„Szabó Zoltán (szívsebész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
a angol szöveg átírása magyarra |
||
(33 közbenső módosítás, amit 11 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
|||
{{egyért2|az orvosról, szívsebészről|Szabó Zoltán (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|az orvosról, szívsebészről|Szabó Zoltán (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{más|Szabó Zoltán (miniszter){{!}}Szabó Zoltán (1914–2007)|orvos, miniszter}} |
|||
{{ |
{{Személy infobox}} |
||
⚫ | '''Szabó Zoltán''' ([[Sásd]], [[1929]]. [[október 23.]] – [[Budapest]], [[2015]]. [[december 6.]]<ref>[http://www.ma.hu/eletmod.hu/268101/Elhunyt_az_elso_sikeres_magyar_szivtranszplantaciot_elvegzo_orvos Elhunyt az első sikeres magyar szívtranszplantációt elvégző orvos]</ref>) [[Széchenyi-díj]]as orvos, szívsebész, egyetemi tanár. Az első sikeres magyarországi [[szívátültetés|szívtranszplantáció]] elvégzője. |
||
| név = Szabó Zoltán |
|||
| kép = |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| születési név = |
|||
| születés helye = [[Sásd]] |
|||
| születés dátuma = [[1929]]. [[október 23.]] |
|||
| halál helye = [[Budapest]] |
|||
⚫ | |||
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
|||
| házastárs = |
|||
| szakma = orvos, <br />szívsebész, <br /> egyetemi tanár |
|||
| munkái = |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
| aláírás = |
|||
}} |
|||
Szabó Zoltán ([[Sásd]], [[1929]]. [[október 23.]] – [[2015]]. [[december 6.]]) [[Széchenyi-díj]]as orvos, szívsebész. Az első sikeres magyarországi szívtranszplantáció elvégzője. |
|||
==Élete== |
==Élete== |
||
1929. október 23-án született [[Sásd]]on Szabó József falusi körzeti orvos és Bind Ilona gyermekeként. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte el. Középiskolai tanulmányait [[Dombóvár]]on kezdte, de a [[második világháború]] miatt [[Pécs]]re került, ahol először a [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma|Ciszterci Gimnáziumba]] járt, majd a jezsuitáknál érettségizett le. 1948 és 1954 között a [[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi Orvostudományi Egyetemen]] tanult és szerzett diplomát. |
|||
1954-ben a pécsi II. számú Sebészeti Klinikán kezdett el dolgozni. 1957 év elejétől [[Budapest]]en, a III. számú Sebészeti Klinikán folytatta munkásságát [[Kudász József]] professzor munkacsoportjában. Kudászt még ez év márciusában a Városmajor utcai IV. számú Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki, ahova Szabó Zoltán is követte. Ugyan ebben az évben szerzett általános sebészeti szakképesítést. 1958-ban [[Gömöry András]]sal tanulmányi úton vett részt [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], [[Brno|Brünnben]], ahol [[Jan Navrátil]]{{Wd|Q89714}} professzor klinikáján megismerkedtek az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokból]] kapott szívmotorral, amely nélkülözhetetlen eszköze a nyitott szívműtéteknek. Ez alapján kezdték el megtervezni a magyar szívmotort [[Gerber Antal]] mérnök bevonásával. Az eszközt az Irodagép-javító Vállalat kezdte el gyártani és ezzel megnyílt a lehetőség a hazai nyitott szívműtétek végrehajtására. Az első ilyen műtétre 1960-ban került sor. 1961-ben az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban, [[Halle an der Saale|Halléban]] segédkezett Gömöry Andrással az első keletnémet nyitott szívműtétnél. 1964-ben [[München]]ben tett szakmai útja során a szívritmus-szabályozóról szerzett új tapasztalatokat, mely alapján elkezdődött a hazai pacemakerek fejlesztése, majd azok beültetése. 1969-ben az orvostudományok kandidátusa lett. 1975-ben Kudász József nyugdíjba vonult. Utódja az érsebész [[Soltész Lajos]] lett. Szabó Zoltán ebben az időben a szívsebészeti területet vezette. Soltész halála után, 1981-től a Városmajori Klinika igazgatója lett 1992-ig. |
|||
