„Vlagyivosztok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Történelmi áttekintés: enwiki link ki |
||
| (46 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
<!--Infobox kezdete-->{{Orosz település infobox |
<!--Infobox kezdete-->{{Orosz település infobox |
||
| név = Vlagyivosztok |
| név = Vlagyivosztok |
||
| kép = Vladivostok collage2.png |
|||
| helyi név = Владивосток |
|||
| címer = Coat of Arms of Vladivostok.svg |
|||
| kép = Yuri Vladivostok 20030804 118.jpg |
|||
| képaláírás = Kikötő |
|||
| címer = Vlagyivosztok_címere.png |
|||
| föderációs alany = Tengermelléki határterület |
| föderációs alany = Tengermelléki határterület |
||
| alapítás éve = [[1860]] |
| alapítás éve = [[1860]] |
||
| polgármester = |
| polgármester = [[Konstantin Vladimirovich Shestakov|Konstantin Shestakov]] |
||
| terület = |
| terület = 331,16 |
||
| időzóna = [[VLAT]] ([[UTC]]+10) |
| időzóna = [[VLAT]] ([[UTC]]+10) |
||
| népsűrűség = 1 826,61 |
|||
| szélességi fok = 43 |
|||
| |
| népsűrűség forrás = |
||
| szélességi |
| szélességi fok = |
||
| |
| szélességi ívperc = |
||
| |
| szélességi ívmásodperc = |
||
| hosszúsági |
| hosszúsági fok = |
||
| hosszúsági ívperc = |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = |
|||
| weboldal = www.vlc.ru |
| weboldal = www.vlc.ru |
||
}} <!-- Infobox vége --> |
|helyi név=Владивосток|zászló=Flag of Vladivostok.svg}} <!-- Infobox vége --> |
||
'''Vlagyivosztok''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Владивосток,'' latin betűvel |
'''Vlagyivosztok''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Владивосток,'' latin betűvel, angolos átírással: ''Vladivostok'') a [[Tengermelléki határterület]] székhelye, az orosz Távol-Kelet politikai, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési központja. A város neve beszédes név, az orosz gyarmatosítás sikereire utal, jelentése ''urald a Keletet''. |
||
== Éghajlat == |
|||
{{Éghajlattáblázat |
|||
|név=Vlagyivosztok |
|||
|metric first=yes |
|||
|single line=yes |
|||
|Jan_max=5.0 |
|||
|Feb_max=9.9 |
|||
|Mar_max=15.5 |
|||
|Apr_max=24.1 |
|||
|Maj_max=29.5 |
|||
|Jun_max=31.8 |
|||
|Jul_max=33.6 |
|||
|Aug_max=32.6 |
|||
|Sep_max=30.0 |
|||
|Okt_max=23.4 |
|||
|Nov_max=17.5 |
|||
|Dec_max=9.4 |
|||
|Jan_átl_max=-8.1 |
|||
|Feb_átl_max=-4.2 |
|||
|Mar_átl_max = 2.2 |
|||
|Apr_átl_max = 9.9 |
|||
|Maj_átl_max = 14.8 |
|||
|Jun_átl_max = 17.8 |
|||
|Jul_átl_max = 21.1 |
|||
|Aug_átl_max = 23.2 |
|||
|Sep_átl_max = 19.8 |
|||
|Okt_átl_max = 12.9 |
|||
|Nov_átl_max = 3.1 |
|||
|Dec_átl_max = -5.1 |
|||
|Jan_átl = -12.3 |
|||
|Feb_átl = -8.4 |
|||
|Mar_átl = -1.9 |
|||
|Apr_átl = 5.1 |
|||
|Maj_átl = 9.8 |
|||
|Jun_átl = 13.6 |
|||
|Jul_átl = 17.6 |
|||
|Aug_átl = 19.8 |
|||
|Sep_átl = 16.0 |
|||
|Okt_átl = 8.9 |
|||
|Nov_átl = -0.9 |
|||
|Dec_átl = -9.1 |
|||
|Jan_átl_min = -15.4 |
|||
|Feb_átl_min = -11.6 |
|||
|Mar_átl_min = -4.9 |
|||
|Apr_átl_min = 2.0 |
|||
|Maj_átl_min = 6.7 |
|||
|Jun_átl_min = 11.1 |
|||
|Jul_átl_min = 15.6 |
|||
|Aug_átl_min = 17.7 |
|||
|Sep_átl_min = 13.1 |
|||
|Okt_átl_min = 5.9 |
|||
|Nov_átl_min = -3.8 |
|||
|Dec_átl_min = -11.9 |
|||
|Jan_min = -31.4 |
|||
|Feb_min = -28.9 |
|||
|Mar_min = -21.3 |
|||
|Apr_min = -8.1 |
|||
|Maj_min = -0.8 |
|||
|Jun_min = 3.7 |
|||
|Jul_min = 8.7 |
|||
|Aug_min = 10.1 |
|||
|Sep_min = 1.3 |
|||
|Okt_min = -9.7 |
|||
|Nov_min = -20.0 |
|||
