Ugrás a tartalomhoz

„Szabó Zoltán (szívsebész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Editor736 (vitalap | szerkesztései)
69 szerkesztés
a angol szöveg átírása magyarra
 
(25 közbenső módosítás, amit 11 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{egyért2|az orvosról, szívsebészről|Szabó Zoltán (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|az orvosról, szívsebészről|Szabó Zoltán (egyértelműsítő lap)}}
{{más|Szabó Zoltán (miniszter){{!}}Szabó Zoltán (1914–2007)|orvos, miniszter}}
{{Életrajz infobox
{{Személy infobox}}
| név = Szabó Zoltán
⚫
'''Szabó Zoltán''' ([[Sásd]], [[1929]]. [[október 23.]] – [[Budapest]], [[2015]]. [[december 6.]]<ref>[http://www.ma.hu/eletmod.hu/268101/Elhunyt_az_elso_sikeres_magyar_szivtranszplantaciot_elvegzo_orvos Elhunyt az első sikeres magyar szívtranszplantációt elvégző orvos]</ref>) [[Széchenyi-díj]]as orvos, szívsebész, egyetemi tanár. Az első sikeres magyarországi [[szívátültetés|szívtranszplantáció]] elvégzője.
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = [[Sásd]]
| születés dátuma = [[1929]]. [[október 23.]]
| halál helye = [[Budapest]]
⚫
| halál dátuma = [[2015]]. [[december 6.]]<ref>[http://www.ma.hu/eletmod.hu/268101/Elhunyt_az_elso_sikeres_magyar_szivtranszplantaciot_elvegzo_orvos Elhunyt az első sikeres magyar szívtranszplantációt elvégző orvos]</ref> {{életkor-holt|1929|10|23|2015|12|6}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = orvos, <br />szívsebész, <br /> egyetemi tanár
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
Szabó Zoltán ([[Sásd]], [[1929]]. [[október 23.]] – [[2015]]. [[december 6.]]) [[Széchenyi-díj]]as orvos, szívsebész. Az első sikeres magyarországi szívtranszplantáció elvégzője.


==Élete==
==Élete==
1929. október 23-án született [[Sásd]]on Szabó József falusi körzeti orvos és Bind Ilona gyermekeként. Elemi iskoláit szülehelyén végezte el. Középiskolai tanulmányait [[Dombóvár]] kezdte, de a [[második világháború]] miatt [[Pécs]]re került, ahol először [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma|Ciszterci Gimnáziumba]] járt, majd a jezsuitáknál érettségizett le. 1948 és 1954 között a [[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi Orvostudományi Egyetemen]] tanult és szerzett diplomát. 1954-ben a pécsi II. számú Sebészeti Klinikán kezdett el dolgozni. 1957 év elejétől [[Budapest]]en, a III. számú Sebészeti Klinikán folytatta munkásságát [[Kudász József]] professzor munkacsoportjában. Kudászt még ez év márciusában a Városmajor utcai IV. szánú Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki, ahova Szabó Zoltán is követte.
1929. október 23-án született [[Sásd]]on Szabó József falusi körzeti orvos és Bind Ilona gyermekeként. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte el. Középiskolai tanulmányait [[Dombóvár]]on kezdte, de a [[második világháború]] miatt [[Pécs]]re került, ahol először a [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma|Ciszterci Gimnáziumba]] járt, majd a jezsuitáknál érettségizett le. 1948 és 1954 között a [[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi Orvostudományi Egyetemen]] tanult és szerzett diplomát.

1954-ben a pécsi II. számú Sebészeti Klinikán kezdett el dolgozni. 1957 év elejétől [[Budapest]]en, a III. számú Sebészeti Klinikán folytatta munkásságát [[Kudász József]] professzor munkacsoportjában. Kudászt még ez év márciusában a Városmajor utcai IV. számú Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki, ahova Szabó Zoltán is követte. Ugyan ebben az évben szerzett általános sebészeti szakképesítést. 1958-ban [[Gömöry András]]sal tanulmányi úton vett részt [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], [[Brno|Brünnben]], ahol [[Jan Navrátil]]{{Wd|Q89714}} professzor klinikáján megismerkedtek az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokból]] kapott szívmotorral, amely nélkülözhetetlen eszköze a nyitott szívműtéteknek. Ez alapján kezdték el megtervezni a magyar szívmotort [[Gerber Antal]] mérnök bevonásával. Az eszközt az Irodagép-javító Vállalat kezdte el gyártani és ezzel megnyílt a lehetőség a hazai nyitott szívműtétek végrehajtására. Az első ilyen műtétre 1960-ban került sor. 1961-ben az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban, [[Halle an der Saale|Halléban]] segédkezett Gömöry Andrással az első keletnémet nyitott szívműtétnél. 1964-ben [[München]]ben tett szakmai útja során a szívritmus-szabályozóról szerzett új tapasztalatokat, mely alapján elkezdődött a hazai pacemakerek fejlesztése, majd azok beültetése. 1969-ben az orvostudományok kandidátusa lett. 1975-ben Kudász József nyugdíjba vonult. Utódja az érsebész [[Soltész Lajos]] lett. Szabó Zoltán ebben az időben a szívsebészeti területet vezette. Soltész halála után, 1981-től a Városmajori Klinika igazgatója lett 1992-ig.

