cite web|url=http://www.ine.es/prodyser/pubweb/anuario06/anu06_02demog.pdf|title=Spanyol népszámlálás|publisher= Instituto Nacional de Estadística|language=spanyol|page=16}}</ref>
|ref25=<ref>{{cite web|url=http://www.statistics.gr/eng_tables/S1100_SAP_5_euro04.pdf|title=Görögország népszámlálás|publisher= Greece national statistical service|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071025194425/http://www.statistics.gr/eng_tables/S1100_SAP_5_euro04.pdf|archivedate=2007-10-25}}</ref>
|region26={{Oroszország}}
|region26={{Spanyolország}}*
|pop26=4 156 (2002)
|pop26=4 392 (2006)
|ref26=<ref>{{cite web|url=http://www.perepis2002.ru/ct/doc/English/4-1.xls|title=Oroszország népszámlálás|publisher=www.gks.ru|language=}}</ref>
|ref26=<ref>{{cite web|url=http://www.ine.es/prodyser/pubweb/anuario06/anu06_02demog.pdf|title=Spanyol népszámlálás|publisher= Instituto Nacional de Estadística|language=spanyol|page=16}}</ref>
|region27={{Magyarország}}
|region27={{Oroszország}}
|pop27=10038 (2011)
|pop27=4 156 (2002)
|ref27=<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf|title=KSH népszámlálás (2011)|publisher=|language=}}</ref>
|ref27=<ref>{{cite web|url=http://www.perepis2002.ru/ct/doc/English/4-1.xls|title=Oroszország népszámlálás|publisher=www.gks.ru|language=|accessdate=2008-04-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110609204012/http://www.perepis2002.ru/ct/doc/English/4-1.xls|archivedate=2011-06-09}}</ref>
|region28=Egyéb országokban
|region28=Egyéb országokban
|pop28=50 000
|pop28=50 000
122. sor: 119. sor:
* [[Ana Ivanović]], [[Jelena Janković]], [[Novak Đoković]] - világklasszis teniszezők
* [[Ana Ivanović]], [[Jelena Janković]], [[Novak Đoković]] - világklasszis teniszezők
* [[Sztevanovity Zorán]] - Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző
* [[Sztevanovity Zorán]] - Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző
* [[Marko Vujin]], [[Milan Mirković]], [[Žarko Šešum]], [[Uroš Vilovski]], [[Ivan Lapčević]]- világklasszis kézilabdázók, jelenlegi klubjuk az [[MKB Veszprém KC]]
* [[Marko Vujin]], [[Milan Mirković]], [[Žarko Šešum]], [[Uroš Vilovski]], [[Ivan Lapčević]]- világklasszis kézilabdázók, jelenlegi klubjuk az [[Veszprém KSE|MKB Veszprém KC]]


=== Nyelv ===
=== Nyelv ===
152. sor: 149. sor:
A szerb házakban eredetileg nem szokás [[karácsonyfa|karácsonyfát]] állítani, de szokásosan így köszönnek: ''Hristos se rodi'' (Krisztus megszületett), erre a válasz: ''Vaistinu se rodi'' (Valóban megszületett). Egészen Újévig megmarad az üdvözletnek ez a formája.
A szerb házakban eredetileg nem szokás [[karácsonyfa|karácsonyfát]] állítani, de szokásosan így köszönnek: ''Hristos se rodi'' (Krisztus megszületett), erre a válasz: ''Vaistinu se rodi'' (Valóban megszületett). Egészen Újévig megmarad az üdvözletnek ez a formája.