|Dec_min = -28.1 |
|||
|Jan_átl_csapadék = 14 |
|||
|Feb_átl_csapadék = 15 |
|||
|Mar_átl_csapadék = 27 |
|||
|Apr_átl_csapadék = 48 |
|||
|Maj_átl_csapadék = 81 |
|||
|Jun_átl_csapadék = 110 |
|||
|Jul_átl_csapadék = 164 |
|||
|Aug_átl_csapadék = 156 |
|||
|Sep_átl_csapadék = 119 |
|||
|Okt_átl_csapadék = 59 |
|||
|Nov_átl_csapadék = 29 |
|||
|Dec_átl_csapadék = 18 |
|||
|Jan rain days = 0.3 |
|||
|Feb rain days = 0.3 |
|||
|Mar rain days = 4 |
|||
|Apr rain days = 13 |
|||
|Maj rain days = 20 |
|||
|Jun rain days = 22 |
|||
|Jul rain days = 22 |
|||
|Aug rain days = 19 |
|||
|Sep rain days = 14 |
|||
|Okt rain days = 12 |
|||
|Nov rain days = 5 |
|||
|Dec rain days = 1 |
|||
|year rain days = 133 |
|||
|Jan snow days = 7 |
|||
|Feb snow days = 8 |
|||
|Mar snow days = 11 |
|||
|Apr snow days = 4 |
|||
|Maj snow days = 0.3 |
|||
|Jun snow days = 0 |
|||
|Jul snow days = 0 |
|||
|Aug snow days = 0 |
|||
|Sep snow days = 0 |
|||
|Okt snow days = 1 |
|||
|Nov snow days = 7 |
|||
|Dec snow days = 9 |
|||
|year snow days = 47 |
|||
|Jan humidity = 58 |
|||
|Feb humidity = 57 |
|||
|Mar humidity = 60 |
|||
|Apr humidity = 67 |
|||
|Maj humidity = 76 |
|||
|Jun humidity = 87 |
|||
|Jul humidity = 92 |
|||
|Aug humidity = 87 |
|||
|Sep humidity = 77 |
|||
|Okt humidity = 65 |
|||
|Nov humidity = 60 |
|||
|Dec humidity = 60 |
|||
|year humidity = 71 |
|||
|Jan_napos = 178 |
|||
|Feb_napos = 184 |
|||
|Mar_napos = 216 |
|||
|Apr_napos = 192 |
|||
|Maj_napos = 199 |
|||
|Jun_napos = 130 |
|||
|Jul_napos = 122 |
|||
|Aug_napos = 149 |
|||
|Sep_napos = 197 |
|||
|Okt_napos = 205 |
|||
|Nov_napos = 168 |
|||
|Dec_napos = 156 |
|||
|year_napos = 2096 |
|||
|forrás = Pogoda.ru.net |
|||
|date = |
|||
, NOAA (sun, 1961–1990) <ref>{{cite web |
|||
| url = ftp://ftp.atdd.noaa.gov/pub/GCOS/WMO-Normals/TABLES/REG_II/RA/31960.TXT |
|||
| title = Vladivostok Climate Normals 1961–1990 |
|||
| publisher = [[National Oceanic and Atmospheric Administration]] |
|||
| accessdate = 30 November 2015}}</ref> |
|||
}} |
|||
== Általános információ == |
== Általános információ == |
||
Területe 561 km². Lakossága: 587 ezer fő (2005); {{szám|592034}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web| url = http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf |title = A 2010. évi népszámlálás adatai|format =pdf| publisher =Oroszország statisztikai hivatala}}</ref> |
Területe 561 km². Lakossága: 587 ezer fő (2005); {{szám|592034}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web | url = http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf | title = A 2010. évi népszámlálás adatai | format = pdf | publisher = Oroszország statisztikai hivatala | accessdate = 2012-09-14 | archiveurl = https://www.webcitation.org/6GpcVf6ln?url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf# | archivedate = 2013-05-23 }}</ref> |
||
Jelentős kikötőváros a [[Nagy Péter-öböl]] és a Zolotoj Rog (Aranyszarv)-öböl partján, a [[Transzszibériai vasútvonal]] végállomása. Közigazgatásilag járási jogú város, amely |
Jelentős kikötőváros a [[Nagy Péter-öböl]] és a Zolotoj Rog (Aranyszarv)-öböl partján, a [[Transzszibériai vasútvonal]] végállomása. Közigazgatásilag járási jogú város, amely öt kerületre ([[rajon]]) oszlik: |
||
* Leninszkij (148,7 ezer lakos) |
* Leninszkij (148,7 ezer lakos) |
||
| 33. sor: | 172. sor: | ||
== Történelmi áttekintés == |
== Történelmi áttekintés == |