1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki és 1979 és 1985 között a [[Semmelweis Egyetem]] Orvoskari dékánja, majd három esztendőn át általános rektorhelyettese volt.

1987-ben kezdett hozzá kollégáival a hazai [[szívátültetés]] megszervezéséhez. A felkészített csoport 1991 nyarán már készen állt a szívátültetésre. Az első riadó novemberben volt, de a donor szíve végül is nem volt megfelelő az átültetésre. Az első szívátültetésre 1992. január 3-án került sort. Az akkor 29 éves beteg a műtét után családot alapított és két gyermeke született. Schwartz Sándor 56 évesen 2019 novemberében hunyt el.<ref>[http://semmelweis.hu/hirek/2019/11/25/meghalt-schwartz-sandor-az-elso-hazai-szivatultetett-beteg/ Meghalt Schwartz Sándor, az első hazai szívátültetett beteg]</ref><ref>[https://19.kerulet.ittlakunk.hu/arcok/191125/elhunyt-schwartz-sandor-az-elso-magyar-ujszives Elhunyt Schwartz Sándor, az első magyar újszíves]</ref>

1992-ben a MOTESZ Magazin alapító főszerkesztője volt. 1992-ben nyugdíjba vonult és 2003-ig a Biotronik Hungária Kft. igazgatója volt. Haláláig a Semmelweis Egyetem emeritus professzora volt.

==Tagságai==
* az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] klinikai-műtéti orvostudományi szakbizottságának (1990-es évek)
* a Magyar Kardiológusok Társasága Tanácsadó testületének (1990-es évek)
* a MOTESZ elnökségének volt tagja (1990-es évek)
* a Magyar Angiológiai Társaság elnöke (1991–1992)
* a Magyar Aneszteziológiai Társaság tiszteletbeli tagja (1989-től)
* a bécsi orvostársaságnak (1991)
* a Skandináv Mellkas, Szív és Érsebészeti Társaság tiszteletbeli tagja (1999)
* az Európai Pacemaker Társaság vezetőségi tagja (1978–1982)
* az európai Ér és Szívsebészeti Társaság tudományos bizottságának (1990–1991)


==Kitüntetései==
==Kitüntetései==
* [[Balassa János-díj]] (1988)
* [[Balassa János-emlékérem]] (1988)
* [[Jendrassik Ernő-díj]]
* [[Jendrassik Ernő-díj]]
* [[Honthy Hanna-díj]] (1992)
* [[Honthy Hanna-díj]] (1992)
* [[Gábor György-emlékérem]] (1992)
* [[Gábor György-emlékérem]] (1992)
* [[Sásd]] díszpolgára (1994)
* [[Széchenyi-díj]] (1997)
* [[Széchenyi-díj]] (1997)
* [[Hazám-díj]] (2002)
* [[Hazám-díj]] (2002)
42. sor: 45. sor:


==Források==
==Források==
* Biográf Ki Kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. II. kötet, 1516. o. ISBN 963 86345 2 9
* Biográf Ki Kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. II. kötet, 1516. o. {{ISBN|963 86345 2 9}}
* [http://www.weborvos.hu/adat/egsz/2009jul/23-25.pdf Szívügyünk - Portré]
* [http://www.weborvos.hu/adat/egsz/2009jul/23-25.pdf Szívügyünk - Portré]

{{Nemzetközi katalógusok}}


[[Kategória:1929-ben született személyek]]
[[Kategória:1929-ben született személyek]]

A lap jelenlegi, 2024. április 28., 11:36-kori változata

Ez a szócikk az orvosról, szívsebészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Zoltán (egyértelműsítő lap).
Nem tévesztendő össze a következővel: Szabó Zoltán (1914–2007) (orvos, miniszter).
Szabó Zoltán
Született1929. október 23.[1]
Elhunyt2015. december 6. (86 évesen)[1]
Budapest[2][1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • sebész
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabó Zoltán (Sásd, 1929. október 23. – Budapest, 2015. december 6.[3]) Széchenyi-díjas orvos, szívsebész, egyetemi tanár. Az első sikeres magyarországi szívtranszplantáció elvégzője.