[[Január]]ban a következő jeles napokat tartják számon: ''Krstovdan'' (Kereszt napja): január 18-án a pap a kántorral és a gyerekekkel a házakat végigjárja, megszentelik a lakásokat és a családtagokat. A [[Vízkereszt]] ''(Bogojavljenje)'' ünnepén, 19-én a családi házakba szentelt vizet visznek, a betegségek távol tartására. A hónap végén, [[Január 27.|27-én]] ülik [[Szent Száva]] ''(Sveti Sava)'' ünnepét, ez egyben a szerbek legjelentősebb nemzeti ünnepe. Ekkor az önálló szerb ortodox egyházi szervezet középkori megalapítójára, Nemanja István fiára, Szent Szávára emlékeznek. Mivel a pogány szerbek [[Politeizmus|többistenhívők]] voltak, a kereszténység felvétele után a [[szent]]ek fokozott tiszteletével helyettesítették a régi hit isteneit. Hagyományosan minden családfő választott magának egy védőszentet, aki a családot volt hivatott védelmezni. A patrónus szent ünnepe a ''Krsna slava'' (magyarul:''keresztelő ünnep''). A legenda szerint minden család őse az általuk tisztelt szent napján vette fel a kereszténységet, és erre emlékeznek. A védőszent tisztelete apáról fiúra száll, a lánygyermek férjhez menetele után a férj családjának ''szlává''ját ünnepli. Minden család minden évben egyszer ünnepli a ''szlává''t, majd a pap ''(popa)'' megszenteli a lakhelyüket, és este vacsorát tartanak. Ilyenkor nemcsak a meghívott vendégek, hanem a hívatlan ismerősök előtt is nyitva áll az ajtó. A vendéget érkezésekor megkínálják "slatko"-val (sűrű cukorszirupban tartósított gyümölcs), amiből egy kanállal illik enni.
Januárban a következő jeles napokat tartják számon: ''Krstovdan'' (Kereszt napja): január 18-án a pap a kántorral és a gyerekekkel a házakat végigjárja, megszentelik a lakásokat és a családtagokat. A [[Vízkereszt]] ''(Bogojavljenje)'' ünnepén, 19-én a családi házakba szentelt vizet visznek, a betegségek távol tartására. A hónap végén, [[Január 27.|27-én]] ülik [[Szent Száva]] ''(Sveti Sava)'' ünnepét, ez egyben a szerbek legjelentősebb nemzeti ünnepe. Ekkor az önálló szerb ortodox egyházi szervezet középkori megalapítójára, Nemanja István fiára, Szent Szávára emlékeznek. Mivel a pogány szerbek [[Politeizmus|többistenhívők]] voltak, a kereszténység felvétele után a [[szent]]ek fokozott tiszteletével helyettesítették a régi hit isteneit. Hagyományosan minden családfő választott magának egy védőszentet, aki a családot volt hivatott védelmezni. A patrónus szent ünnepe a ''Krsna slava'' (magyarul:''keresztelő ünnep''). A legenda szerint minden család őse az általuk tisztelt szent napján vette fel a kereszténységet, és erre emlékeznek. A védőszent tisztelete apáról fiúra száll, a lánygyermek férjhez menetele után a férj családjának ''szlává''ját ünnepli. Minden család minden évben egyszer ünnepli a ''szlává''t, majd a pap ''(popa)'' megszenteli a lakhelyüket, és este vacsorát tartanak. Ilyenkor nemcsak a meghívott vendégek, hanem a hívatlan ismerősök előtt is nyitva áll az ajtó. A vendéget érkezésekor megkínálják "slatko"-val (sűrű cukorszirupban tartósított gyümölcs), amiből egy kanállal illik enni.


Leggyakoribb védőszentek: [[Szent Miklós]] ''(Sveti Nikola)'', [[Szent Demeter]] ''(Sveti Dimitrije)'', Szent Trifun, Szent János ''(Sveti Jovan)'' és [[Szent Száva]]. Ez utóbbi egyébként a szerb iskolák, továbbá a gyerekek és az ifjúság védőszentje. A kialakult szokás szerint a gyerekek a templomban verseket mondva emlékeznek meg róla. Ilyenkor valamelyik szülő – az ünnep komája ''(Kum slave)'' – készít egy gyönyörűen feldíszített ünnepi kalácsot ''(Slavski kolač)'', valamint ''koljivót'' (mézzel, dióval, fahéjjal, szegfűszeggel, cukorral ízesített főtt búza). Az egyházi szertartást követően a kalácsot és a megszentelt ''koljivót'' szétosztják a gyerekek között.
Leggyakoribb védőszentek: [[Szent Miklós]] ''(Sveti Nikola)'', [[Szent Demeter]] ''(Sveti Dimitrije)'', Szent Trifun, Szent János ''(Sveti Jovan)'' és [[Szent Száva]]. Ez utóbbi egyébként a szerb iskolák, továbbá a gyerekek és az ifjúság védőszentje. A kialakult szokás szerint a gyerekek a templomban verseket mondva emlékeznek meg róla. Ilyenkor valamelyik szülő – az ünnep komája ''(Kum slave)'' – készít egy gyönyörűen feldíszített ünnepi kalácsot ''(Slavski kolač)'', valamint ''koljivót'' (mézzel, dióval, fahéjjal, szegfűszeggel, cukorral ízesített főtt búza). Az egyházi szertartást követően a kalácsot és a megszentelt ''koljivót'' szétosztják a gyerekek között.