||
Területe [[1858]]-ban került orosz fennhatóság alá (Aiguni szerződés). [[1859]]-ben [[Kelet-Szibéria]] főkormányzója, [[Nyikolaj Muravjov-Amurszkij]] utazott erre, ő nevezte el az öblöt (a [[konstantinápoly]]i [[Aranyszarv-öböl]] után), és ő rendelkezett egy katonai őrhely alapításáról. Ezt [[1860]]-ban hozták létre és Vlagyivosztoknak nevezték el (a név jelentése: ''urald a Keletet'', hasonló módon kapta nevét [[Vlagyikavkaz]] is). [[1862]]-ben a telepet szabadkikötővé nyilvánították. [[1871]]-ben ide helyezték át a szibériai hadiflottát, és még ebben az évben lefektették a [[Sanghaj]]jal és [[Nagaszaki]]val kapcsolatot teremtő tenger alatti [[távíró]]vezetéket. [[1879]]-től rendszeres [[gőzhajó]]járatok kötik össze [[Odessza|Odesszával]] és [[Szentpétervár]]ral. [[1880]]-ban nyilvánították várossá. [[1897]]-től vasútvonal köti össze [[Habarovszk]]kal, [[1903]]-tól pedig [[Moszkva|Moszkvával]] (ekkor készült el a [[Transzszibériai vasútvonal]]). Az [[1905-ös orosz forradalom|1905-ös forradalom]] után sokáig munkásmegmozdulások színhelye, melyekben a Csendes-óceáni flotta matrózai is részt vettek. |
|||
Az [[oroszországi polgárháború]] során számos alkalommal cserélt gazdát. [[1918]] áprilisában az [[antant]] intervenciósai szálltak itt partra, majd [[1921]] májusától [[1922]]. október 25-éig [[japán]] megszállás alatt volt. [[1938]] óta a [[Tengermelléki határterület]] központja. |
|||
Területe [[1858]]-ban került orosz fennhatóság alá (Aiguni szerződés). [[1859]]-ben Kelet-Szibéria főkormányzója, [[Nyikolaj Muravjov-Amurszkij]] utazott erre, ő nevezte el az öblöt (a konstantinápolyi Aranyszarv-öböl után) és ő rendelkezett egy katonai őrhely alapításáról, melyet [[1860]]-ban hoztak létre és Vlagyivosztoknak neveztek el (a név jelentése: uralkodj Keleten, hasonló módon kapta nevét [[Vlagyikavkaz]] is). [[1862]]-ben a telepet szabadkikötővé nyilvánították. [[1871]]-ben ide helyezték át a szibériai hadiflottát, és még ebben az évben lefektették a [[Sanghaj]]jal és [[Nagaszaki]]val kapcsolatot teremtő tenger alatti távíróvezetéket. [[1879]]-től rendszeres gőzhajójáratok kötik össze [[Odessza|Odeszával]] és [[Szentpétervár]]ral. [[1880]]-ban nyilvánították várossá. [[1897]]-től vasútvonal köti össze [[Habarovszk]]kal, [[1903]]-tól pedig [[Moszkva|Moszkvával]] (ekkor épült meg a [[Transzszibériai vasútvonal]]). Az [[1905]]-ös forradalom után sokáig munkásmegmozdulások színhelye, melyekben a Csendes-óceáni flotta matrózai is részt vettek. |
|||
A [[második világháború]] után stratégiai jelentősége megnőtt, hamarosan az egyik legnagyobb orosz hadikikötőt alakították itt ki, ezért 1958-1992 között a külföldiek számára [[zárt közigazgatási egység|zárt város]] volt. [[1974]] novemberében itt tartották a [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Brezsnyev]]–[[Gerald Ford|Ford]] csúcstalálkozót.<ref>https://www.fordlibrarymuseum.gov/library/exhibits/vladivostok/vladivostok.asp</ref> Lakossága gyorsan növekedett, húsz év alatt megduplázódott (1956 és 1976 között 265 ezerről 521 ezerre nőtt). [[1992]]-ben 648 ezer lakosa volt, lakossága azóta folyamatosan csökken a hivatalos adatok szerint, bár jelentős az illegálisan a városban tartózkodó [[han kínaiak|kínaiak]] száma. |
|||
Az [[orosz polgárháború]] során számos alkalommal cserélt gazdát, [[1918]] áprilisában az antant intervenciósai szálltak itt partra, majd [[1921]] májusától [[1922]]. október 25-éig japán megszállás alatt volt. [[1938]] óta a [[Tengermelléki határterület]] központja. |