Élete

[szerkesztés]

1929. október 23-án született Sásdon Szabó József falusi körzeti orvos és Bind Ilona gyermekeként. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte el. Középiskolai tanulmányait Dombóváron kezdte, de a második világháború miatt Pécsre került, ahol először a Ciszterci Gimnáziumba járt, majd a jezsuitáknál érettségizett le. 1948 és 1954 között a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanult és szerzett diplomát.

1954-ben a pécsi II. számú Sebészeti Klinikán kezdett el dolgozni. 1957 év elejétől Budapesten, a III. számú Sebészeti Klinikán folytatta munkásságát Kudász József professzor munkacsoportjában. Kudászt még ez év márciusában a Városmajor utcai IV. számú Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki, ahova Szabó Zoltán is követte. Ugyan ebben az évben szerzett általános sebészeti szakképesítést. 1958-ban Gömöry Andrással tanulmányi úton vett részt Csehszlovákiában, Brünnben, ahol Jan Navrátil(wd) professzor klinikáján megismerkedtek az Egyesült Államokból kapott szívmotorral, amely nélkülözhetetlen eszköze a nyitott szívműtéteknek. Ez alapján kezdték el megtervezni a magyar szívmotort Gerber Antal mérnök bevonásával. Az eszközt az Irodagép-javító Vállalat kezdte el gyártani és ezzel megnyílt a lehetőség a hazai nyitott szívműtétek végrehajtására. Az első ilyen műtétre 1960-ban került sor. 1961-ben az NDK-ban, Halléban segédkezett Gömöry Andrással az első keletnémet nyitott szívműtétnél. 1964-ben Münchenben tett szakmai útja során a szívritmus-szabályozóról szerzett új tapasztalatokat, mely alapján elkezdődött a hazai pacemakerek fejlesztése, majd azok beültetése. 1969-ben az orvostudományok kandidátusa lett. 1975-ben Kudász József nyugdíjba vonult. Utódja az érsebész Soltész Lajos lett. Szabó Zoltán ebben az időben a szívsebészeti területet vezette. Soltész halála után, 1981-től a Városmajori Klinika igazgatója lett 1992-ig.

1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki és 1979 és 1985 között a Semmelweis Egyetem Orvoskari dékánja, majd három esztendőn át általános rektorhelyettese volt.

1987-ben kezdett hozzá kollégáival a hazai szívátültetés megszervezéséhez. A felkészített csoport 1991 nyarán már készen állt a szívátültetésre. Az első riadó novemberben volt, de a donor szíve végül is nem volt megfelelő az átültetésre. Az első szívátültetésre 1992. január 3-án került sort. Az akkor 29 éves beteg a műtét után családot alapított és két gyermeke született. Schwartz Sándor 56 évesen 2019 novemberében hunyt el.[4][5]

1992-ben a MOTESZ Magazin alapító főszerkesztője volt. 1992-ben nyugdíjba vonult és 2003-ig a Biotronik Hungária Kft. igazgatója volt. Haláláig a Semmelweis Egyetem emeritus professzora volt.

Tagságai

[szerkesztés]
  • az MTA klinikai-műtéti orvostudományi szakbizottságának (1990-es évek)
  • a Magyar Kardiológusok Társasága Tanácsadó testületének (1990-es évek)
  • a MOTESZ elnökségének volt tagja (1990-es évek)
  • a Magyar Angiológiai Társaság elnöke (1991–1992)
  • a Magyar Aneszteziológiai Társaság tiszteletbeli tagja (1989-től)
  • a bécsi orvostársaságnak (1991)
  • a Skandináv Mellkas, Szív és Érsebészeti Társaság tiszteletbeli tagja (1999)
  • az Európai Pacemaker Társaság vezetőségi tagja (1978–1982)
  • az európai Ér és Szívsebészeti Társaság tudományos bizottságának (1990–1991)

Kitüntetései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  1. Pacemaker therapia (1974)
  2. Current Problems of Cardiovascular Surgery (1986)
  3. A szívátültetés jelenlegi helyzete (1988)
  4. Az első hazai szívátültetés tapasztalatai (1992)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Zoltán_(szívsebész)&oldid=27091224”