A [[húsvét]]i ''(Uskrs)'' ünnepkör a böjti időszak leszámításával ''Vrbica''-napkor (Lázár-szombat) kezdődik, ekkor megszentelt fűzfaággal ''(vrba)'' meglegyintik a templomajtóban a gyerekeket, hogy nagyra nőjenek. Az ünnepkör vége a ''halottak húsvétja'' ''(Ružičalo)'', egy héttel a valódi Húsvét után, ez lényegében közösségi halotti ünnep, melynek során a pap megáldja és megszenteli a sírokat, az asszonyok pedig gyertyát gyújtanak és tojást tesznek a kövekre. A [[Feltámadás]]ról ''(Vaskrsenje)'' - más felekezetektől eltérően - nem [[Nagyszombat (kereszténység)|Nagyszombat]] este, hanem vasárnap kora délután emlékeznek meg. Ennek alkalmával körmenetet tartanak: háromszor megkerülik a templomot. A szerbek a Húsvét három napján így köszöntik egymást: ''Hristos vaskrse!'' (Krisztus feltámadt!), melyre a válasz: ''Vaistinu vaskrse! (Valóban feltámadt!).
A [[húsvét]]i ''(Uskrs)'' ünnepkör a böjti időszak leszámításával ''Vrbica''-napkor (Lázár-szombat) kezdődik, ekkor megszentelt fűzfaággal ''(vrba)'' meglegyintik a templomajtóban a gyerekeket, hogy nagyra nőjenek. Az ünnepkör vége a ''halottak húsvétja'' ''(Ružičalo)'', egy héttel a valódi Húsvét után, ez lényegében közösségi halotti ünnep, melynek során a pap megáldja és megszenteli a sírokat, az asszonyok pedig gyertyát gyújtanak és tojást tesznek a kövekre. A [[Feltámadás (vallás)|Feltámadás]]ról ''(Vaskrsenje)'' - más felekezetektől eltérően - nem [[Nagyszombat (kereszténység)|Nagyszombat]] este, hanem vasárnap kora délután emlékeznek meg. Ennek alkalmával körmenetet tartanak: háromszor megkerülik a templomot. A szerbek a Húsvét három napján így köszöntik egymást: ''Hristos vaskrse!'' (Krisztus feltámadt!), melyre a válasz: ''Vaistinu vaskrse! (Valóban feltámadt!).


[[Pünkösd]] ''(Duhovi)'' reggelén feldíszítik a házakat zöld gallyakkal, kerül belőlük a ház kapujára és az ablakokra is. A pünkösdvasárnapi istentisztelet közben kis szénakoszorúkat fonnak a templomban, ezt mindenki hazaviszi, és az szentképek közé helyezi, ahol egy évig marad.
[[Pünkösd]] ''(Duhovi)'' reggelén feldíszítik a házakat zöld gallyakkal, kerül belőlük a ház kapujára és az ablakokra is. A pünkösdvasárnapi istentisztelet közben kis szénakoszorúkat fonnak a templomban, ezt mindenki hazaviszi, és az szentképek közé helyezi, ahol egy évig marad.
194. sor: 191. sor:
A szerb vélemény szerint szerb származásúak a mai [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinában]] élő [[muzulmán]] vallású [[bosnyákok]], akik a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] évszázadai során áttértek az [[iszlám]]ra. Katolikus vallású szerbek a [[bácska]]i [[bunyevácok]] és a [[baranya]]i [[sokácok]].
A szerb vélemény szerint szerb származásúak a mai [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinában]] élő [[muzulmán]] vallású [[bosnyákok]], akik a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] évszázadai során áttértek az [[iszlám]]ra. Katolikus vallású szerbek a [[bácska]]i [[bunyevácok]] és a [[baranya]]i [[sokácok]].


A [[Németország]] keleti részén, valamint [[Lengyelország]]ban élő [[szorbok]], mint szláv nép, természetesen szintén rokonai a szerbeknek. Közelebbi rokonság azonban a népnév hasonlóságán kívül valószínűleg nem áll fenn, a két nép kultúrája, hagyományai, szokásai eltérőek és nyelvük is erősen különbözik. (A szorb [[nyugati szláv nyelvek|nyugati szláv]] nyelv.) Persze az elnevezésbeli hasonlóság számos teória kiindulópontja volt minden időben; sőt, a szerb nyelvben a szorbokat ma is így hívják: ''beli srbi'' azaz 'fehér szerbek'
A [[Németország]] keleti részén, valamint [[Lengyelország]]ban élő [[szorbok]], mint szláv nép, természetesen szintén rokonai a szerbeknek. Közelebbi rokonság azonban a népnév hasonlóságán kívül valószínűleg nem áll fenn, a két nép kultúrája, hagyományai, szokásai eltérőek és nyelvük is erősen különbözik. (A szorb [[nyugati szláv nyelvek|nyugati szláv]] nyelv.) Persze az elnevezésbeli hasonlóság számos teória kiindulópontja volt minden időben; sőt a szerb nyelvben a szorbokat ma is így hívják: ''beli srbi'' azaz 'fehér szerbek'