|||
A [[második világháború]] után stratégiai jelentősége megnőtt, hamarosan az egyik legnagyobb orosz hadikikötőt alakították itt ki, ezért 1958-1992 között a külföldiek számára zárt város volt. [[1974]] novemberében itt tartották a [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Brezsnyev]]-[[Gerald Ford|Ford]] csúcstalálkozót. Lakossága gyorsan növekedett, 20 év alatt megduplázódott (1956-1976 között 265 ezerről 521 ezerre nőtt). [[1992]]-ben 648 ezer lakosa volt, lakossága azóta folyamatosan csökken a hivatalos adatok szerint, bár jelentős az illegálisan a városban tartózkodó kínaiak száma. |
|||
== Gazdaság == |
== Gazdaság == |
||
Vlagyivosztok a [[Távol-Kelet]] jelentős ipari központja, a rendszerváltás óta az Oroszországba érkező távol-keleti tőke jelentős részét itt fektetik be. Legjelentősebb iparága a [[hajógyártás]]. Az 1885-ben alapított Dalzavod hajógyár egyben hajójavítással is foglalkozik, itt tartják karban az orosz Csendes-óceáni flottát. Az [[élelmiszeripar]]t elsősorban a hal és egyéb tengeri állatok feldolgozása (Dalriba), a [[konzervipar]] képviseli, de [[húsipar|hús-]] és [[malomipar]]a szintén számottevő. Jelen van a szerszámgép-, szivattyú-, bányagép- és rádiógyártás. Kikötője főként a [[Japán]]ból érkező importot (elektronikai cikkek, gépjárművek) fogadja, és [[kőolaj|nyersolajat]], [[kőszén|szenet]], [[gabona|gabonát]] exportál. Az [[Amuri-öböl]] partvidéke jelentős üdülőövezet (sós tengervíz, gyógyiszap), szanatóriumok egész sorával. |
|||
[[File:VladivostokGoldenHorn.jpg|thumb|Vlagyivosztok]] |
|||
Vlagyivosztok a Távol-Kelet jelentős ipari központja, a rendszerváltás óta az Oroszországba érkező távol-keleti tőke jelentős részét itt fektetik be. Legjelentősebb iparága a hajógyártás, az 1885-ben alapított Dalzavod hajógyár egyben hajójavítással is foglalkozik, itt tartják karban az orosz Csendes-óceáni-flottát. Az élelmiszeripart elsősorban a hal- és egyéb tengeri állatok feldolgozása (Dalriba), a konzervipar képviseli, de hús- és malomipara szintén számottevő. Szerszámgép-, szivattyú-, bányagép- és rádiógyártás. Kikötője főként a [[Japán]]ból érkező importot (elektronikai cikkek, gépjárművek) fogadja és nyersolajat, szenet, gabonát exportál. Az Amur-öböl partvidéke jelentős üdülőövezet (magas sótartalmú tengervíz, gyógyiszap) szanatóriumok egész sorával. |
|||
[[File:125 - Wladiwostok 2015 (24056935489).jpg|thumb|Városkép]] |
|||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
||
A városnak nagy katonai és polgári |
A városnak nagy katonai és polgári [[kikötő]]je van. A várostól 40 km-re északra található a [[Vlagyivosztoki nemzetközi repülőtér]]. A nagyobb városokkal vasút köti össze. Itt van a [[Transzszibériai vasútvonal]] végállomása. |
||
== Oktatás == |
== Oktatás == |
||
A '''Távol-keleti Állami Egyetem''' ''(Дальневосточный государственный университет)'' [http://www.dvgu.ru] [[1899]]-ben létesült, majd miután a [[1930-as évek|harmincas években]] megszüntették, [[1956]]-ban nyílt meg újra. Ez az egyetem a [[Bajkál-tó]]tól a [[Csendes-óceán]]ig elterülő hatalmas terület egyetlen klasszikus tudományegyeteme. A hallgatók száma húszezer körül van. |
|||
További 5 egyetem található még a városban (műszaki, tengerészeti, orvosi, két gazdasági). A város az orosz [[oceanográfia]] egyik központja, jelentős óceánkutatási bázissal. |