1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki és 1979 és 1985 között a [[Semmelweis Egyetem]] Orvoskari dékánja, majd három esztendőn át általános rektorhelyettese volt. |
|||
1987-ben kezdett hozzá kollégáival a hazai [[szívátültetés]] megszervezéséhez. A felkészített csoport 1991 nyarán már készen állt a szívátültetésre. Az első riadó novemberben volt, de a donor szíve végül is nem volt megfelelő az átültetésre. Az első szívátültetésre 1992. január 3-án került sort. Az akkor 29 éves beteg a műtét után családot alapított és két gyermeke született. Schwartz Sándor 56 évesen 2019 novemberében hunyt el.<ref>[http://semmelweis.hu/hirek/2019/11/25/meghalt-schwartz-sandor-az-elso-hazai-szivatultetett-beteg/ Meghalt Schwartz Sándor, az első hazai szívátültetett beteg]</ref><ref>[https://19.kerulet.ittlakunk.hu/arcok/191125/elhunyt-schwartz-sandor-az-elso-magyar-ujszives Elhunyt Schwartz Sándor, az első magyar újszíves]</ref> |
|||
1992-ben a MOTESZ Magazin alapító főszerkesztője volt. 1992-ben nyugdíjba vonult és 2003-ig a Biotronik Hungária Kft. igazgatója volt. Haláláig a Semmelweis Egyetem emeritus professzora volt. |
|||
==Tagságai== |
|||
* az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] klinikai-műtéti orvostudományi szakbizottságának (1990-es évek) |
|||
* a Magyar Kardiológusok Társasága Tanácsadó testületének (1990-es évek) |
|||
* a MOTESZ elnökségének volt tagja (1990-es évek) |
|||
* a Magyar Angiológiai Társaság elnöke (1991–1992) |
|||
* a Magyar Aneszteziológiai Társaság tiszteletbeli tagja (1989-től) |
|||
* a bécsi orvostársaságnak (1991) |
|||
* a Skandináv Mellkas, Szív és Érsebészeti Társaság tiszteletbeli tagja (1999) |
|||
* az Európai Pacemaker Társaság vezetőségi tagja (1978–1982) |
|||
* az európai Ér és Szívsebészeti Társaság tudományos bizottságának (1990–1991) |
|||
==Kitüntetései== |
==Kitüntetései== |
||
* [[Balassa János-emlékérem]] (1988) |
|||
* [[Jendrassik Ernő-díj]] |
|||
* [[Honthy Hanna-díj]] (1992) |
|||
* [[Gábor György-emlékérem]] (1992) |
|||
* [[Sásd]] díszpolgára (1994) |
|||
* [[Széchenyi-díj]] (1997) |
|||
* [[Hazám-díj]] (2002) |
|||
==Művei== |
|||
# Pacemaker therapia (1974) |
|||
# Current Problems of Cardiovascular Surgery (1986) |
|||
# A szívátültetés jelenlegi helyzete (1988) |
|||
# Az első hazai szívátültetés tapasztalatai (1992) |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
30. sor: | 45. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* Biográf Ki Kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. II. kötet, 1516. o. {{ISBN|963 86345 2 9}} |
|||
* [http://www.weborvos.hu/adat/egsz/2009jul/23-25.pdf Szívügyünk - Portré] |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:1929-ben született személyek]] |
[[Kategória:1929-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:2015-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:2015-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Magyar orvosok]] |
[[Kategória:Magyar orvosok]] |
||
[[Kategória:Magyar sebészek]] |
|||
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
||
[[Kategória:Széchenyi-díjasok]] |
[[Kategória:Széchenyi-díjasok]] |
A lap jelenlegi, 2024. április 28., 11:36-kori változata
Szabó Zoltán | |
Született | 1929. október 23.[1] |
Elhunyt | 2015. december 6. (86 évesen)[1] Budapest[2][1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabó Zoltán (Sásd, 1929. október 23. – Budapest, 2015. december 6.[3]) Széchenyi-díjas orvos, szívsebész, egyetemi tanár. Az első sikeres magyarországi szívtranszplantáció elvégzője.
Élete
[forrásszöveg szerkesztése]1929. október 23-án született Sásdon Szabó József falusi körzeti orvos és Bind Ilona gyermekeként. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte el. Középiskolai tanulmányait Dombóváron kezdte, de a második világháború miatt Pécsre került, ahol először a Ciszterci Gimnáziumba járt, majd a jezsuitáknál érettségizett le. 1948 és 1954 között a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanult és szerzett diplomát.