<gallery>
<gallery>
Image: Serbs in croatia bosnia and montenegro in 1981.png
Serbs in Croatia, Bosnia, Montenegro and Serbia, 1981.png
Image:SerbsInYugoslavia1992-1995.png
SerbsInYugoslavia1992-1995.png
Image:Balkans05.png
Balkans05.png
Image:Balkans2010.png
Balkans2010.png
</gallery>
</gallery>

⚫
== Jegyzetek ==
⚫
{{jegyzetek}}

⚫
== További információk ==
⚫
* [https://web.archive.org/web/20070609194933/http://home.att.net/~st.nicholas.indy/html/stories.htm Serbian Legends, Tales, and Anecdotes]
⚫
* [https://web.archive.org/web/20070714174024/http://home.att.net/~st.nicholas.indy/html/gallery.htm On-Line Gallery]
⚫
* [http://home.att.net/~st.nicholas.indy/html/cookbook/cookbook.pdfv Cookbook]{{Halott link|url=http://home.att.net/~st.nicholas.indy/html/cookbook/cookbook.pdfv |date=2018-11 }}
⚫
* [http://www.suc.org/culture/library/religious/Lord_Teach_Us_To_Pray/lord_customs.html On Some of the Customs and Traditions of the Serbian People]
⚫
* [http://www.spc.rs/Vesti-2004/11/30-11-04-e.html információ a szerb ortodox egyházról]{{Halott link|url=http://www.spc.rs/Vesti-2004/11/30-11-04-e.html |date=2018-11 }}
⚫
* [http://toriblog.blog.hu/2008/02/23/a_szerbek_rovid_tortenete röviden a szerb történelemről]
⚫
* [https://web.archive.org/web/20050313193103/http://w3.datanet.hu/~szigcsep/nepszokas/szerb.html Szerb néphagyományok]
⚫
* [https://web.archive.org/web/20090602211414/http://savezsrba.ro/contact-2/ romániai szerbek oldala]


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
214. sor: 224. sor:
* [[A szerbek vallási identitása]]
* [[A szerbek vallási identitása]]


⚫
[[Kategória:Szerbek| ]]
⚫
== Jegyzetek ==
⚫
{{jegyzetek}}

⚫
== További információk ==
⚫
* [http://home.att.net/~st.nicholas.indy/html/stories.htm Serbian Legends, Tales, and Anecdotes]
⚫
* [http://home.att.net/~st.nicholas.indy/html/gallery.htm On-Line Gallery]
⚫
* [http://home.att.net/~st.nicholas.indy/html/cookbook/cookbook.pdfv Cookbook]
⚫
* [http://www.suc.org/culture/library/religious/Lord_Teach_Us_To_Pray/lord_customs.html On Some of the Customs and Traditions of the Serbian People]
⚫
* [http://www.spc.rs/Vesti-2004/11/30-11-04-e.html információ a szerb ortodox egyházról]
⚫
* [http://toriblog.blog.hu/2008/02/23/a_szerbek_rovid_tortenete röviden a szerb történelemről]
⚫
* [http://w3.datanet.hu/~szigcsep/nepszokas/szerb.html Szerb néphagyományok]
⚫
* [http://savezsrba.ro/contact-2/ romániai szerbek oldala]

⚫
[[Kategória:Szláv népek]]
[[Kategória:Balkáni népek]]