|||
A '''Távol-keleti Állami Egyetem''' ''(Дальневосточный государственный университет)'' [http://www.dvgu.ru] 1899-ben létesült, majd miután a harmincas években megszüntették, 1956-ban nyílt meg újra. Ez az egyetem a [[Bajkál-tó]]tól a [[Csendes-óceán]]ig elterülő hatalmas terület egyetlen klasszikus tudományegyeteme. A hallgatók száma 20 000 körül van. |
|||
== Látnivalók == |
|||
További 5 egyetem található még a városban (műszaki, tengerészeti, orvosi, 2 gazdasági). A város az orosz oceanográfia egyik központja, jelentős óceánkutatási bázissal. |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Híres vlagyivosztokiak == |
|||
* [[Pjotr Alekszejevics Budberg|Pjotr Budberg]] ([[1903]]–[[1972]]) nyelvész |
|||
* [[Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyjev|Vlagyimir Arszenyjev]] ([[1872]]–[[1930]]) felfedező |
|||
* [[Yul Brynner]] ([[1920]]–[[1985]]) színész |
|||
* [[Igor Konsztantyinovics Kunyicin|Igor Kunyicin]] teniszező |
|||
* [[Natalja Andrejevna Pogonyina|Natalja Pogonyina]] sakkozó |
|||
* [[Igor Jevgenyjevics Tamm|Igor Tamm]] ([[1895]]–[[1971]]) [[Nobel-díj]]as fizikus |
|||
== Testvérvárosok == |
== Testvérvárosok == |
||
{| |
{| |
||
|valign="top"| |
|valign="top"| |
||
* {{zászló|USA}} [[San Diego]] ([[Kalifornia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
* {{zászló|USA}} [[San Diego (Kalifornia)|San Diego]] ([[Kalifornia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
* {{zászló|USA}} [[Tacoma]] ([[Washington (állam)|Washington]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
* {{zászló|USA}} [[Tacoma (Washington)|Tacoma]] ([[Washington (állam)|Washington]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]) |
||
* {{zászló|Dél-Korea}} [[Puszan]] ([[Dél-Korea]]) |
* {{zászló|Dél-Korea}} [[Puszan]] ([[Dél-Korea]]) |
||
* {{zászló|Kína}} [[Dalian]] ([[Liaoning]], [[Kína]]) |
* {{zászló|Kína}} [[Talien|Dalian]] ([[Liaoning]], [[Kína]]) |
||
|width="70"| |
|width="70"| |
||
|valign="top"| |
|valign="top"| |
||
* {{zászló|Japán}} [[Niigata]] ([[Japán]]) |
* {{zászló|Japán}} [[Niigata]] ([[Japán]]) |
||
* {{zászló|Japán}} [[Akita ( |
* {{zászló|Japán}} [[Akita (település)|Akita]] ([[Japán]]) |
||
* {{zászló|Japán}} [[Hakodate]] ([[Hokkaidó]], [[Japán]]) |
* {{zászló|Japán}} [[Hakodate]] ([[Hokkaidó]], [[Japán]]) |
||
|} |
|} |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
{{commonskat|Владивосток}} |
|||
* [http://www.vlc.ru/ A város hivatalos honlapja] |
|||
== További információk == |
|||
{{források}} |
|||
* [http://www.vlc.ru/ A város hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.vlc.ru/ |date=20101113013846 }} |
|||
{{Városok a Transzszibériai vasútvonal mentén}} |
{{Városok a Transzszibériai vasútvonal mentén}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Földrajz||Oroszország|-}} |
|||
[[Kategória:A Tengermelléki határterület települései]] |
[[Kategória:A Tengermelléki határterület települései]] |
||
A lap jelenlegi, 2023. szeptember 12., 20:58-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Vlagyivosztok (Владивосток) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Tengermelléki határterület | ||
| Alapítás éve | 1860 | ||
| Polgármester | Konstantin Shestakov | ||
| Irányítószám | 690000–690999 | ||