1954-ben a pécsi II. számú Sebészeti Klinikán kezdett el dolgozni. 1957 év elejétől Budapesten, a III. számú Sebészeti Klinikán folytatta munkásságát Kudász József professzor munkacsoportjában. Kudászt még ez év márciusában a Városmajor utcai IV. számú Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki, ahova Szabó Zoltán is követte. Ugyan ebben az évben szerzett általános sebészeti szakképesítést. 1958-ban Gömöry Andrással tanulmányi úton vett részt Csehszlovákiában, Brünnben, ahol Jan Navrátil professzor klinikáján megismerkedtek az Egyesült Államokból kapott szívmotorral, amely nélkülözhetetlen eszköze a nyitott szívműtéteknek. Ez alapján kezdték el megtervezni a magyar szívmotort Gerber Antal mérnök bevonásával. Az eszközt az Irodagép-javító Vállalat kezdte el gyártani és ezzel megnyílt a lehetőség a hazai nyitott szívműtétek végrehajtására. Az első ilyen műtétre 1960-ban került sor. 1961-ben az NDK-ban, Halléban segédkezett Gömöry Andrással az első keletnémet nyitott szívműtétnél. 1964-ben Münchenben tett szakmai útja során a szívritmus-szabályozóról szerzett új tapasztalatokat, mely alapján elkezdődött a hazai pacemakerek fejlesztése, majd azok beültetése. 1969-ben az orvostudományok kandidátusa lett. 1975-ben Kudász József nyugdíjba vonult. Utódja az érsebész Soltész Lajos lett. Szabó Zoltán ebben az időben a szívsebészeti területet vezette. Soltész halála után, 1981-től a Városmajori Klinika igazgatója lett 1992-ig.
1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki és 1979 és 1985 között a Semmelweis Egyetem Orvoskari dékánja, majd három esztendőn át általános rektorhelyettese volt.
1987-ben kezdett hozzá kollégáival a hazai szívátültetés megszervezéséhez. A felkészített csoport 1991 nyarán már készen állt a szívátültetésre. Az első riadó novemberben volt, de a donor szíve végül is nem volt megfelelő az átültetésre. Az első szívátültetésre 1992. január 3-án került sort. Az akkor 29 éves beteg a műtét után családot alapított és két gyermeke született. Schwartz Sándor 56 évesen 2019 novemberében hunyt el.[4][5]
1992-ben a MOTESZ Magazin alapító főszerkesztője volt. 1992-ben nyugdíjba vonult és 2003-ig a Biotronik Hungária Kft. igazgatója volt. Haláláig a Semmelweis Egyetem emeritus professzora volt.
Tagságai
[forrásszöveg szerkesztése]- az MTA klinikai-műtéti orvostudományi szakbizottságának (1990-es évek)
- a Magyar Kardiológusok Társasága Tanácsadó testületének (1990-es évek)
- a MOTESZ elnökségének volt tagja (1990-es évek)
- a Magyar Angiológiai Társaság elnöke (1991–1992)
- a Magyar Aneszteziológiai Társaság tiszteletbeli tagja (1989-től)
- a bécsi orvostársaságnak (1991)
- a Skandináv Mellkas, Szív és Érsebészeti Társaság tiszteletbeli tagja (1999)
- az Európai Pacemaker Társaság vezetőségi tagja (1978–1982)
- az európai Ér és Szívsebészeti Társaság tudományos bizottságának (1990–1991)
Kitüntetései
[forrásszöveg szerkesztése]- Balassa János-emlékérem (1988)
- Jendrassik Ernő-díj
- Honthy Hanna-díj (1992)
- Gábor György-emlékérem (1992)
- Sásd díszpolgára (1994)
- Széchenyi-díj (1997)
- Hazám-díj (2002)
Művei
[forrásszöveg szerkesztése]- Pacemaker therapia (1974)
- Current Problems of Cardiovascular Surgery (1986)
- A szívátültetés jelenlegi helyzete (1988)
- Az első hazai szívátültetés tapasztalatai (1992)
Jegyzetek
[forrásszöveg szerkesztése]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. január 5., PIM634053
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
- ↑ Elhunyt az első sikeres magyar szívtranszplantációt elvégző orvos
- ↑ Meghalt Schwartz Sándor, az első hazai szívátültetett beteg
- ↑ Elhunyt Schwartz Sándor, az első magyar újszíves
Források
[forrásszöveg szerkesztése]- Biográf Ki Kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. II. kötet, 1516. o. ISBN 963 86345 2 9
- Szívügyünk - Portré