A lap 2024. május 25., 00:00-kori változata

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Szerbek
Szent Száva • Dušan cár • Karađorđe • Vuk Karadžić • Nikola Tesla • Mihajlo Pupin • Nadežda Petrović • Milutin Milanković
Szent Száva • Dušan cár • Karađorđe • Vuk Karadžić • Nikola Tesla • Mihajlo Pupin • Nadežda Petrović • Milutin Milanković
Teljes lélekszám
12.5 és 13 millió között[1]
Lélekszám régiónként
RégióFő
 Szerbia6 212 838 (2002)[2]
 Bosznia-Hercegovina1 688 866[3]
 Németország500 000-700 000[4]
 Horvátország201 631 (2001)[5]
 Montenegró198 414 (2003)[6]
 Svájc200 000 (becslés)[7]
 Ausztria177 320 (2001)[8]
 USA169 462 (2005)[9]
 Brazília100 000-200 000
 Kanada**110 000-130 000 (2006)[10]
 Ausztrália95 364 (2007)[11]
 Franciaország*80 000-120 000[12]
 Hollandia**75 000-77 000[13]
 Svédország**73 000 felett[14]
 Anglia70 000 (becslés)[15]
 Szlovénia38 964 (2002)[16]
 Észak-Macedónia35 939 (2002)[17]
 Olaszország*32 618 (2004)[18]
 Magyarország24 421 (2011)[19]
 Románia22 518 (2002)[20]
 Norvégia12 905 (2006)[21]
 Görögország**5 240 (2001)[22]
 Spanyolország*4 392 (2006)[23]
 Oroszország4 156 (2002)[24]
Egyéb országokban50 000
Nyelvek
szerb
Vallások
szerb ortodox egyház
Rokon népcsoportok
szláv népek
(* Szerbia és Montenegró)
(**-Jugoszláv nemzetiségűek)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerbek témájú médiaállományokat.

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is. Nagyobb lélekszámú szerb diaszpóra Nyugat-Európában, főleg Németországban, Svájcban és Ausztriában, csakúgy mint az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában él. Magyarországon a szerbek az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség, lélekszámuk a 2001-es népszámlálás adatai alapján 3816.

Népesség

Lásd még: Magyarországi szerbek.

Kultúra

Híres szerbek

Nyelv

Bővebben: szerb nyelv és szerbhorvát nyelv

Előnevek

Vallás

Bővebben: szerb ortodox egyház

A szerbek vallása ortodox keresztény (szláv nyelveken: pravoszláv), habár a történelem viharaiban sokan áttértek az iszlámra, vagy a katolikus hitre.

Szimbólumok

Bővebben: Szerbia címere és Szerb heraldika

A szerbek nemzeti szimbólumai a címerben található kereszt és a négy C betű. Ez a cirill c a magyarban sz betűt jelöl, utalva a Само слога Србина спаcава (Samo sloga Srbina spasava) jelmondatra. (Magyarul: Csak az egység menti meg a szerbet.) A címert zászló formájában Stefan Dušan cár használta hadjáratai során a törökök ellen.

A szerb piros-kék-fehér trikolór 1835-ben született meg, a pánszláv színek felhasználásával. Az orosz zászló tükörképe, ennek lehetséges okáról lásd: Szerbia zászlaja.

Szokások

Népszokásaik közül kiemelkedő jelentőségük van a jeles napokhoz kapcsolódóknak, mint például a Karácsonynak (Božić), a Húsvétnak (Uskrs), Szent Iván napjának (Ivanjdan), Szent Vid napjának (Vidovdan), Szent György napjának (Đurđevdan); a Pünkösdnek (Duhovi), a templomi védőszent emléknapjának (Crkvena slava, Bučura) és a családonként megült védőszentünnepeknek (Krsna slava).

A szerbek naptári ünnepei a nyugati keresztényekhez képest két héttel eltolódnak, mert a szerb ortodox egyház nem tért át a Gergely-naptárra, változatlanul a Julianus-naptárat használja.

A karácsonyi ünnepkört az egyházi előírások által szabályozott böjti időszak vezeti be, amelyben minden zsíros ételtől megtartóztatják magukat, és csak olajon főtt leveseket, tésztát, halat fogyaszthatnak. Hozzá kapcsolódik Szent Borbála (Sveta Barbara)) napja, december 17-én, ilyenkor minden asszony búzát vet egy tálba és áldást kér az úrtól a búza kizöldüléséhez, hogy a következő évben bő termés legyen.

Szenteste (Badnji dan, a Gergely-naptár szerinti január 6-a) reggelén a családfő kimegy az erdőbe fiatal tölgyfaágért (Badnjak), amit este bevisz a házba, mézzel beken, búzaszemekkel meghint; ez pogány eredetű, de ma már a fiatal Krisztust szimbolizáló jelkép jelzi a karácsonyi ünnepek kezdetét. Ez régebben olyan nagy fadarab kellett hogy legyen, amely a karácsonyestét követő napon is égett. Ma már egy gallyal helyettesítik. Öt óra tájban a harang megszólalása jelzi a Szenteste (Badnje veče) beköszöntét. A házigazda feladata ilyenkor a szalma bevitele, amiből a lakás minden helyiségébe tettek – jelezvén, hogy készen állnak Jézust házukba fogadni. Ma már csak jelképesen, az asztal alá szórnak belőle.