| Körzethívószám | 423 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 591 628 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 826,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 331,16 km² | ||
| Időzóna | VLAT (UTC+10) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vlagyivosztok
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 43° 06′ 54″, k. h. 131° 53′ 07″43.115000°N 131.885278°EKoordináták: é. sz. 43° 06′ 54″, k. h. 131° 53′ 07″43.115000°N 131.885278°E | |||
Vlagyivosztok
Pozíció a Tengermelléki határterület térképén
| |||
| Vlagyivosztok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyivosztok témájú médiaállományokat. | |||
Vlagyivosztok (oroszul: Владивосток, latin betűvel, angolos átírással: Vladivostok) a Tengermelléki határterület székhelye, az orosz Távol-Kelet politikai, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési központja. A város neve beszédes név, az orosz gyarmatosítás sikereire utal, jelentése urald a Keletet.
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 5,0 | 9,9 | 15,5 | 24,1 | 29,5 | 31,8 | 33,6 | 32,6 | 30,0 | 23,4 | 17,5 | 9,4 | 33,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −8,1 | −4,2 | 2,2 | 9,9 | 14,8 | 17,8 | 21,1 | 23,2 | 19,8 | 12,9 | 3,1 | −5,1 | 9,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −12,3 | −8,4 | −1,9 | 5,1 | 9,8 | 13,6 | 17,6 | 19,8 | 16,0 | 8,9 | −0,9 | −9,1 | 4,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −15,4 | −11,6 | −4,9 | 2,0 | 6,7 | 11,1 | 15,6 | 17,7 | 13,1 | 5,9 | −3,8 | −11,9 | 2,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,4 | −28,9 | −21,3 | −8,1 | −0,8 | 3,7 | 8,7 | 10,1 | 1,3 | −9,7 | −20,0 | −28,1 | −31,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 14 | 15 | 27 | 48 | 81 | 110 | 164 | 156 | 119 | 59 | 29 | 18 | 840 |
| Havi napsütéses órák száma | 178 | 184 | 216 | 192 | 199 | 130 | 122 | 149 | 197 | 205 | 168 | 156 | 2096 |
| Forrás: Pogoda.ru.net | |||||||||||||
Általános információ
[szerkesztés]Területe 561 km². Lakossága: 587 ezer fő (2005); 592 034 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Jelentős kikötőváros a Nagy Péter-öböl és a Zolotoj Rog (Aranyszarv)-öböl partján, a Transzszibériai vasútvonal végállomása. Közigazgatásilag járási jogú város, amely öt kerületre (rajon) oszlik:
- Leninszkij (148,7 ezer lakos)
- Pervomajszkij (153,2 ezer lakos)
- Pervorecsenszkij (135,3 ezer lakos)
- Szovjetszkij (92 ezer lakos)
- Frunzenszkij (57,6 ezer lakos)
Történelmi áttekintés
[szerkesztés]Területe 1858-ban került orosz fennhatóság alá (Aiguni szerződés). 1859-ben Kelet-Szibéria főkormányzója, Nyikolaj Muravjov-Amurszkij utazott erre, ő nevezte el az öblöt (a konstantinápolyi Aranyszarv-öböl után), és ő rendelkezett egy katonai őrhely alapításáról. Ezt 1860-ban hozták létre és Vlagyivosztoknak nevezték el (a név jelentése: urald a Keletet, hasonló módon kapta nevét Vlagyikavkaz is). 1862-ben a telepet szabadkikötővé nyilvánították. 1871-ben ide helyezték át a szibériai hadiflottát, és még ebben az évben lefektették a Sanghajjal és Nagaszakival kapcsolatot teremtő tenger alatti távíróvezetéket. 1879-től rendszeres gőzhajójáratok kötik össze Odesszával és Szentpétervárral. 1880-ban nyilvánították várossá. 1897-től vasútvonal köti össze Habarovszkkal, 1903-tól pedig Moszkvával (ekkor készült el a Transzszibériai vasútvonal). Az 1905-ös forradalom után sokáig munkásmegmozdulások színhelye, melyekben a Csendes-óceáni flotta matrózai is részt vettek.