A Karácsony elengedhetetlen kelléke a kör alakú "nagy kalács" (Veliki kolač) közepébe az úgynevezett rózsa kerül tésztából, ami megsütve rózsa alakban szétnyílik; ennek közepébe egy szétvágott diót helyeznek, melynek belsejébe piros szalaggal átszőtt bazsalikomot tesznek, továbbá díszítik kalász-, szőlővirág- vagy hordómintával melyek a bőség szimbólumai. A kalács rituális ételnek számít, és Karácsony első napján vagy Újévkor vágja fel a házigazda, miután háromszor megforgatta és meglocsolta borral. A vacsorát megelőzően egy kosárba kerül búza, árpa, kukorica, dió, aprópénz, piros alma, ráhelyezik a kalácsot, melléje pedig gyertyát állítanak; ezek a jólétet jelentik. A másik jellegzetes étel a Česnica, amely hagyományosan többféleképpen készülhet, a szerencsét hozó aprópénz viszont nem maradhat ki belőle. Ilyenkor gyakran esznek főtt búzát darálva (koljivo). Ezt cukorral, dióval, fahéjjal, mazsolával és citrommal ízesítik, főtt mandulával díszítik. Karácsony első és második napján már nem böjtös ételt fogyasztanak, hanem pecsenyehúst (pečeno meso); ez lehet birka-, bárány-, vagy kakassült, de a legtöbb háznál a malacsültet helyezik előtérbe.

A szerb házakban eredetileg nem szokás karácsonyfát állítani, de szokásosan így köszönnek: Hristos se rodi (Krisztus megszületett), erre a válasz: Vaistinu se rodi (Valóban megszületett). Egészen Újévig megmarad az üdvözletnek ez a formája.

Januárban a következő jeles napokat tartják számon: Krstovdan (Kereszt napja): január 18-án a pap a kántorral és a gyerekekkel a házakat végigjárja, megszentelik a lakásokat és a családtagokat. A Vízkereszt (Bogojavljenje) ünnepén, 19-én a családi házakba szentelt vizet visznek, a betegségek távol tartására. A hónap végén, 27-én ülik Szent Száva (Sveti Sava) ünnepét, ez egyben a szerbek legjelentősebb nemzeti ünnepe. Ekkor az önálló szerb ortodox egyházi szervezet középkori megalapítójára, Nemanja István fiára, Szent Szávára emlékeznek. Mivel a pogány szerbek többistenhívők voltak, a kereszténység felvétele után a szentek fokozott tiszteletével helyettesítették a régi hit isteneit. Hagyományosan minden családfő választott magának egy védőszentet, aki a családot volt hivatott védelmezni. A patrónus szent ünnepe a Krsna slava (magyarul:keresztelő ünnep). A legenda szerint minden család őse az általuk tisztelt szent napján vette fel a kereszténységet, és erre emlékeznek. A védőszent tisztelete apáról fiúra száll, a lánygyermek férjhez menetele után a férj családjának szláváját ünnepli. Minden család minden évben egyszer ünnepli a szlávát, majd a pap (popa) megszenteli a lakhelyüket, és este vacsorát tartanak. Ilyenkor nemcsak a meghívott vendégek, hanem a hívatlan ismerősök előtt is nyitva áll az ajtó. A vendéget érkezésekor megkínálják "slatko"-val (sűrű cukorszirupban tartósított gyümölcs), amiből egy kanállal illik enni.

Leggyakoribb védőszentek: Szent Miklós (Sveti Nikola), Szent Demeter (Sveti Dimitrije), Szent Trifun, Szent János (Sveti Jovan) és Szent Száva. Ez utóbbi egyébként a szerb iskolák, továbbá a gyerekek és az ifjúság védőszentje. A kialakult szokás szerint a gyerekek a templomban verseket mondva emlékeznek meg róla. Ilyenkor valamelyik szülő – az ünnep komája (Kum slave) – készít egy gyönyörűen feldíszített ünnepi kalácsot (Slavski kolač), valamint koljivót (mézzel, dióval, fahéjjal, szegfűszeggel, cukorral ízesített főtt búza). Az egyházi szertartást követően a kalácsot és a megszentelt koljivót szétosztják a gyerekek között.

A húsvéti (Uskrs) ünnepkör a böjti időszak leszámításával Vrbica-napkor (Lázár-szombat) kezdődik, ekkor megszentelt fűzfaággal (vrba) meglegyintik a templomajtóban a gyerekeket, hogy nagyra nőjenek. Az ünnepkör vége a halottak húsvétja (Ružičalo), egy héttel a valódi Húsvét után, ez lényegében közösségi halotti ünnep, melynek során a pap megáldja és megszenteli a sírokat, az asszonyok pedig gyertyát gyújtanak és tojást tesznek a kövekre. A Feltámadásról (Vaskrsenje) - más felekezetektől eltérően - nem Nagyszombat este, hanem vasárnap kora délután emlékeznek meg. Ennek alkalmával körmenetet tartanak: háromszor megkerülik a templomot. A szerbek a Húsvét három napján így köszöntik egymást: Hristos vaskrse! (Krisztus feltámadt!), melyre a válasz: Vaistinu vaskrse! (Valóban feltámadt!).

Pünkösd (Duhovi) reggelén feldíszítik a házakat zöld gallyakkal, kerül belőlük a ház kapujára és az ablakokra is. A pünkösdvasárnapi istentisztelet közben kis szénakoszorúkat fonnak a templomban, ezt mindenki hazaviszi, és az szentképek közé helyezi, ahol egy évig marad.

Az egyik legnagyobb ünnep Szent György napja, melyet évente kétszer is megtartanak. Az első (Đurđevdan) május 6-án, a második (Đurđic) november 16-án van.

Szent Vid napja (Vidovdan) június 28. az egyik legjelentősebb szerb nemzeti ünnep, egyebek mellett a szerb "Mohácsi vész", az 1389-ben vívott tragikus következményű Koszovó Polje-i, magyarul rigómezei csata emléknapja is.

A nyári napforduló egyik kiemelkedő ünnepe Szent Iván napja (Ivanjdan, július 9.) ilyenkor az asszonyok koszorút fonnak az úgynevezett Iván napi virágból (Ivanjsko cveće, (tejoltó galaj)), amit a ház főbejárata fölé helyeznek, hogy megóvja a házat a villámcsapástól, rontó erőktől, szellemektől és más bajoktól. Koszorút tesznek még a templom bejárata fölé és az út menti keresztekre is.

A nagy közösségi ünnep egyike a templomi búcsú (Crkvena slava illetve Bučura), amelyet Kisboldogasszony napján (Mala Gospojina), szeptember 25-én ünnepelnek, és szintén velejárója a nagy ünnepi kalács (Veliki slavski kolač). Ezt mindig a búcsú kinevezett komája (Kum slave) készíti el, illetve a templomi áldozathoz szükséges bort is ő szerezi be. Az ünnep elengedhetetlen tartozéka még akoljivo, ezt és a kalácsot a pap és a búcsú komája szeli fel a hagyomány diktálta módon. Mindkettőből kapnak egy darabkát a jelenlevők és utána ihatnak a borból is. Az ünnep esti táncmulatsággal fejeződik be. A szerb népi körtánc a kolo, amelyet körben vagy sorban állva, összekapaszkodva táncolnak.

A szerb név etimológiája

A népnév etimológiája (szógyök: srb) ismeretlen. Mindazonáltal számos elmélet létezik, de ezek egyike sem kellően megalapozott. Néhány közülük:

1. Egyesek szerint a szó szarmata eredetű. Sajnos a történeti-összehasonlító nyelvészetben ez kedvelt rokonítási kísérlet gyakorlatilag az összes ismeretlen eredetű szóra; ez abból fakad, hogy a szarmata nyelvről nem tudunk semmit (azon kívül, hogy iráni eredetű), így az elméletnek elég kevés a meggyőző ereje, gyakorlatilag cáfolni sem lehet. (A szerbek létezéséről egyébként Ptolemaiosz teszi az első említést, az i.sz. 2. században. Szerinte a balkáni nép a szarmaták "szerboi" nevű (alsó-volgamenti) törzsének leszármazottja.)