Az oroszországi polgárháború során számos alkalommal cserélt gazdát. 1918 áprilisában az antant intervenciósai szálltak itt partra, majd 1921 májusától 1922. október 25-éig japán megszállás alatt volt. 1938 óta a Tengermelléki határterület központja.
A második világháború után stratégiai jelentősége megnőtt, hamarosan az egyik legnagyobb orosz hadikikötőt alakították itt ki, ezért 1958-1992 között a külföldiek számára zárt város volt. 1974 novemberében itt tartották a Brezsnyev–Ford csúcstalálkozót.[3] Lakossága gyorsan növekedett, húsz év alatt megduplázódott (1956 és 1976 között 265 ezerről 521 ezerre nőtt). 1992-ben 648 ezer lakosa volt, lakossága azóta folyamatosan csökken a hivatalos adatok szerint, bár jelentős az illegálisan a városban tartózkodó kínaiak száma.
Gazdaság
[szerkesztés]Vlagyivosztok a Távol-Kelet jelentős ipari központja, a rendszerváltás óta az Oroszországba érkező távol-keleti tőke jelentős részét itt fektetik be. Legjelentősebb iparága a hajógyártás. Az 1885-ben alapított Dalzavod hajógyár egyben hajójavítással is foglalkozik, itt tartják karban az orosz Csendes-óceáni flottát. Az élelmiszeripart elsősorban a hal és egyéb tengeri állatok feldolgozása (Dalriba), a konzervipar képviseli, de hús- és malomipara szintén számottevő. Jelen van a szerszámgép-, szivattyú-, bányagép- és rádiógyártás. Kikötője főként a Japánból érkező importot (elektronikai cikkek, gépjárművek) fogadja, és nyersolajat, szenet, gabonát exportál. Az Amuri-öböl partvidéke jelentős üdülőövezet (sós tengervíz, gyógyiszap), szanatóriumok egész sorával.
.jpg)
Közlekedés
[szerkesztés]A városnak nagy katonai és polgári kikötője van. A várostól 40 km-re északra található a Vlagyivosztoki nemzetközi repülőtér. A nagyobb városokkal vasút köti össze. Itt van a Transzszibériai vasútvonal végállomása.
Oktatás
[szerkesztés]A Távol-keleti Állami Egyetem (Дальневосточный государственный университет) [1] 1899-ben létesült, majd miután a harmincas években megszüntették, 1956-ban nyílt meg újra. Ez az egyetem a Bajkál-tótól a Csendes-óceánig elterülő hatalmas terület egyetlen klasszikus tudományegyeteme. A hallgatók száma húszezer körül van.
További 5 egyetem található még a városban (műszaki, tengerészeti, orvosi, két gazdasági). A város az orosz oceanográfia egyik központja, jelentős óceánkutatási bázissal.
Látnivalók
[szerkesztés]
Híres vlagyivosztokiak
[szerkesztés]- Pjotr Budberg (1903–1972) nyelvész
- Vlagyimir Arszenyjev (1872–1930) felfedező
- Yul Brynner (1920–1985) színész
- Igor Kunyicin teniszező
- Natalja Pogonyina sakkozó
- Igor Tamm (1895–1971) Nobel-díjas fizikus
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2024 года
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ https://www.fordlibrarymuseum.gov/library/exhibits/vladivostok/vladivostok.asp
További információk
[szerkesztés]- A város hivatalos honlapja Archiválva 2010. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