2. Mások szerint egy iráni nyelv valamely szavával rokonítható, de azt nem szokták leírni, hogy melyikkel.

3. Első látásra meggyőzőnek tűnhet, hogy a népnév forrása a szláv sębrъ (szerbhorvát sebar 'egyfajta jobbágy') 'földműves' szó. A probléma csak az, hogy a rekonstruált szláv alak éppen a létező szerbhorvát szóból következtethető ki, így az érvelés körben forog. Másrészt az ide tartozó középkori szerb terminus (t.i. a bizonyos jobbágy fogalma) sokkal később alakult ki, mint a szerb népnév. Egyébként a "levezetés" a történeti hangtan szempontjából sem helytálló.

4. Némelyek úgy vélik, hogy az eredetet a saborac 'szövetséges' (v.ö. Szábor) szóban kell keresnünk, ez azonban nyelvészeti képtelenség.

5. Fantáziadús etimológusok szerint a forrás nem más, mint a szerb srkati 'szürcsöl, szívogat', és ezt azzal magyarázzák, hogy hajdan bizonyára rendkívül szoros kötelék állt fenn a nemzettestvérek között, t.i. együtt szívták az anyatejet. Fonológiailag azonban nem helytálló az álláspontjuk.

6. A legmeggyőzőbb elmélet szerint az indoeurópai *ser- 'felügyel, véd' (Latin servare 'szolgál, véd, őriz, megfigyel', stb.) gyökben kell a végső eredetet keresnünk.

A magyar rác szavunk a Raška nevű középkori szerb államalakulat nevéből ered.

A szerb nép története

Bővebben: Szerbia történelme

Alcsoportok

Rokon népek

Legközelebbi rokonaik a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak. Kissé távolibbak az egyéb délszláv nyelveken beszélők: szlovének, macedónok, bolgárok. Még távolabbról pedig a többi szláv nemzet.

A szerb vélemény szerint szerb származásúak a mai Bosznia-Hercegovinában élő muzulmán vallású bosnyákok, akik a török hódoltság évszázadai során áttértek az iszlámra. Katolikus vallású szerbek a bácskai bunyevácok és a baranyai sokácok.

A Németország keleti részén, valamint Lengyelországban élő szorbok, mint szláv nép, természetesen szintén rokonai a szerbeknek. Közelebbi rokonság azonban a népnév hasonlóságán kívül valószínűleg nem áll fenn, a két nép kultúrája, hagyományai, szokásai eltérőek és nyelvük is erősen különbözik. (A szorb nyugati szláv nyelv.) Persze az elnevezésbeli hasonlóság számos teória kiindulópontja volt minden időben; sőt a szerb nyelvben a szorbokat ma is így hívják: beli srbi azaz 'fehér szerbek'

Jegyzetek

  1. ↑ [1]
  2. ↑ Szerbia népszámlálás (2002). Statistical Office of the Republic of Serbia. [2011. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
  3. ↑ CIA Factbook for Bosnia and Herzegovina (2007 becslés). [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  4. ↑ Németország népszámlálás
  5. ↑ Horvátország népszámlálás
  6. ↑ Montenegró népszámlálás. MONSTAT. [2009. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  7. ↑ Svájci migráció (angol nyelven). The Swiss Agency for Development and Cooperation. [2008. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  8. ↑ Ausztria népszámlálás (2001) (német nyelven). Statistik Austria. [2005. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. ↑ American Community Survey. [2020. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  10. ↑ Kanadi népszámlálás (2006) (angol nyelven). [2019. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  11. ↑ Ausztráliai népszámlálás adatai (angol nyelven). Australian Bureau of Statistics[halott link]
  12. ↑ Francia népszámlálás (francia nyelven). France diplomatie. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  13. ↑ Holland népszámlálás (2007)
  14. ↑ Svéd népszámlálás (2006) (svéd nyelven). [2009. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  15. ↑ Angliai szerb nagykövetség (angol nyelven)
  16. ↑ Szlovéniai népszámlálás. Statistični urad Republike Slovenije. [2017. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  17. ↑ Macedónia statisztika. Државен завод за статистика
  18. ↑ Olasz népszámlálás (olasz nyelven)
  19. ↑ KSH népszámlálás (2011). (Hozzáférés: 2013. július 25.)
  20. ↑ Romániai népszámlálás (román nyelven). Agenţia Naţionala pentru Intreprinderi Mici si Mijloci. [2007. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  21. ↑ The immigrant population. Norwegian Central Statistical Office
  22. ↑ Görögország népszámlálás (angol nyelven). Greece national statistical service. [2007. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  23. ↑ Spanyol népszámlálás (spanyol nyelven). Instituto Nacional de Estadística
  24. ↑ Oroszország népszámlálás. www.gks.ru. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 12.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerbek&oldid=27156136”